Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-05-04 / 18. szám

BALATONVIDÉK 1913. junius 15. a sétáló közönség. Hadd szivja az egészséges, falusi kavics porát. Annak idején e lap hasábjain megemlékeztem erről. írtam egy cik­ket a Balaton virágai érdekében. Esészen ártatlan kis cikket. Azt ir­C> tam meg benne, amit előttem mái­sok százan elmondottak: fürdő sé­tányának nincs olcsóbb, célszerűbb és szebb disze, mint a virág, hát vi­rágozzuk fel a Balaton partját. A válasz hamar megjött az Írásomra. A város akkori biró ura adta. Imi­gyen szólott: ha majd Keszthely bírája nem én leszek, hanem ön, tisztelt cikkíró úr, akkor majd ül­tethet virágot a Balatonra. Rövid felelet volt, de értettem belőle. S vártam nyugodtan azt az időt, mi­kor én leszek e város birája és ak­kor — Istennek hála — kivirágzik majd a Balaton is. Tartozom az igazságnak azzal, hogy eláruljam, hogy még mindig nem vagyok városbíró. De kényte­len vagyok észrevenni a túlsó olda­lon álldogáló igazságot is, hogy az akkori biró sem ura már e város­nak — és íme, lőn virág a Balaton partján. Akik mostanában megfor­dulnak a fürdőtelepen, azok dolgos munkáscsoporttal találkoznak ott. Vezetőjük városunk egyik tanácsosa, Révész Lajos, a virágkertészet ki­váló ismerője és művelője. Kora reg­geltől naplamentéig ott buzgólkodik a telepen. Rajscl, tervez, alkot, hogy a fürdőidény beköszöntésekor való­ságos kis tündérkert, díszes virágos sétány fogadhassa a vendégeket. Meg­öregedett, árnyékot nem adó fákat vágnak ki s helyükbe friss lombo­kat ültetnek. Ismeretlen területeket, melyeket eddig a rendszertelenül elültetett fenyők elzártak a sétáló elől, vagy — ilyen is volt — városi szemétlerakódó hel} rnek használtak — megtisztítottak, rendeztek, mi ál­tal uj terület, uj perspektíva tárul a szemlélő elé. A szállodák falát bizonyom fokú értelmi műveltség kell. Önök­nél Keszthelyen ott van az a sok tanár, ott vannak intelligens kereskedők és akik­nek a városi ügyekben vezetóknek kellene lenniök, azok nem jutnak szóhoz. B. Igen, m art sok a kerékkötő. Es a kerékköfés mindig a pótadó emlegetésével történik. Egy másik idegen, aki eddig csak néma szereplő volt : Pedig a keszthelyiek nem is tudják, mijök van. Ha nálunk Egersze­gen a törvényszéki, megyei hivatalnoko­kat, katonákat megszavaztatnák, hogy vá­lasszanak Zalaegerszeg vsgy Keszthely kö­zött, Zalaegerszag nem kapna három sza­vazatot. Mi Zalaegerszegen valósággal meg vagyunk büntetve. De ezzel nálunk nem szokás törődni sem az állami, sem a me­gyei alkalmazottakat illetőleg. A. És Zalaegerszeg mégis kapott dan­dár- ós ezredparancsnokságot. Ae előbbi: De csak azért, mert eladó nai ház nemcsak ZaUtnán van, hanem van Egerszegeu és egyéb helyeken is. Egyéb­iránt mit tett Keszthely a dandárparancs­nokiág stb. érdekében ? Majdnem annyit, mint a balatoni yasut meg a hévizi villa­mos érdekében. Önök, bocsásson meg, de azt várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön. Hiszen van Önöknek jó nevti, nagy műveltségű, világlátott képviselőjük felfutó növénnyel fedik el. A Hullám szálló melletti utat, mely, eső ide­jén, eddig valóságos <kis Balaton* volt, ízléses virágággyal takarták be, ezáltal nemcsak a szépérzéknek, de a célszerűségnek is szolgálatot téve. Minden helyet kihasználnak, min­denütt a szépérzék, a csin, az ízlés az utmutató. S mindez jó formán költség­mentes munka. A fa- s viráganya­got a városi faiskola szolgáltatja, melyet néhány évvel ezelőtt alkot­tak meg, jóformán semmiből és ma, a hivatalos leltár szerint, közel hat­ezer korona értéket képvisel. E mel­lett, ez évben is, már hatszá,z ko­rona folj't be a faiskolából vásárlók­nak eladott termékekből. Es e miatt a faiskola miatt folyt a városházán az elmúlt időkben, mit mostanában oly 7an előszeretettel neveznek «régi rendszerbnek, oly sok vita, szenve­délyes harc. Valóban, a régi rend­szer mostoha gyermeknek tartotta a Balaton kertészetét. Muló, hervadó virágra pénzt, munkaerőt költeni, ezt könnyelműségnek vélte. A városi gazdálkodás uj rendszere, hel3 Tes ér­zékkel, felismerte a fürdőtelep virá­gainak értékét, és okosan, dicséretre méltóan igyekszik az elmulasztotta­kat pótolni. A régi rendszerben a kocsi, lóerő hiánya volt egy nagy akadál} Ta a serény, eredményt fel­mutatható munkának. Az uj rend­szer ezen úgy segített, hogy szer­zett egy csacsi fogatot. És a hiva­talos szamár naphosszat vigan húzza a fával, földdel, virággal teli kocsi­ját a park utain. Valahányszor e szamárfogatot látom, nem tehetek róla, mosolyognom kell. Önkényte­lenül is az jut eszembe, hogy lám, mennyi cinizmus és humor van az uj rendszerben. A régi rendszert — szamárral pótolja. De meg va­g}'ok győződve, hogy ez nem ciniz­musból, nem, ha ló nincs, szamár is jó — elvénél fogva, hanem gazda­sági szempontból történt. Gibbon, a kiváló történetíró a római birodalom hanyatlásának és bukásának történetében, mint jel­lemző mozzanatot hozza fel, hogy az egyik császár — Probus — a közterekről a fákat és virágokat gyökerestől kivágatta. A kiváló író szerint a virágok elpusztítása szin­tén egy láncszem volt a hatalmas Róma pusztulásában. Épp igy az a csendes, szerény virág hathatós esz­köz lesz a balatoni fürdőtelep fejlő­désében. Abban az uj rendszerben, mely a fürdő politikáját a virágnál kezdi, megbízom, mert jelét látom annak, liogy idővel, helyes és cél­szerű munkamegosztással, aránylag nem terhes anyagi eszközökkel a fürdőtelepet, a szó teljes értelmében, felvirágoztatja. s talán már azt sem tudják, mi a neve ? Pedig higyjék el, ma már kijárókra vagy ki járóra van szükség, ahol előmenetelt akarnak. E nélkül ma boldogulni,nem lehet. De a saját, ügyeiket is jobban intéz­hetnék, ha fürdőváros akarnak lenni ! B. (tágra nyilt szemme 1) Például ? Az idegen, (akit, már Egerszeginek is hívhatunk :) Például ? A «Hullám» mellett állandó pocsolya szokott keletkezni,*) amely hétszámra ott ronto La a levegőt és senki­nek eszébe nem jutott, hogy egy agyag­csövön a vizet levezesse a Balatonba. Az sem valami kitűnő ajáulólevél, hogy a fürdővendégeknek maguknak kell a bavi­c»ot letiporni ott a balatonparti sétatéren. Aztán milyen nehezen készülnek a járdák s milyen találomra épülnek a házak, egyik kijjebb, másik bellebb ! Persze önök benn­szülöttek, nem veszik úgy észre a hiányo­kat, mint mi idegenek. Hej, mi lehetne Keszthelyből, lia a fontoskodó ós kerék­kötő emberektől meg tudna szabadulni ! ? (A keszthelyiek e közben egyre bel­lebb húzódnak a sarokba. Jó, hogy a lámpa kialszik s a fekete sötétség édes álomra int. Mindnyájan jótékony álomba merülnek és Keszthely jövendő nagyságáról álma­doznsk.) 1 *) Ma m&r nem igy van. Szerk.) A katholikus papság és a szövetkezetek. Csernoch Jénos dr. eszteraomi érsek, hercegprímás most megjelent ötödik kör­levelében ismételten foglalkozik az apos­toli szentszék «Doceute Apostolo» kezdetű dekrétumával, mely megtiltja, hogy a pa­pok pénzintézeteknél és szövetkezeteknél anyagi felelősséggel jáió tisztségeket vi­seljenek. A Vatikán ennek a tilalomnak hazánkra való érvényességét 1913. április 1-től kozdődőleg három evre felfüggesztette, de nyomatékosan figyelmeztette a papsá­got, hogy csak a szigorú szabályossággal működő és jól megalapozott intézetek ma­radhatnak papi veaetés » ait, amelyeknél semmiféle botiányos visszaéléstől, vagy bukástól nem kell tartani. A hercegprímás most kij"l--n<i, hogy a rendelet értelmében az eng'dély mag­hosszabbítását kérő papok folyamodványait nagy körültekintéssel fogja elintézni, de ezzel távolról sem az a szándéka, hogy a papokat a nép jólétét cé zó fogyasztási és hitelszövetkezetek vezetésétől és irányítá­sától elriassza. «Söt óhajtomis,— mondja a hercegprímás, — bog}' a papság a szö­vetkezeti tevékenység terén pé dás buzgó­ságot fr-jteen ki és ott, ahol «lkalm«s vi­lági vezetők nem akadna , vagy az ügyei elég lel!<esedéssel fel nem karolják, szive­den és önfeláldozóm vállalják a "szövetkeze­tek vezetését is •> Nehogy azonban a kellő szakképzettség hiánya, vagy az alkalmazot­takban való túlságos bizakodás balsikerre vezessen, elrendeli, hogy a papok anyagi felelősséggel csak oly szövetkezetekben ve­gyenek részt, amelyek valamely hazai szö­vetkezeti központhoz csatlakoznak, vagy alárendelik magukat a magyarországi szö­vetkezetek szövetségének kebelében szer­vezett ellenőrző köteléknek A p»poli ált»l vezetet' szövetkezetek kötélének a szak­ellenőrző közegeknek utalásait végrehaj­tani. Az utasí'ás végén hangsúlyozza a hercegprímás, hogy nem azok a lelkészek Sirolin "Roofce" orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedés* ellen. tüdőbetegségek, gégehurut, szamárhurut, ^ gyermekek göivélykórja ellen.. Kopható minden gyógyszertárban Egy üveg óra t korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom