Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-13 / 15. szám
114 Lezajlott liát a tavaszi közgyűlés is, de egyetlen hang sem emelkedett arról a veszedelemről, amely Keszthelyt fenyegeti a zágrábi üzletvezetőség térfoglalásával, amely veszedelemre mult számuuk vezércikkében rámutattunk abban a reményben, hogy a közgj'ülésen majd csak akad valaki, aki felemeli a szavát a tervezett és sajnos, a már-már elháríthatatlan baj ellen. A <Balaton vidék » vezércikke a vasutas körökben élénk érdeklődést keltett s közhelyesléssel találkozott. Ez lehet megnyugtató a sajtóra, amely kötelességét teljesítette, de nem lehet az a városra, amely fatalista felfogásával annyira megy. hogy legéletbevágóbb érdekeit sem védi, mikor védhetné. Lám nem igy tesznek Szombathelyen. Ott a főispán elnöklete alatt népes gyűlést tartottak s teljes erővel tiltakoztak a zágrábi üzletvezetőség térfoglalása és a szombathelyi üzletvezetőség hatáskörének csökkentése ellen. Bizony, bizony megérjük, hogy vasúti tekintetben Ukk vagy Marcali előbbre kerül, mint Keszthely. A dologban csak az lesz a keserű vigasztalás, hogy megérdemeltük. De mit szólnak majd az utódok ? Az Ének- és Zeneegylet „Házi-estéSye." Kioiny szánni, de igen intelligens közönség jelenlétéhen folyt lc a Keszthelyi Ének- és Zeneegylet f. hó 6-iki háziestélye. A műsort a vegyeskar nyitotta meg. Eckhardt zongot akisét ete mellett elénekelte a Nyár utója c. dalkeringőt. Az előadást óriási tapsvihar jutalmazta. A darabot épen olyan sikerrel ismételték meg, mint amilyenuei először előadták. Az estély szenzációja Dr. Giesswein Sándor praelátus és országgyűlési képviis kikiváuta. Micsoda jó mód van itt ! A nyála megeredt. Edeseli, nagyot kottyantva nyelte le. Nézte-nózte az izzadó evőket. Milyeneket nyelnek ! Hogy csámc-ognak 1 Jaj, az az ecetes-foghagymás, forró, zsiros halszag ! Csurgott utána a nyála. Még a szája szélén is kifolyt. Az étkes magyarok nem gondollak rá. Éhesen, szódén tapadt ételükre a szemük. Minthogyha egymás elől ették volna el a táplálékot. Juliska szája kiszáradt. Egy pár korty nyál jött még a torkába. Kesernyés volt. Elkábult a nyál ós ájultan összerogyott. Csak akkor kaptak hozzá. Mosdatták, élesztették. Eletrekeltés után kinálták egyszerre háromféléből is. Nem kellett már neki. Betegen vitték haza. Két hétig feküdte. * Ma ősz fejjel el-elbeszéli. S kenyeret nem húzhatnak elő nála az asztalfiából, hogy gyereknek egy szeletkét ne szelue, ha Tan ott. Mikor még nem karalyoz, olyau keserű a szája ize. Ha már a gömbölyű kacsókba adta, édes, jóizü szájjal mondja : — Ne lelkem ! A fösvénytől telik, de a torkostól nem is jut. selö szabad előadása volt, amelyet Egyiptomról trtrto't 68 vetített li ép kíséretében. Az előadó páratlan nyugalmán és közvetlenségén meglátszott, hogy olyan or-zágról tart előadást, amely országban többször megfordult s nevezetességeit a saját tapasztalataiból, de meg tudományos munkák 1 ,ól is ismeri. Giesswein abból indult ki, hogy a modern technika vívmányai mennyire mozdították elő a tudományos kutatást. Meghívta a közönséget egy kis barátságos sétára abba az országba, amelyről már kiskorunkban annvit hallottunk a bibliában (Mózes, Fáraó, Egyiptomi Józ-ef). Az egyiptomi kultura története sok szempontból i^en fontos Noha az egyiptomi szfinksz nem sokkal régebben nyitotta meg néma ajkait, mint egv százada, mégis csodás eredményeket értek el az egyiptologusok, kik között Champollion, a hites rosette-i kő megfejtője, legismertebb. (Champollion János Ferenc 1790—1832). Platón, Herodotos, Pythagoras igen sokat járt Egyiptomban. Voltaire ép Herodotos feljegyzéseire tumaszkodva hirdette, hogy a bibliának sokban Észért nincs igaza, mert eltér Herodotos feljegyzéseilől. Ám a legujsibb kutatások ezt bizonyítják, hogj- Herodotos feljegyzései nem hitelesek; különben is Herodotos sokkal később foidult m»g Egyiptomban, mint Mózes és a többi zsidók. Mivel — úgymond tréfásan Giesswein — esperanto akkor még nem volt, Herodotos nem érthette meg az egyiptomi papokat, ezek meg Herodo'ost, s igy nem csoda, ha Herodotos adatai legtöbbnyire megbízhatatlanok. Egyiptom kultúrája már azért is nagy érdeklődésünkre tarthat számot, mert a legősibb ; aztán meg aki a multat nem akarja vagy nem tudja megbecsülni, az a jövő számára nem fog maradandót alkotni. A tudós felolvasó ezután igen szép képekkel szemléltette az eg} iptomi háromféle írást, a papmis növényt, az egyipt. szent építészet monumentális emlékeit, a szobrászatot (a falusi bíró), a festészetet. Utalt arra a kapcsolatra, mely az egyip- j törni ősi kultúrát ö szefüzi a göröggel. Az ! egyiptomi épiiészet monumentálisabb, a görög forinxilag szebb. Az érdeiies előadás mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Következett még egy trió és két énekdarab A népdalegyveleg .solójáhen Berzsenyi Margit remekelt meleg, csengő, üde hangjával. Előadás után a fiatalság táncra perdült. — Tűzoltók ünnepe. Meleg, bensőséges ünnep folyt le mult vasárnap d. e. 11 órakor a városháza nagytermében. Az ünnepélyt Beischl Imre városbíró nyitotta meg szépen átgondo't bestéddel, amelyben rámutatott arra, hogy a tűzoltók alti-misztikus működésükkel minden jóérzésű ember rokonszenvére érdemessé teszik magukat. Eosetelte Harasztovits István főparancsnok tőzoltói pályáját, mely a közlegénységgel kezdődött « melyen az ünnepelt szorgalmával a főparancsnokságig felküzdötte m»gát. Majd köszönetét fejozte ki a kitüntetett tűzoltóknak a város ós a saját nevében. Végül felkérte Talcách Imre főszolgabírót, hogy a királyi érmeket a kitüntetetteknek adja át. Talcách Imre mindenben hozzájárult a városbíró szép szavaihoz s felolvasta a főispán levelét, amelyben az érdemjelek átadásával őt bizta meg. Ö a hivatalos megbizást annál nagyobb őrömmel teljesiti, mert a kitüntetettek nemes nautikájukkal mindenkinek a szeretetét kiérdemelték. Miután a főszolgabíró átadta az érdemjeleket, Harasztovits főparancunok emelkedett szólásra. Beszédében vázolta a keszthelyi tűzoltó-egylet megalakulását, küzdelmeit, Festetics Tassilo herceg érdemeit ; köszönetet mondott ő felségének, a főbírónak, városbírónak s a nagyszámban niogjelent, közönségnek s a teljes számban megjelent tűzoltóságot, további sikeres munkálkodásra buzdította. .A llizoltókat a diszgyiilésre Sujánszky József segédtiszt vezényelte. A kitüntetéseketa következők kapták: Harasztovits István főparancsnok, aki 31 éve, hogy tűzoltó, s a köztüzollóságnál kezdve, hosszú, fáradhatatlan munka és emberélel megmentése körüli érdemekkel a főparancsnokságig vitte. Pitferman Károly törzskürtös, Encz János és Kenesey József öt-parancsnokok, akik szintén odaadással, híven tölték be hivatásukat. Az ünnepelteket elhalmozták őszinte szerenosekiváltatokkal az ünneplők, majd Beischl elnök a diszgjülést bezárta Este a Stampfel f^le vendéglőben társasvacsora volt az ünnepeltek tiszteletére, 1 ahol szép felköszöntők és buzdító beszédek hangzottak el. A kedélyes ünnepség a késő óiákban ért véget. SZINHÁ Z. Mindig is azt tartottam — valahányszor művészi produkció látogat e városba, — hogy nékünk, a nagyközönségnek, segíteni, támogatni kell a művészi törekvéseket. Végre is nem a művészeinek van szüksége ránk, mint inkább nékünk — a művészetre. Művész hazája nagyvilág. Ha itt nem, amolt. A helyhez mi vagyunk kötve, Örömmel jegyzem ide, hogy a nagyki 'zönség elfogadta, a magáévá tette ezt az elvet. Könyves Jet.ő ••tagioue táisulatának, mely az elmúlt héten kezdte meg előadásait a Hungária-szálló nagytermében, az első — úgynevezett bemutató-előadásra mind 'n hely elkelt Ritkán látható, szokatlan ház volt. A bemu'atl. ozás sikerült. De másnap már megfordult a kép. A közönségen lett volua a sor. És ö mm mutatkozott. Üres, gazdátlan székek nézték végig a második és az azt követő esteket. Valaminek itt kellett történnie. Vidéki színészettől nem várok nagy dolgokat. Egy keveset, oktasson, egy keveset szórakoztasson, egy keveset mulattasson. Keltsen Lennem illúziót, a mű bánt érdeklődést, — és minden jól van. En e kellékeket » társulatban megtaláltam. Nekem elég. Nincs okom leszóiásra. De a közönség, talán tekintette] Könyves Jenő társulatának jó hírére, többet várt, ennél. Nem akarom megbántani egyik felet sem. Nem döntöm el, kinek van igaza. Nem tudom, a rendezés kinek a munkája,, a színlap nem jelzi, akárkié is, dicséret illeti. Primitív eszközökkel, mely egy ily kis színpadnál rendelkezésére állhat, mindig megfelelőt, jót produkál. A termes színházak apróbb hibáit, a máskor mindég hallható súgót, ügyesen kiküszöbölik. Szerepeikkel a színészek elkészülve lépnek színpadra. A társulat legki válóbbja, erőssége Herczegh Jenő. ízig-vérig színész. Intelligens, értelmes felfogás, felkészültség, kiváló orgánum, határozott, e mellett mindig póznélküli fellépés főjellemvonásai játékának, amely minden estnek, egymagában is, meghozza a sikert. Játékának hatása több annál, miut amit, követelménykép, fentebb felállítottam. Nemcsak kielégít, de felemel is. Sokszor sajnálom — a partnerei miatt. Mellette megállják helyüket K. Székely Ilona, Rónay Géza és Széli Erzsi. A többiek, részint kis szerepüknél, részint játékuknál fogva, nem adtak alkalmat különösebb dicséretre. Az első napon — kedden — Knoblauch : A Faun c. müve került szinre. A darab nagy színpadi, technikai készültséget kíván. Kár volt az első napra tenni. A címszerepet Herczegh adta — kifogástalanul. Elsőrendű Silvani herceg volt. Szerdán André Bey : Hűtlenség iskolája volt műsoron. Jóizü vígjáték. Azok a kevesek, akik végignézték, jól mulattak rajta. Csütörtökön Vojnovits Ivó horvát gróf
