Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1912-09-01 / 35. szám
1912 szep tembe r 1. BALA'fONVIDÉK 3. dományos kutatások mai eredményeinek logikája talán csak biztosit arról, hogy oaáig nem is jutandunk, mert, a komo y kut tásoknak célja magában véve nem is az, hogy ezen ethikai örvénybe taszítsák az emberi nemet, bárminő lármát csapjanak is itt-ott egyes irodalmi zsibáruxok, kik állítólagos felvilágosodoilságukkal napilap mellett házalnak. Az igazi tudománynak sokkal magasabb céljai vannak és azért a természet kutatása nem eo ipso vallásellenes irányú, mert fáradozásaiban, töprengéseiben, küzdelmeiben és helyes levezetéseken alapul 5 eredmányeiben látom és tisztelem élő, fényes tanúbizonyságát annak, hogy a halandó porhüvelyben van egy szikra, melyet maga a teremtő Isten oltott az emberbe : az igazság felismeráse utáni vágy, amelyről Lessing, kissé túlozva ugyan, azt mondja, hogy az értékesebb, mint, maga az igazzá". Ezért tagadom, hogy bármely irányú természetvizsgálónak épenséggel hitetlenuek kellene lennie, sőt azt mondom : észszerüleg nincs is joga hozzá, mire nézve különben nem egy halhatatlan nevü tanura hivatkozhalnám ; hanem minden egyes komoly kutató tudományában meggyőződésem teljes erejével tisztelek egy fontos eszközt a végigazságok mindinkábbi bebizonyiiására s ezért, mint beszédem elején mondtam, felette megtisztelve érzem magamat, hogy e tudomány nagyérd inti magyar képviselői ez évben nag3'gyülésük disz.elnöki tisztével tüntettek ki, mely kijalentés«el és köszönetem ismétlése melleit, e nagygyűlést, megnyitom. Uj postapalota Keszthelyen. A iBalaton vidék > aug. 11-én megje lent számának vtzércikkében rámutattunk arra a sajnálatos lényre, hog> a jelenlegi postaépület, amely a volt gazd. tanintézetnek gyík szárnyában van elhelyezve, sehogyan sem felel meg Kes> thely mai pó-taforga Imának. Hangsú yozluk, hogy a postahivatal helyiségei szűkek, ,-ö'étek, rosszul szellöztethetők s egyben iszo: yu huzalosak. Felhívtuk h pécsi postaigazgatóság figyelmét, hogy a bajokon c>ak gyökeres gyógyí'ás segí'het. Mo-t örömmel rdjnk tudtul a «Balaton vidék* mélyen tisztelt olvs sóinak, hogy a pécsi póstaigazgatóság a legnagyobb mértékben méltányo'va tárgyilagos hangú cikkünk kifogásait, hivatalosan felszólította Pali >ó Zsigmond póstafelügvelőnk'-t. hogy egy újonnan építendő postapalota léséére alkalmas telek után nézzen. Mi a magunk részéi öl a közügy érdekéhen igen örü ülik, hogy a pécsi postaigazgatóság hajlandó cselekedni. Most csak arra kérjük a város vezető é f ét, hogy a póst afel ügy elő úrral egyetértve és az ö szakavatott tanácsait meghallgatva, olyan telekre irányítsa az, állam figyelmét, amr-'y telken a mai és jövendő kor követeléseinek teljesen megfelelő díszes épület emelhető. Mert, ha egyszer a telekvételt ©1 hí bázzák, nemcsak a mai, hanem a jövendő nemzedéknek is sokat, igen sokat fograk ártani. A folyamatban levő tervezgetésekiől a következőkben számolunk be liszte t olvasóinknak. A közönség érdekei feltétlenül azt, követelnék, hogy az építendő uj postaépület lehetőleg könnyen hozzáférhető helyen, a város legforgalmasabb helyén legyen ; mivel azonban ez a Kossuth Lajos-utcai telkek rendkívüli drága? ága, de még jobban a kincstárnak ily esetekben tanúsított szűkmarkúsága miatt csak pium desiderinm, másrészt, az ügy sürgőssége most már több évi fontolgatást és halogatást nem tür, a megszerzendő telkei, illetőleg oly kész inditványnval kellene előá'lani mely részben a kö'önség érdekeit is kielégítené, de jutányosabb árban való megszerzését, a kincstár részéről is könnyen lehetővé tenné. Az sez irányban eddig tett pnhatolódzá«ok csakis » Deák Ferenc-ulcát jelölték meg, hol az említett követelmények legjobban összeegyeztethetők volnának. Rendkívül örvendetes jelenség, hogy a közönség már is annyira kiváló érdeklődést tanúsít ez igazán közérdekű ügy iránt, hogy f rövid pár nap alatt is számos tervezet ós kombiiiác ó merült fel t z uj postapalota nlhe!yezését illetőleg. Egyik figyelmet érdemlő tervezet szerint, közös kiadással a Balatoni Mnzeum meglévő telkén lenne építendő egy díszes palota, mely mind a postát, mind a muzeumot, magába fogadná; másik tervezet ő hercegsége jóindulatával a hajdu-utcai plébánia melletti kántorépület et, illetőleg telket vélné megszerezhetőnek ; mig egy harmadik terv szerint egy ujabb emelet építésével a postahivatal jelenlegi helyén továbbra is megmaradna. Annyi azonban feltétlenül bizonyos, hogy a kincstár a hozzá beterjesztett ösz szes pvopositiók közöl a neki legjntányosabbat fogja kiválasztani ; éppen ez okból nagyon, de nagyon ajánlatos volna, hogy ezen — kü önösen a kereskedői világ és fürdőző közönségre nézve rendkívül fontos — mozzanatot se el ne hamarkodjuk, se pedig felette a megszokott közönyösséggel napirendre ne térjünk. A f Balaton vidék » az uj postapalota elhelyezésére vonatkozó j«vasiatoknak szi vesen nyit téri. A Balatonpart fejlesztésére beérkezett pályamüvek. Keszthely város fürdőbizottsága pályázatot- hirdetett a Balatonpart fejlesztésére és a várható fejlődéinek megfelelő épületek terveir« és ezek e'helyezésére. E pályázatra négy pályamunka érkezeti be, nevezeteden Gyenes és Yajda műépítészek, Horváth és Vas építésiek, Schadl és Hofmiin építészek és Reguly Ká'mán építész tervei. Vegyük sorba az egyes terveket,. A Gyenes—Vajda és Schadl—Hofman-féle tervezetek egy és ugyanazon alapgondoi latból indulnak ki, t. i., hogy a partvonalat egyenes iiánvbau fejlesztik ki Fenék irányában és kétségen kívül ez az ideális és szép megoldás é.s csakis ezt szabad elfogadni Tagadhatatlanul < Imés a másik megoldás is, hogy a jelenlegi Nyers-féle csónakázó helyén egy öböl képeztetne ki — és ez a másik két tervező felfogása, — de ez a kiképzés — habár talán olcsóbb, mint az egyenes vonalú kiképzés, — szépészeti szempontból messze mögötte áll az előbbi gondolatnak. Elismerjük, hogy a Gyenes é« Vajda féle tervezet, a concepció merészségében a part nagyszabású kiképzésében első helyan áll a tervezetek között, azonban igen nagy hibája, a jebnlegi ál'apotnak semmibe vevése. Merész kézzel egyszerűen letörli a jelenlegi szállodákat és parkírozást. Igen nagy hibája még e.7, nj kikötőnek az állomással való összekötése is amelyet a jelenlegi felvételi épület mellett kiképzendő két úttal gondolnak a tervezők megoldhatónak. Ezen módozat tisztán kivihetetlen. Vagy felüljárót kellene eztn megoldási szerint a sinek fölé készíteni, ami milliókba kerülne, vagy a síneken kellene kérésziül 1 ukdácsolni, ami biztonsági szempontból lehetetlen. A tervezetnek az épületei az alaprajzi megoldásban elég jók, kivitelre azonban nem alkalmasak, mert. igen nagyszabásúak. Hozzávetőleges számitásunk szerint ezen tervezetnek a keresztülvitele 2,600.000 koronába kerülne s végül elérkeztünk a tervezet legnagyobb hibájához, hogy a tervezet legszebb részét, az uj villasort és fürdőt idegen területen tervezte. A Schadl — Hofman féle tervezetnek ugyanaz az alapgondolata, mint, a Gyenes—Vajda féléé, a kivitel azonban egyszerűbb és könnyen keresztülvihető. A kikö ő és állomás közötti közlekedés lebonyolítására egy félkör alakn utat helyeztek el a tervezők igen szellemesen. Az épületei ezen tervezetnek jók és tagadhatatlan nagy ízlésre vallanak. Ha a tervezet coneepoiója nem is olyan merész, mint az előbbié, de i\ tervek jól átgondoltsága, az épületek ügyes elhelyezése feltétlen egj'enranguvá teszik a Gyenes—Vajda tervezettel. A Horváth és Vas-féle tervezet elég ügyes ugyan, sőt a szá loda megoldása nagyon jó, mégis az elhibázott, kiindulási pont, a part kiképzése, sokat levői, a tervezet értékéből A Regu'y-féle tervezet kidolgozása igen csinos, de a tervezet, maga nem a legszerencsésebb. Az el helyezésben sok hiba van, az épületek con-truktiv megoldása sem helj'es. A mi nézetűnk az, hogy a Gj'enes— Vajda és Schadl—Hofman-féle tervezetek mint teljesen egyenértékű művek jogosan számiihatnak az első helyre. Ezen helyen emlit'ük meg, hogj' maga a pályázat kiírása is hibás volt, és a jövőre szt ajánlhatnék, hogy ilyen pályázat kiírásnál mindig szál-ember "éleményét hallgassák meg. Hévizi fürdőélet. Talán Héviz az első fürdője hazánknak, amely minden reklám nélkül emelkedett a fürdőhelyt k között arra a magaslatra, ahol most áll. Es ehhez nem kellett nagy idő, elég volt 7—8 év, hogy az eddig csak közel v'tlékiek élőt' ismert csendé® kis fürdőhely eiőte'jasen haladjon ama fok felé, a hol már a « ilágfürdői nimbuszos neve illeti meg. De ne siessünk, H^viz még nem világfürdő, csak alkalma és módja van, sőt hivatva van arra, hogy rövid idő |al»lt azzá legyen. Azt már elérte, hogy látogatottság .-zempontjából a hazai fürdők elsejei között áll, meri 6000- 5500 látogatója van és ezek közül mint gj 250—300 idegen, külföldi, Európa minden kulturállamából. Csodálatosnak látszik ez a nagy szám épen Hévíznél, amely, amint mondottuk, minden vásári rek'ám nélkül fejlődött. Itt azonban a víz önmagát reklamirozta, Úgyannyira, hogy most már szaktekintélyek, orvosok, orvostanárok, akik felismerték Hévizuek csodás gyógy hatását, meggyőződésből küldik betegeiket ide gyógyulást keresni. Es ezekről a gyógyulásokról csodákat lehet beszélni. Csak két esetet emiitünk az idén történtekből : em Balatoni t ft és mindennemű játékszerek rendkívül nagy választékban igen olcsó árért kaphatók : . Sujánszky József Fő-utcai és a balatonparti fióküzletében, Keszthelyen.
