Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-21 / 29. szám

1912. juliu s 14. BALATONVIDÉK 3 igazolására, liogy »aki másnak vermet, ás, maga esik bele.« Hármójuk közül ugyanis kettő 8 napon belül gyógyuló testi sértést szenvedett. >A sok lud disznót gj'őzt köz­mondás a jelen esetben tehát, nem telje­sedett be. — Gyalog a föld körül. Franz v. d. Hoorn, hollandi újságíró, aki 1911. év ju­lius 16-án indult el Amsterdamból, hogy gyalog körüljárja a földgömböt, a héten járt. városunkban. Könyvét a városházán látta­moztatta és tovább folytatta útját, Nagy­kanizsa felé. Utazásának célja személyes tapasztalatok alapján megismerni a külön­féle nemzeteket és azok sajátságait, hogy az ily módon összegyűjtött adatokat, egy nagyszabású irodalmi műben kiadhassa. Az utazás előreláthatólag 8 évig tart. amely idő alatt levelezőlapok árusításából tartja tent magát,. — A város csacsija. Eddig osak lovai voltak, de nemsokára csacsija is lesz a városnak. Egyedüli dolga lesz a csacsis gyermek dirigálása mellett naphosszat, föl s alá húzni a park utjain az öntöző kordét. A park utjai öntözésének kérdését ennél olcsóbban és ügyesebben nem lehe­tett volna megoldani. Bárkitől származik a gondolat., dicséretére válik. Eddig is tör­• énk gondoskodás a park útjainak öntözé­séről, de ezzel az uj intézkedéssel a leg­kényesebb igényeket is kielégítő öntözés lett biztosítva. Csak már szeretnénk látni a város csacsiját, a metyuek előre is meg­jósolhatjuk, hogy ha jól vi.seli magát, min­denkinek kedvence lesz. — Kikötőterv Balatonkereszturon. Dr. Szigethy Káro'y ós Bariss Gyula fürdót,u­lajdonosok az iránt fordultak u földmive­lésügyi miniszterhez, hogy Balatonkereszt­urou állami kikötőt, épiites en. A miniszter tájékozódás végett szakbizottságot küldött ki, mely a kikötő célszerű voltát megálla­pította és felhívta a balatoni kikötők m. kir. felügyelőségét tervek és költségvetés készítésére. A felügyelőség az érdekelteket, legközelebb helyszíni tárgyalásra fogja al­kalmasint összehívni, hógy ez >k óhajait még a tervek készítése előtt meghallgassa. A kikötő terve a helyi érdekeltséget, már nem ez alkalommal foglalkoztatja először és mivel a Sornogyszöbb fele vezető helyiér­dekű vonat itt ágazik el. ebből a szem­pontból is nyerne a létesítmény jelentő­ségében. — A siófoki ióverseny ez évi mettíngje f. hó 13-án és 14 én nyert befejezést. A leg­több közönség a vasárnapi versenyen volt. A kisorsolásra került versenylovat Vészi Gerzsou budapesti nyomdász nyerte el, ki­től nyomban 2000 koronáért megvette báró Baich istállótulajdonos. — Hajómenetrend a Balatonon. Julius hó 1-től augusztus hó 31-ig Siófok—Bala­tonfüred—Tihany—Balatonfőld vár—Virius­telep — Révfülöp — Balatonboglár — Bada­csony—Fouvód—B.-györök—Keszthely és vissza a következő menetrend van érvény­ben : Siófokról—Keszthelyre indul minden szerdán reggel 5 ó. 35 p.-kor (érk. d. u. 12 ó. 55 p.-kor), minden osütörtökön reg­gel 6 órakor (érk. d. u. 1 ó. 25 p.-kor), minden pénteken d. u. 2 ó. 45 p.-kor, (érkezik este 10 óra 10 perckor.) Keszt­helyről—Siófokra indul minden szer­dán d. u. 3 órakor (érk. es»e 10 ó. 15 p. kor), minden pénteken reggel 6 órakor (érk. d. u. 1 ó. 10 p.-kor), minden szombaton reggel 6 órakor (érk. d. u. 1 óra 10 perckor )— Keszthely—Badacsony — Fo>'.yód és vissza minden vasárnap. Keszthely­ről Fonyódra indul reggel 7 órakor és d. u. 8 órakor (érk. d. e. 9 ó. 25 p.-kor, illet ve 5 ó. 25 p.-kor.) Fonyódról — Keszthelyre indul d. e. 9 ó. 30 p.-kor é9 d. u. 6 ó. 30 p-kor. (érk. délben, illetve este 9 órakor.) KÖZGAZDASÁG A gazdák és a börze. A földművelésügyi miniszternek leg­újabban kiadott jelentése szerint meglehe­tős jó termést várhatunk. Az aratás vége felé jár s az aranysárga tenger helyett hosszú sor keresztek sorakoznak egymás­után. A nemsokára meginduló cséplés fogja megmutatni, hogy a minisztérium jóslása helyes volt-e vagy nem. Mi hisszük, hogy helyes volt s terem a gazdánnk annyi bú­zája, hogy nem kell fáradságát felpana­szolnia. A dolog rendje az volna, hogy mivel tisztességes a termés, tisztességes t sz a jövödelem is. A józsn ész azt diktálja, hogy ugyanaz az elv érvónj'esüljön a gaz­dáknál, mint. például a gyárosoknál. Ha ugyanis a gyáros több cikket gyárt egy évben, több a jövedelme is. Ugyanez áll az iparosra, akinek több jövedelme lesz, h^ több portékát készít. C-ak a gazda ké­pez kivételt ezen általános szabály alól. Hiába aratott, hiába ontja a cséplőgép a magot, maga sem tudja, hogy többet vagy kevesebbet kap-e terméséért, miért a tnult évben. A piaci cikkek ára akként alakul, mennyi van belőle s mennyire van szük­sége a fogyasztónak. Érvényesül is ez az elv mindenütt. Hiszen látjuk, hogy men­nél nagyobb a kínálat, annál kisebb s mennél nagyobb a kinálat, annál nagyobb az ár. A gazda azonban vaktában viszi a termését a piacra s csak ott tudja meg, mit kap érte, mert a gabonapiacon nem az határoz, mennyi a kereslet s mekkora a kiná'at, hanem az, hogy merre csavarja az árakat a börze. Ez a magyar gazdák legnagyobb ve­szedelme. A börze ugyanis ugy nyakára üb a magyar gazdának a papirosbuzával, hogy szinte met; sem mozdulhat tőle. Küz­dünk a papirosbuza ellen, mert hazugsá­gon alapszik s hazugságból nőve, lerontja a valódi gabona árát. Ma a budapesti bör­zén az is elad határidőre búzát, akinek nincs s nem is lesz. Csak papirosan kínál búzát, de ezzel azután lerontja az árakat. Igy történhetik, hogy 150 millió métermá­zsa búzát is kínálnak határidőre, holott, az egész évi termés 47—50 millió métermázsa. Igy teremtenek versenyt a gazdának olyan búzával, ami nincs. Németország és Ausztria, valamint több nyugati állam is eltörölte már a börzei spekulációnak e rut kinövését. A mi par­lamentünk, a földművelő Magyarország parlamentje azonbau nem tesz semmit el­lene. Nem akarja, vagy nem meri eltörölni a papirosbarát, fél a börze megrendszabá­lyozásától. Szégyelbetjük maguukat az egész vi­lág e'őtt, hogy mezőgazdasági állam lé­tünkre még mindig papirosbuzával kell birkóznunk s a spekuláció lovagjai, akik­nek Berlinben ós Bécsben nem szabad alap­talan üzleteket folytatni, a budapesti bör­zére jönnek, ahol szabad a tér. Nálunk szabadon lehet garázdálkodni s nem kép°s a kormány arra, hogy a fedezetlen határ­időüzletet eltörölje, holott Amerikában, az üzletek hazájában, még azokat is megbün­tetik, akik hírlapi hírekkel, alaptalan hirek terjesztésével akarják a terményárak a'a­kulását befolyásolni. Hisszük azonban, hogy bármennyire igyekszik is a börze hatalmát fenttartari s a nap-nap után változó kormányokat a maga érdeke mellé lekötni ós bár sem a kormányban, sem a törvényhozásban nincs meg hozzá a bátorsága, hogy a börze er­kölcstelen kinövéseit leszaggassák, a gaz­datársadalom folytonos és rendezett tömö­rülése e veszedelem eüen végre is oly erőt fog felmutatni, hogy annak reformja elől kitérni nem lehet. Le kell ezeket az élős­dieket rázni a gazdáknak a nyakukról, hogy végre már a gazda piacán a gazda legyen az ur s nem a börze. Szerkesztői üzenet. Fürdővendég. Szellemesebbet kérünk. Egy másiknak. Hát szintén odaragadt ? Tetszik tudni, a paiki pad fest, ragad, Ko­váid pedig fest., tisztit. Miután az első! már igénybe vette, ajánljuk a másodikat. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős és főszerkesztő: Dr. Bozzay József. Kiadó : Sujánszky József. 3 és fél lóerős Neckarsulmi motorkerékpár olcsón eladó. Megtudható a kiadóhivatalban. í FELSŐHANCÓKRÉTI áztelkek eladása megkez dő dö tt. Az eladást Herényi Béla építkezési vállalkozó eszközli ^esztgeígen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom