Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-11-24 / 47. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. november 24. 47. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL i VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbí­zásokat és reklamációkat a kiadóhi­. vatalfca kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre . . 10 K. — f.l Negyedévre Fél évre . . . 5 K. — f.j Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. lietilap. T EGYSZER. VASÁRNA üerl^es Ottó alapítványa. Kétezer l^orona a szegénp diál^nal^. Az ifjúságnak lelkes szeretete, a magyar közművelődés haladásáért és emelkedéséért tanúsított rajongó lelkesedés, a keszthelyi főgimnázium jó hírnevének fokozása és öregbítése jellemezte mindig Berkes Ottó fő­gimnáziumi igazgatónak tanári és igazgatói működését. A reá bizott iskola szegény ta­nulóinak istápolására eddig is a leg­buzgóbb igyekezettel törekedett. Ez a törekvése nyilvánult az ifjus-ági segélyegylet tőkéjének gyarapításá­ban, a fúvós zenekar szervezésében és sok másban is. Senki sem tudja nálánál jobban megnyerni a társadalom érdeklődé­sét az iskola számára és senki sem érti jobban, hogyan kell az embe­rek szivén keresztül a szegény ta­nulók érdekében hozzáférkőzni a gondosan rejtegetett erszények tar­talmához. Mikor ő az ifjúság jóllétére gon­dol, pedig mindig arra gondol, akkor rajta van, mint az apostol mondja: opportune, importune, hogy a gond­Irta Dr. Tűi 0"!?* föarna. jaira bizott szegény tanulók semmi­ben szükséget ne szenvedjenek. Ez az eszményi, ez az igazán altruisztikus gondolkodás,mely ama férfiai közül oly keveset jellemez, Ottó napján igen magaaztos elhatá­rozást eredményezett. Berkes Ottó szegény és jó viseletű keszt­helyi tanulók jutalmazására kétezer koronás alapitványt tett. Ha dúsgazdag férfiak alapítvá­nyairól olvasunk vagy hallunk, me­lyeket a magyar közművelődés ol­tárára szántak, örülünk, lelkesedünk. De mennyivel nagyobb az örömünk, mikor azt látjuk, hogy valaki azok­ból a fillérekből, amelyeket idegsor­vasztó munkája fejében magára, a saját kényelmére fordíthatott volna, tekintélyes összeget kuporgat össze, mint most Berkes Ottó. Itt még az irigység sem mond­hat mást, mint ezt : Le a kalappal, uraim ! Az alapítólevél egész terjedel­mében igy hangzik .­Alapító-levél. 1. A vezetésemre bizott intézet és- tanuló ifjúság iránt mindenre kész szeretetem és ama régi vágyam, hogy sokaknak nemes példáját követve, csekély anyagi erőmhöz képest e sze­retetemnek maradandó tanújelét is adjam, arra indított, hogy a mai napon egy 2000 (kettőezer) koroná­ból álló jutalomdijalapítványt tettem. 2. Az alapítvány címe : Berkes Ottó, a keszthelyi kath. főgimnázium igazgatója által tett Berkes Ottó ju­talomdíjalapítvány, első sorban oly tanulók jutalmazására, akik jó er­kölcsi magaviseletük és szorgalmas tanulásuk mellett a szoros értelem­ben vett iskolai kötelmeken kivül másnemű buzgó munkásságukkal, pl. magántárgyak tanulásával, zenével, főkép pedig nyilvános szereplésük­kel is iparkodnak az intézet jó hír­nevét emelni, annak elismerést sze­rezni. 8. Az alapítvány célja : a fen­tebb körülirt minősítésű főgimná­A B A LATON VIU £K TÁRCÁJA. Oszi hangok. Irta GÁRDONYI GÁSPÁR. I. Hangulat. Leszáll az esi. A nap sugár a Tűnőbe már a hegy fölött ; S a szürke esti hangulatra Sziininlc Is gyászba öltözött. Az ősz hatása ez a gyászos, Halált jelentő hangulat ; Midőn a természet világa S szivünk is elmulást mutat. Ez őszi sárguló világban Epedve várjuk a tavaszt Midőn a hosszú hervadásra Az élet újra életet fakaszt. II. Erdőn Kint jártam az erdőn .... üzent nyugalommal néz a határ. Zöld bokor alján, csalfa csalitban Hallgat a zengő, tarka madár. Hallgat az erdő. Néma a táj is. Lassú halállal hervad az élet; Hull a levél a szürke homályban. Eilgyfakadásra, vig dfinolásra } Dísztelen erdő néma nyugalmad : 0 ! mikor éled ! III. Érparton. Az érnek egykor árnyas partja Csupasz bokorral van tele. A felleget sebesen hajtja A sárga ősz hideg szele. A viz csobogva fút tova, Föléje ködfátyolt von a Hiis őszi lég. A nádas érpárt csendes már, A vad, mely máskor erre jár, Pihenni tér. S magának sídtog és dalol Siralmasan a part alól A keskeny ér. A jelleget sebesen hajtja A sárga ősz hideg szele. A néma partu kis patak A lombjavesztett fák alatt Búsan beszél vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom