Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-21 / 29. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. julius 21. 29. szám. 1 V>Ii(ik;ii lietilap. MEGJELENIK H E TENKÍNT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL k VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre . . -10 K. - f. Negyedévre Fél évre . . . . 5 K. — f. Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 60 1 20 Drágaság és a közvetítők. A statisztikai kimutatások szerint Magyarországon a lakósság jövedelmének 60—65 százalékát fordítja élelmiszerekre, tehát az élelntiszerdrágaság legérzékenyebben sújtja az országot. Ép en az élelmiszerdrágaság kérdésének tárgyalásánál kell különös figyelmet fordítanunk az előidéző okokra, mert a panaszok legnagyobb része erre vonatkozik. Ez vár a legtöbb helyen orvoslásra. S ezért nem lesz érdektelen, ba az élelmiszerdrágaság kérdését termelők és fogyasztók szempontjából tárgyilagos kritika alá vetjük, különös tekintettel arra, hogy mennj'iben van részük a minden téren elszaporodott közvetítőknek a drágaság előidézésében. Statisztikrilag bizonyítható, hogy majdnem az összes élelmiszerek ára az utóbbi 10 év alatt tetemesen drágult. Nagyon sok olyan fogyasztási cikk van, mennek ára megkétszereződött az utóbbi években.A drágulás általános és folyton tart. Javulásra kilátás nincs, mert a termelési költségek — ebben főképen a munkabérek — nagymérvű emelkedése miatt a termeivények előállítási ára is megkétszereződött s a munkadrágaságnak az előállított termékek drágulása csak természetes következménye. A termelőosztály anyagi egyensúlya a magasabb terményárakkal bolyreállott ugyan, de a fogyasztók szempontjából a helyzet hovatovább tűrhetetlen lesz. S igy nem csuda, ha a drágaság ellen vívott harc és a támadások éle a termelők ellen irányul, holott ha figyelmesen szemléljük a dolgot, az élelmiszerdrágaság előidézésében és fenttmtihában jelentékeny szerep jut a közvetítőknek. Az élelmiszerkereskedők. szállítók, bizományosok, liszt és husiparosok s az a tömérdek egyéb közvetítő faktor, melyeknek kezén át a termelőtől a fogj'asztóig jut az élelmiszer, nagyobb a bűnös drágaság előidézésében, mint a termelőosztály, melynek végre is a megváltozott viszonyokhoz a terményárak emelésében alkalmazkodnia kellett. Kövessük csak a nélkülözhetetlen napi szükséglet tárgyát képező cikkek útját, míg az a termelőtől a fogyasztóig jut. Hány kézen megy keresztül a legtöbb élelmiszer addig, míg a fogyasztó asztalára kerül. S a sok kéz mindegyikén ragad abból valami sáp s végeredményben a köz, vetlen fogyasztó jó, ha csak a dupláját fizeti annak az árnak, amit a termelő kapott. Ha drágul a gabona

; drágul a vágómarha, aránytalan percenttel lesz drágább azonnal a kenyér, a hus. A közvetitők kipréselik a fogyasztókból a termelőknek fizetett ártöbblet kétszeresét. Mikor 22 koronáról felszökött a buza ára 24 koronára, a liszttermékek ára 5—6 koronával drágult métermázsánként, de mikor újra 22 korona lett a buza, a liszt ára nem csökkent ugyanavval az 5—6 fillérrel, amellyel a gabona drágulásakor felemelkedett. A mészárosipar szintén alaposan kiveszi részét a drágaság kihasználásában, úgyszólván hctenkint drágul a hus, drágul a zsír, de ha olcsóbb lesz a vágómarha és a sertés, a hus és zsirárak azért nem szállnak le az emeletnyi magasságból. Megszámlálhatatlan azon élelmicikkeknek sokasága, melyeknél az értékesítés rendszeresítésére — épen 4 BAL »KiNVl-t)EK TAHCAJA. Fiirdolevél Balatonbékádről Kedves szerkesztő Bácsi! tecett mondani. hogy majd irliatok eggy füi dőlevt-let inend, Ka jó lesz akor kigyöii az újságba hát irok egy fürdöleveleit és ne tesék haragudni hogy direkt 1 pár hiba van az írásomba és tesék kijavítani h?gy ne ugy leg3 en a zu;ságba hibásan. És én tudom mi az ilendőség. és azér előszöris bemutatom magam a nyá. olvasoknak tud. il. éu Blaukopf Izor vagyok és jövőre direkt a III-adik gini/iáziomba megyek es az V-ödigbe majd a görögpótlót választom mer a latinbul is imr 2-icor btig'am meg m-g a német

1 ül is azidén niegbugtam hát félek a nyelvek'ől küllönősen a gizi nyelvétől aki az^n Gyerekori baiáttnőm és mindég Csufo 1 hogy, megbugtain pedig tnár ő is inegbukot eccer a földrajzból ; És én it nyaralok a Pápáinál meg a mamával meg a regina Növé'emel balatonbékádon de ha nem jó ez a fürdólevél azér ne tesék i-légetni mer majd lia li*za megyünk, akor elmegyek ért- és fel olvasom a gizinek hagy lássa hogy tudok én írni fürdőié velet t ? ; Hát a nyara'ás iggen különféle ami családunkban. A papa ugy nyaral hogy délelöt sörtt iszik és écaka néha alszik. Néha egy nap cs«k délelöt alszik ; ! écaka néha sörtt iszik más pupákaí A múltkor mama a-zonta neki hogy jóvan kimaradhacc ma a niukival )ez a papa bat atya( de 1 órára d rekt ithon legyél mer ha későben gyösz haza nem adomki a kapukucsott és én halotam écaka szépen hazagyöt,él 1 órára te lump ós ern a papa morgot valamit de nem halotam hogy mit és továp ntongya a mama,, mos van 1 óra ? persze hogy mos van 1 óra,, mongya a papa de igen dadogot és a zóra direkt aba a percbe ütöte a 4-égy órátt és hirtelen mongya mama ; halod te lumpfráter épen most ütti . anégyet, akor a papa igyfelel,, bevan rúgva az óra hogy négyszer üti az egyet, maj mingyár én ütök rád eccer a négyet,, feleli a mama és én iggen szeretem vóna nevetni de nem mertem csak beduktam a szályamb* a paplant hogy ne nevesek és a töbit nem halotam mer elalutam, csak eeer halotam még hogy a mama valiami hálópört emleget de éti nem tudom mi az a hálópör. Hát igazis hogy fojiasitm a különféle nyaralást hát u matnu nyaraláva ugy van hogy ő délelöt öltözködik és szigya a lakást, délután pedig öltözködik és szigya a fürdőt, est*

1 pedig öltözködik és szigya a kosztot. d« közbe mindenkit szid lektöpször a papát hogy I minek iszik anyi sörtt, meg a reginát hogy mer koketálni avj.l H másfélottú fiúval aki vizaviz lakik nekünk és a vízbe mindég a regina kötül usz. Néha igen soxor engem is szid hogy ne neveletlenkegyek mer mingyár pofonütt, de' néha nemis mongya csak pofonütt; a Regina nyaralása meg ojan hogy délelöt vigyorog a Másféloru vizavizra délután peddig a nyehit kiőti rá és engem mindég arra könyörög hogy ne «i ujjam el hogy ő m-g c-<ak a 4-egyedik polgáriba fog meni jövőre mert ö is kéccer megbukot és én nemis árulóméi 'amedig mekkapom tőlle a két vasat, mindenap de nem tudom lunénd veszi. És mikor Konfekt.i csata van a planádon akor a regina mindég fldobál a fétfijikra vagy tizen 2 pakli konfektit de őrá nemigen dobállnak mer csúnya és nekem kel őtet fojtón dobállni hogv aSzhigygy k az emberek hogy én a gavalérj.i vagyok neki de én nem veném el mer mindég csak uj kalapott a kh r. És én "'égjól nyaralok, mer nem kel korán felkellni csak 9-nc orakor és akor kéivk ti ro'/.itol vrllamit enni a többiek még akor alusznak és én leszaladok a pargba ahol „van 3 om fa elég zöld és meg fürdők az ingyen vizbe nem fürdőruhába, és aíztán jácunk vagy verekedünk a pajtásokai tn. il. a ropszbaum Árpival és a rubáuovics Zétával ez egy szerb fiju meg » Fux Adolfal ez nem szerb, néha odagyön a csanaki-hirsfeld Makxi is aki