Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-11-10 / 45. szám

1912. november 10. BALATONVIDEK 3 balszerencséje, hogy rendesen megkésett egy gondolattal a javára váló kérdések felismerésében. A magyar nemzet nemzeti érzésének, jogos aspirációinak felismerésé­ben és méltánylásában meg éppen bárom­száz éves késedeltnezéisben szenved. Pedig a körülöttünk lezajló véres balkáni esemé­nyek, a feszült nemzetkösi konstelláció stirgő>en arra intenek, hogy az intéző kö­rök szakítva a hagyományos késedelmezé>i politikával, idejében felismerjek a magyar­nemzet történelmi jellemvonását s azt az óriási erőt, mely ebben a n.onarkia nagy­hatalmi állására rejlik. Eiinek a felismeré-nek és méltánylás­nak azonban még ma sem látjuk a legcse­kélyebb jelét. sem. Különben nem tűmé szó nélkül a Fremdenblatt nálunk >em » zt, ami ellen Albániában eleve szót emel, a nemzeti érzésnek a végsőkig vitt elkeseii­tését, törvényhozási házának katonai meg­szállását, az ellenzék eiős/akos kiluiicola­sát, a parlamenttől való távoltartásét, s ekként az ország egy nagy részének a törvényhozásból vaió kizárását 1 Albánia határán tilalomfát állítanak fel, sorompót vonnak, melyen túl menni nem tartják megengedhetőnek, nálunk n»ro. látják szükségét annak, hogy a nemzeti érzés határain túl kalandozó erőszakosko­dásoknak vétót mondjanak. Kétségtelenül szép dolog, ha a más portájára üszköt dobni kész kezet feltartóztatjuk, de az ésszerűség azt diktálja, hogy első sorban a saját területünkön tüzes csóvával dobá­lódzó kezet fogjuk le, mert héső a szom­szédba menni tüzet o'tnni, mikor már ma­gunk a földig leégtünk ! I'thon csináljunk előbb vendet, az­után mehetüük a szomszédi a erős karral rendezkedni. Mit' azt meg nem cseleked­tük, addig a győzelme* szrrb hadak fity­tyet vetnek a jó Fremd' nblatt atyai in­telmeire . . , Ne adja az ég Ura, hogy így legyen. De tartunk tőle, hogy a belső helyzet kése­delmes felismerése s szanálása ide vezet ! Somogyi valódi HAUCSUK-CIPOSAROK DOBOZA. MINŐSÉGEI APANY Sextus és Tullia A «Somogyi Hírlapi (v. g.) nevű cik­kezöje igen nagy felfedezést tett. Vala­hogyan kezébe akadt Getéb József ésMor­vay Győző kis latin nyelvkönyve, mely­nek 72. oldalán ez. a kis mondat olvas­ható : «Sextus Tulüánt.k azölebenül.» Ez a mondat aztán felkavarta a kitűnő cik­kezőnek minden csepp vérét. Micsoda ? Hát ilyen dolgokat tanítanak a gimnázium első ósz'ályában ? Ez mégis hallatlan 1 Nos hát, a t. cikkíró szellemes elme­futtatása, mellyel a gimnáziumi nevelésen végig akart vágni, rettenetes csütörtököt, mondott! (v. g) úr ugyanis nagyon felü­letes megfigyelőnek bizoujult, mert hát Sextus, ati Tu'lia ölében ül, nem római fiatal ember, hauem icipici kisfiú. És Tullia sem római kisasszony, hanem Sextusnak éde« anyja. Meggyőződhetik miuderiől (v. g.) úr saját szemével, ha a Geréb—Moivay-féle latin nyelvkönyvnek 8. lapjára tekint, ahol ezek a mondatok vannak «Tullia in gre­mio habétfiliolum. Filiolris e t Sextus. Tullia est domina villae » Ezeknek a mondatok­nak betűszerinti magyarsága így hangzik : • Tullia ölében tartja kis fiát. A kis fiúcska Sextus, Tullia a mezei lak úrnője.* Láthatja tehát (v. g.) úr, hogy a do­log egészen máskép fest, mint ahogyan ő kiszínezte. És a k's első osztályú tanuló bátran lefordíthatja ezt a kis monda'ot latinra, persze nem úgy- mint (v. g.) úr i ajánlja: «Sextus in sino Tulliae sedet.» mert akkor hibásan fordít Különben egy szó, mint száz : Ne sutor ultra crepidam ! Néhány szó a szorgalomra és munkásságra való nevelésről. Irta és a keszthely— szentgróti esp. kerülethez tartozó róra. kath. tanitó egyesület, rendes köz­gyűlésen felolvasta Bucsy Aladár. II. Ezek tudatában lévén a tanitó, érint­kizzék minél többet a szülőkkel — tart­son szabad előadásokat — - s mondja el, hogy egy csecsemő gyermeket, ne pólyáz­zák túlságosan, hanem engedjek meg azok­nak, azon n^k'k kellemes foglalkozást, hogy kezüket, lábukat szabadon mozgat­hassák, mert n sokat pólyázott, bekötözött, gyeim-k keze-lába, sőt egész teste elsat­nyul s igy a kitartó munkára képtelenné válik. Mondja el a tanitó, hogy a gyer­meknek a mozgásra igen nagy szüksége van, mert, « folytonos mozgás által edző­dik, eiősödik minden tagja. JMondja el, hogy a menni tudó gyermeket, engedjék szülői, annyit járkálni, szaladgálni, ameny­nyi neki tetszik s hogy a játszani tudó gyermeket ne vonják el játékától, hanem inkább abban segit*égére legyenek s ad­janak a kezébe I est et-lelket kellőképen foglalkoztató játékszereket, inert neki a játék előkészítő szokt.atási eszköz a komoly munkára. Amilyen a gyeim-k játék iránti szeretete, olyan lesz a rendszeies munkás­ság iránti tehetsége is, mivel a gyermek­nek a játék épen olyan foglalkozást ád, mint a főldmivesnek a szántás-vetés, ka­szálás, kapálás. Mondja el a tanító, hogy a gyermeknek a játék, a mozgás, teh'etsé­gökhöz mért, kis munkák elvégeztetése soha sem árt, sőt igen szükséges az teste­lelke fejlődésére s egészsége fenntartására. Figyelmeztesse a szülőket lakásuk tisztán­tartására, azok rendszeras szellőztetésére, mert csak egészséges levegőben élő gyer­mek lehet egészséges s csak egészséges gyermek fejlődhetik erőssé és munkabíróvá. Figyelmeztesse továbbá, hogy a gyerme­keiket, állandóan biztos felügyelet, alatt ' tartsák, hogy bennük kár, vagy testi-lelki fogyatkozás ne eshessék. A tanitó közvet'en befolyása a gyer­mekre, a gyermeknek iskolába járatásakor kezdődik, amikor ugyancsak hozzá kell fogni, hogy a netán mutatkozó s helytelen útnak indult tevékenységi, vngy tétlenségi hajlamot helyes útra terelje. Hogy pedig ezt tehesse: szükséges növendékének testi­lelki ereiét, hajlamát, kiismerni. E/.t pedig a játék közbeni megfigyelés által szerezheti meg legkönnyebben. A játék tehát az iskolában sem ma­rad el, * őt a kezdőknél a tanításnak mint­egy játékszerünek kell lenni, mint, egy átmenetnek a valódi komoly munkára, a tanulásra. Ugy kell azt tennünk, hogy az ismeretszerzést ne vegye erőszakos mun­kának, ne nehezére e^ő teheri ük, hanem kellemes elfoglaltságnak, játékszerü mulat­ságnak. Szóval ugy igyekezzék a tanitó növendékeit vezetni, hogy azok a tanulás­tól kedvöket el ne vesziisék. Mivel a taní­tás és tanulás mikénti kezdetétől függ legtöbbször, ho^y munkás, vagy munkát­lan embert nevelünk-, a tanitás kezdetén tehát csak igen lassan haladjon a tanitó növendékeivel s amit tanít, azt, behatóan, alaposan tanítsa, hogy azt a gyengébb tehet,ségüek is nehézség nélkül foghassák fel. A tehetségesebb növendékek kedvéért nem szabad gyorsabban haladni. S nem szabad a gyengéket gyengeségükért kor­holni, gyalázni, annál kevésbbé büntetni, mert ha a gyengék a tehetősebbekkel szemben megaláztatnak, akkor önbizalmunk elvesz s szorgalmunk sárba lesz taposva, ahol örökké fetrengni fog. Hanem adjon a szellemileg érettebb növendékeinek a tanitó, tehetségükhöz mért foglalkozást, mig a gyengébbeket szép biztató « elis­merő báuásmódja által igyekezzék szorga­lomra buzdítani. És így lassan fokról fokra vezesse a tanitó a kis újonc hadat, mig teljes biztos alapot, nem épit. Mert biztos alapra lehet szilárdan építeni. A munkára előkészítéssel telik el körülbelül az elsó iskolai év. Ez idő alatt a rendes körülmények között vezetett gyermek megszerette áa iskolát, megked­velte az irást olvasást, kis versecskék ta­nulását, meg szokta észrevétlenül az isko­lai rendet, pontosságot. Néha-néha elismerő biztatásban is részesülvén, kis lelke ébre­dezni kezd. fejlődtk az önbizalom, örülni fog munkáinak, előmenetelének, melyek mind meg annyi rugók, hogy őt a tovább baladásra kisztessék a tanulás mezején. Kicsiny ok, nagy okozat. A természet ősidőktől fogva fenyegeti az embert, mert ha ideális mesterművei teremtett is benne, amennyiben anyai gondossággal a leg­slökelubb szjllemi javakkal ruházta fel, de sze­ezélyességében azért sokszor durva erőszakkal bánik vele. Majd elemi csapásokkal sújtja, majd alattomos szolgáit, a mikroorganizmusokat, a legrettenetesebb betegségek elő :dézőit küldi ki ellene, hogy a porból, vétetett embert származá­sára emlékeztesse. És bár az ember évezredek alatt megtanulta, hogyan védekezzék a vízhiány es--a villámcsapás ellen, csak kevéssé tud segíteni magán, hogyha arról vau szó, hogy bacillusok aknamunkáját kell elhárítani. Szerencsére a földi vándor nem hagyja ma­gát oly könnyen megfélemlíteni. Szakadatlan munkában tanulmányozza a természetnek rá nézve sokszor veszedelmes hatását és titkos mun­káját s a természet egy-egy békésebb órában maga áralja el,.az,okat a fegyvereket, amelyekkel az ember a küzdelemben élhet e amelyeket aztán meg is ragad, hogy ügyesen és okosan védekezzék. Sajnos, a győzelem ritkán szegődik zászlója alá. Sok betegség csuífá teszi a taktikáját és el­ragadja mellőle társait, sőt némelyek oly módon lépnek fel, hogy méltán nevezhetjük őke} az em­beriség ostorának. Tuberkulózis ! Tüdővész ! Ezeknek a sza­vaknak vészes hangzásuk van. Hány embertől ragadták el kedves hozzátartozóját ! S amíg mi erőnknek és egészségünknek ürvendünk, talán már semmit seu- se !tő testünkbe is belopózott, hogy lassan, de biztosan elsorvasszon bennünket. Ámbár ez a romboló betegség nem tudja sokáig eltitkolni jelenlétét, s amikor elárulta magát, akkor már legfőbb ideje, hogy azon fentartásért, az életért energikusan megkezdjük a harcot. A küdők azonban nem egyenlőek számban, nagyságban éi kitartásban. A szegény embernek tehát társra van szüksége a küzuelemben, igazi segitő társra. Sokáig nem találták meg ezt a se­gítőt. mig régre előlépett rejtett létéből s az em­beriség szolgálatába lépett. E társ neve: kreozot. Ez a bükkfából nyert anyag, amelyne^ sohasem rothadó tulajdonságát eléggé ismerjttkt nyomban az orvosi gyakorlatba való bevezetése után nagyszámú gyógyitó eredményt produkált. De sokáig megtartotta kellemetlen tulajdooságait is, mint kellemetlen szag és iz és mérgező hatás hatás, amely főképpen a gyomor működésére volt zavaró hatással. Mivel továbbá a Kreozot, amely­nem egységes kémiai test, közömbös anyagokat is tartalmaz, volt a legközelebbi föladat, hogy a búzát szétválasszuk ez ocsútól, vagyis a hasznos részeket a többitől elkülönítsük s ezzel olyan for­mát adjunk neki, amely kiz.ár a testre ártalmas minden anyagot, anélkül azouban, hogy evvei különleges hutása gyöngülne. Ebben a törekvés­ben az F. Hoffinann-La Roche & Co. cég teljes sikert ért el, mert SIROLIN „ROCHE" néveu olyan készítményt állit elő, amely a kreozotn»k csakis hatázos alkotórészeit tai talmazza és teljes méregmentessége mellett kitünö, sohasem remélt, most azonban általánosan elismert orvosszer &. tüdőbajok ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom