Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-10-27 / 43. szám

BALATONVIDÉK 1912. október 27. Képviselőtestületi rendkívüli közgyűlés okt. 24-én. Mielőtt a közgyűlés lefolyásának ismertetését megkezdeuők, kötelességünknek tartjuk városunk érdekében megkérni a vérmesebb képviselőtestületi tagokat, hogy a szenvedély hevében elejtett kifejezéseikkel a város haladásának útját ne szegjék. Városunk helyzete, mint mindenki tudja, a jövendő fejlődés tekintetében nem a legíózsásabb. Úgyszólván minden téren és minden irányban megkötöttséget tapasztalunk. Ám ez a megkötöttség itt-ott enged valamit a város fejlődése érdekében, de csak akkor, ha a város vezetői a kölcsönös megértés útját iparkodnak a kérő és adományozó fél között egyengetni. A város kívánságainak a legilletékesebb helyen egyedül a város bírája lehet igazán hű tolmáosa, szószólója és sürgetője. Legyenek tehát rajta a t. képviselőtestületi tagok, hogy a megindítandó és nem kételkedünk, a siker reményével kecsegtető kibontakozást a város birájának megkönnyítsék. Mind a két fél érdekét megóvni csak kölcsönös bizalommal és kölcsönös megértéssel lehet. Ezt a megjegj'zést tartottuk szükségesuek a közgyűlési tárgysorozat harmadik pontjához, mely a balatoni fürdőtelepen házi kezelésben végzendő ópitési munkálatokról szól, hozzáfűzni. A gyűlés lefolyása a következő volt: 1. A «HuIlám»-szálló helyreállítási munkálataira hirdetett versenytárgyalás eredményéről jelentés. A közgyűlés a következő ajánlatokat fogadta el : Ácsmunkálatokra : HoffmannIstvánét 14400 K. 88 f. összegben. Asz'alosmunkálatokra : Rosenberg Samuét 784 K. összegben. Kőmivesmunkálatokra: Veháp Lajosét 6376 K. 21 f. összegben. Bádogosmunkálatokra : Mautuer Józsefét 635 K. 97 f. összegben. Festőmunkálatokra : L»ng Józsefét 1292 K. összegben. Tetőfedés munkálataira : Lázár Józsefét 6376 K. 21 f. 2. A járdaszabályrendelet módosítására előljárósági javaslat : Uj rendelet fog készülni, mely szerint a nagy, forgalmas utcák járdái aszfalt, cement és keramit burkolatot kapnak, a kisebb jelentéktelenebb utcák járdái pedig szegélykövet kapnak. 3. Balatoni fürdőtelepen házi kezelésben végzendő építési munkálatokról jetárt, aki nem uri, hanem éhbéreu tengődik. Mert nem akarja, hogy huzóvonó legyen a fia, pedig a lateinerigánál rabszolgaibb nincs. Szerencse még, ha van mit vonni. Lótófut.ónak nem adná. De a magyar parasztnak nincs is érzéke se a pénz, se terménye iránt. Ami kevés adótól, kezén marad, szalad vele s a merkantilista bankba, takarékba teszi. Nem fordít rajt, hogy állatot, mit vásárolna belőle. Hogy mennyire nem ismeri terménye értékeit, bizonyság rá a cserekereskedés. Meszet, fazekat, hagymát, paprikát, gyümölcsöt, kókitós zsidótól kókitőt, késes tóttól kést, mit, szatócstól fűszerfélét ma i cserél. Kétszer fölözve veszia cseréptányértagerenosértől. 3 tojást visz, aminek az árán kétszer annyit vásárolhatna. Ha figyelmeztetik, igy felel, a terményt az Isten adta. Ahol ilyen együgyű a nép, a pénzéért nem is kap más. Leginkább pusztákon, tanyán, majorokban ; a gyümölcsös kofa heti vásárról jövet útba ejti. Üresen jött s megrakodva távozik. Kivált ugy fertály körül, mérés idején soknak, a pazarlóbbjának alig marad annyija, hogy kihúzza az évnegyedét. Ez mind élhetetlenség s neveletlenség. lentés. Miután a Balaton partján a virágszükséglet évről-évre növekszik, aközíjyü lós egy uj virágház építését határozta el. 4. Strausz Miksa bérlő 3000 korona bérvisszatérítést kért a községtől, mert a tüz következtében 23 szobát, nem használhatott. A közgyűlés 1000 korona visszatérítését határozta el. i 5. Az iskolaszék átiratára a közgy. a leányisk. szolga fizetését 50 koronával javította. (i. Muzeumok és könyvtárak orsz. tanácsának átirata: A népkönyvtár rendszeres kezelésére Gödbaum József s. jegyzőt bizták meg. A Balatoni Szövetség kétrendbeli átirata a fürdő hirdetésének ajánlásáról. A közgy. a balneologini egyesület által kiadandó fürdőismertetőben Keszthely fürdő hirdetését határozta el és e célra 47 koronát szavazott meg. Illetőségi ügyek tárgyalása után a közgyűlés véget ért. Szövetkezeti kongresszus. Mint mult heti számunkban jeleztük, okt. 24-én, a mult csütörtökön tartotta meg a magyarországi szövetkezetek szövetsége ez idei kongresszusát Budapesten a fővárosi vigadó nagytermében. A kongresszus Majláth József gróf elnöklete alatt folyt le. Az ország legkülönbözőbb vidékein szétszórt, mintegy 4 ezer szövetkezet képviseletében körülbelül 2000 résztvevő volt jelen vezetői: lelkészek s különböző társadalmi áüásu egyénekkel az élén. Mint örvendetes jelenséget, ki kell emelnünk, hogy a kongresszus résztvevőinek zömét a kisgazdák alkották. A magyarruhás alföldi oivis mellett ott figyelt a bajusztalan sváb, a halinés rnháju tót, de köztük számra dominált a magyar kisgazda. Városunkból gazdasági akadémiánk kiváló tanára, dr. Hoffmann Ferenc, vidékünkről Németh János vörsi plébános vett részt a kongresszuson, mely kiváló hasznos munkát végzett. A gyűlés lefolyása, a muuka embereihez illő, komoly méltóságteljes volt. Az előadások hasznos és gyümölcsöző munkára serkentő szózatok, oly munkára, mely sokszorosan téri t-i vissza a ráfordított fáradtságot — a köz javára. Meskó László, Újhelyi és Kovács előadásai nemzetgazdasági és társadalmi életünk s helyzetünk javitását célzó eszközök Tudok esetet, hogy falunak a luctermelést ajánlották. Lengyáralakult volna, mert a vidék talaja kitűnő szerkezetű lentermesztésre. Asszonyosnak találták — a nyővését. . . Az a derék, amely kaszálásnál meg tud görnyedni napokon keresztül s a legnagyobb forróságban izzadva, kimeritetlenül fárad — csupán koazervativsága, érzéketlensége miatt, nem kap bele előtte szokatlan — asszonyos — termelési ág művelésébe, bármily jövedelmezőséget ígérjen is. Ismételten : neveletlenség, élhetetlenez. A ker. szövetkezetekre vár a feladati hogy ráneveljék népünket a szabadkereseti pályákra is. Érzik ezt az ellenséges táborban s lármáznak a merkantilista sajtójukban, országgyűlésen s még a Társadalomtudományi Egyesületben is ellene. De ha ebben van, én ebben látom a ker. magyar kereskedelem feltámasztását — akkor rajta! Élelmes embereket várunk a jövőtől ; az uj Magyarország képében is legyen uj. ez ismertetése körül mozogtak, nagy tudással s meleg ügyszeretettel. Mint sajnálatos tényt kell leszögeznünk, hogy ezen a kongresszuson a Dunántúl, de különösen a mi vidékünk volt a leggyérebben képviselve. Pedig itt, is bőséges tér kínálkoznék a szövetkezeti tevékeny kedésre . . . Somogyi. Milyen tejet árulnak'a Dunántul városaiban. Virágzik a tejhamisítás. A 'Természettudományi Közlönyt október 15-ki számában rendkívül érdekes cikket olvashatni a vidéki városok tejjel való ellátásáról. Faltin Adolf «életbevágó» cikke megdöbbsntő dolgokat árul el a tejmanipulációról, melyet, űz boldog, boldogtalan, mert a törvény kibúvói szinte megszámlálhatatlanok. Foltin Adolf először a tejbeszerzés módjait ismerteti. Legszerencsésebb az a fogyasztó, aki a napi élelemre kívánatos tejmennyiséget nagy gazdaságoktól közvetlen uton szerezheti be. A tejhamisitás ugyan az uradalmi gazdaságok tejkezelésében is előfordulhat, de mégis az ilyen gazdaságok teje a legmegbízhatóbb. A közönség érdeke az volna, ha a közvetítő tejkereskedelmet egészen ki lehetoe kapcsolni, de ha ez nem lehetséges, a közvetítés visszaéléseit úgy lehetne csökken' teni, ha a tej el árusítást a hatósági vagy a magánérdeken felül álló erkölcsi testület venné kezébe. Igen érdekes néhány duuántuli város tejpiacának statisztikája. Kitűnik ebből, hogy a tej, a kenyér mellett legelső tápláló szer, mennyi lelkiismeretlenségnek, hamisításnak van kitéve s mily temérdek pénzt fizetnek a fogyasztók egyrészt puszta vizért, másrészt mindenféle baktériummal megrakott kotyvasztékérr,. A felsorolt városokban természetesen . jó magyar szokás szerint évenkint csak háromszor, négyszer van tejvizsgálat ! Hát akkor mi történhetik, mikor a tejkereskedők vizsgálatot nem szimatolnak? De lássuk a statisztikai táblázatot. -a • .a! o -ős N w Hatóság ez 'II n ** * ^ <e « Ste ^ o ö & - S M — " © o EH M w " 1 Győr sz. k. város . 193 75 118 61-13% 2 Komárom sz. k. v. . 28 15 13 46 42% 3 Kőszeg sz. k. város . Kőszeg sz. k. város . 63 28 35 55

,50% 4 Sopron sz. k. város . 60 Ö0% Sopron sz. k. város . 310 124 186 60 Ö0% 5 Szombathely 4101% r. t. v. 217 128 89 4101% 6 Magyaróvári 80 32 65% járás . . 245 165 80 32 65% 7 Nezsideri járás . . 126 46 81 64-28% 8 Tatai járás 231 95 136 58 87o/o Nos hit, ki meri mondani, hogy nálunk nem uralkodnak utópiai állapotok ? Lám, a tisztelt tejkereskedók minő jártasak a chemiai tudományokban ! A vidék már a fővárosi tejhamisitásokon is túltesz. Budapesten 1910-ben vizsgáltak összesen 4354 tejet, melyekből kifogástalan volt 2527, kifogásoltak 1827-et (419%). Milyen más állapotok vannak e tekintetben külföldön. Zürichben 1910-ben 5573 tejmintát vizsgáltak meg és csak 3-2% volt kifogásolt; St. Gallen Kanton élelmiszervizsgáló-állomása 2864 tejet vizs-