Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1912-10-13 / 41. szám

114 a tanárok éppen akkor ne taníthassanak, mikor legtöbb bennük az idealizmus, a lelkesedés s mig duzzad bennük a szellem energiája. A szolgálati évekkel együtt a heti óraszámnak szintén tervezett felemelésepedig oly inhumánus, hogy szót is kár reá vesztegetni. Az említett törvényjavaslat tehát csak a tanári munka nem ismeréséből vagy fitymálásából származhatott és szégyenére válik hazánknak, melyet a művelt Nyugat előtt olyan színben tüntet fel, hogy az nem ismeri a szellemi munka igazi értékét. Félre hát a sérelmes törvényjavaslattal ! A zárda harminc éve (1882-1912.) Az Isten és a haza önzetlen szolgálatában, szünet nélküli áldásos munkában immár harminc évet töltöttek Keszthelyen Paulai Sz. Vince leányai. A nevezetes évforduló alkalmával, azt hisszük, a közügynek teszünk szolgálatot, lia pontos feljegyzések nyomán, néhány adatot köziünk a zárda három évtizedes múltjából. Az intézet alapitója Ranolder János veszprémi püspök, ki a kath. tanügynek más városokban is (Budapest, Veszprém, Tapolca) nagy szolgálatokat tett. Több éven át állt az épület, üresen, végre dr. Kovács Zsigmond püspök a város kérelmére az intézetet átadta rendeltetésének, 1882 sz^pt. 30 án a gráci tartományi házból gr. Brandis Mária Josefa L^opoldin nővér, tartományi főnöknő és gróf Welsersheim Vilma Matild nővér, gráci nagy közkórházi főnöknő kíséretében jöttek az irg. nővérek Keszthelyre. Ezek voltak : Klafsky Mária, Beáta nővér főnöknő. Osredear Franciska, Editha nővér. Trtschner Magdolna, Virginia nővér. Blahó Anna, Michae'a nővér. Parecco Margit, Eugénia nővér. Az érkezőket Balatonszentgjörgyön Szanyi Ferenc keszthelyi káplán és Harl Teréz nővér, kéihelyi főnöknő várta egy tán megénekli a Balaton csodás keletkezését A Balaton azért olyan szép és elbűvölő, mert az Isten örömkönnyéből keletkezett, mely ezen a vidéken cseppent le s épen megmaradt. (I.) Nem csoda, hogy az ég maga is elmerült a Balaton kék szemébe és hódolója lett a szép tónak. De hódolt ennek a, bájnuk a távolabbi vidék is és igy történt, hogy a vizbe kacsintgató tájék itt is, ott is lábujjhegyre állt s megbűvölt hegyek és dombOK örökre ott maradtak a tó partján. (II.) _ A várromokkal ékes hegyek, melye ket a tókirály tükréről szemlél, eszébe juttatják a költőnek Magyarország regényes hajdanát, melyre a vérlepel vigy borul, mint a tóra a napnak bibor alkonya. (III.) Az összes dalok közt legtöbb hangulat vau a IX. számúban, mely egyúttal a regék hires dalnokának, Kisfaludy Sándornak, is apot.heózisa. Költőnk Ba'dacson szent lejtőjéről, Kisfaludy Sándor hires diófáj a alól néz le a mosolygó vidékre. A Balaton sima tükrén egyszerre felbukkau a gőzhajó háromszínű lobogója. Az óriás hattyúhoz hasonló gőzhajó végighasítjft a Ba'aton árjait és a hajóval együtt száll a régi költő lelke is és szállásában újra megmosolyogja a part mellett elteiülő hegyeket és várromokat, melyeket életében szép dala megdicsőített. nő<?ér kíséretében. Megérkezésük után a tartományi főnöknő Klafsky Beáta nővér int. főnöknővel tiszteletüket tették dr Kovács Zsigmond püspöknél, úgyszintén id. Tolnai Festetics Tassilo gróf ur ő nagyméltóságánál. 1882. év okt. 1-én volt a bevezetés. A szertartást dr. Kovács Zsigmond püspök 10 órakor a plébánia templomban szent misével kezdte meg, melynek végeztével Kemenes Ferenc, a neves költő, veszprémi apátkanonok, a nővérek hivatásáról magasröptű beszédet tartott. Szent beszéd után a püspök processióval vonult az intézetbe. A helyiségeket megáldot'a és rövid, de szivhez szóló föpásztori beszéd után a zárdát megnyitottnak nyilvánította. A városi tanács kérelmére a nővérek az el. osztályokon és v»rróiskolán kivül még az óvodát is átvették. Oki. 2-án a püspök mondta a zárda kápolnájában az első szentmisét. Okt. 4., 5. éa 6 án történtek a beiratások. Okt. 8-án reggel tartották meg a Vetii Sanctet, mely után megkezdődött a rendes előadás 2 tanteremben. Biahó MicKfcela nővér, oki. el. isk. tanítónő az óvoda-, Parecco M. Eugénia nővér, oki. el. isk. tanítónő az el. I., II. oszt.-, Taschner Virginia nővér, oki. el. isk. tanítónő az el. III,, IV., V., VI. osztály vezetését vették át. 1883-ban érkezett Fehlrer Editha nővér s az I. osztályt elválasztották a II.-tói. 1884-ben a III. és IV. osztályt választották el az V., VI. osztálytól. A polg leányiskolát 1891 ben állították föl és fokozatosan négy osztállyá bővült ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1896-ban nyilvánossági joggal ruházta föl. A polg. leányiskola 1902-ben az újonnan épült intézetben helyeztetett el, melyet boldogemlékü Erzsébet királynénk emlékének állított Ö eminenciája, dr. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás ur, az ország főpapja — szülőhelyén — 30.000 korona költséggel 1904/5. évben kibővült az Erzsébetintézet. A kibővítéshez a város 5000 kor. segélyt nyújtott, a veszprémi Ferenc József-alapból pedig 10.000 korona előleg engedtetett át. Az ujat a régi épülettel két folyosó köti össze, eg3

T a földszinttel, egy az emelettel. A polg. iskola négy osztálya, munkaosztály, szertár, rajzterem, könyvtár, tantestületi szoba az emeleten, Garay a továbbiakbanmegénekli Keszthelyt, az éden kor jét, melyet szent föld nek nevez, hol az u.ttisnak ki kell szállnia, hogy Festetics alkotásaiban gyönyörködhessék. Fürednek magának nyolc dalt szentelt a költő, ötöt pedig Tihanynak. Az utóbbiak közt legérdekesebb és legismeretesebb a Tihany cimü, mely méla borujával, vallásos és hazafias elemeivel, egy kissé németes melanchóliájával szinte könynyet csal az olvasó szemébe. A XXVIII. költemény ezt a cimet viseli : Szózat a visszhanghoz. Ebben a dalban keserűen kiáltja a visszhangnak, hogy a tihanyi sírboltban nyugvó királyt is a testvérháború ölte meg pártviszályban s azóta is egyre tart testvérink csatája. 'A magyar magyart gyűlöl, Issza vére vérét — — — Mikor éri e viszály, Mikor éri végét ?» Szegény költő, amit 1847-ben olyan kesergő szívvel írtál meg, az, sajnos, most is igaz, söt most igazabb, mint altkor volt, mert a párt.viszálykodás kárhozatos tüze sohasem lobogott elevenebb lánggal, mint napjainkban. el. isk. könyvtái', ruhatár, két tanterem bentlakó növendékek részére, tornaterem, el. isk. V., VI. oszt. a földszinten van ellie'yezve. 1907-beii épült, a beluövendékek betegháza. 1909 ben a hévízi üdülőház. A Mária-társulat 1908-ban alakult meg 108 taggal. Az intézetben 30 év alatt 87 nővér működött. Az intézet főnöknői : Klafsky Mária, Beáta 1882—1895-ig. Nagyszeghy Anna, Janka nővér 1896— 1900. Parecco Margit, Eugénia nővér 1900— 1910. G-irst Juli a, Alba nővér 1910—1912. 1882/83. évben 5 bentlakó növendék volt. 1912/13. évben 92 bentlakó növendék van. 1882/83. évben óvodatanulóinak száma 87. 1912/13. évben óvodatanulóinak száma 120. A továbbképző tanfolyam 1910/11. évben alakult meg, jelenleg 12 tanuló látogatja. Meghalt nővérek : Klafsky Mária, Beáta nővér, int. főnöknő f 1895. nov. 7. Blahó Anna, Michaela nővér f 1886. február 20. Laliik Teréz, Eusteha nővér f 1886. deceni l er 9 Krecsáft Mária Eugénia > övéi f 1895. julius 22 Saláta Máiíh, Flavia nővér f 1902. augusztus 29. A tnnulók statisztikájából kiemeljük a következő adft'okat : Elemi i-lolás tanuló volt 1882-83bau kübő 210 bei.tlakó 5. 1911—12-ben elemi isko'ás 312; polgáriba járt 1892— 93-ban 60 1911—12 ben 198, bentlakó 96. Amin' e száraz stati-ztikai adatok is mutatják, Paulai Sz Vince leányai itt is ép oly nagj' szeretetnek és becsülésnek örvendenek, mini más városokban. A/, iráii-nk niegn\ijxtkozó rokonszenv cly nagy fokú hogy a kérelmező városokat — bár si rend tagjaim k száma folyton emelkedik — mégis igen sokszor el kell utasítaniuk. N> ni is lehet. ez máskép oly intézménnyel, melyi < k ti gjaí műiden földi érdeket lei éve, ö szes testi és lelki erejüket inra haszna l|á k , I < gy az emberiség boldogíiá ái mennél magasabbra emeljék. Adja I-t'M), hi'ty ; 7. eddig .-léi t szép eredményekhez, melyekre j< gg> 1 1üszkék lehetnének, hu ezt az, éizésf egyáltalán ismernék, mindig ujakat meg ujakat csatolhassa' a

1'. PALM4 i^FTJ valódi HAUCSUK-CIPOSAROK DOBOZA. MINŐSÉGEI APANY