Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-03 / 9. szám

2 BALATONVIDEK 1912. március 3. víva megváltod a jegyedet, akkor mehetsz az utadra 9 óra 23 perckor s elgondolhatod magadban, hogy mégis nagy ostobaság lehet az az angol közmondás, hogy az idő pénz, mert lám a Máv. embereinek bölcsesége és a nehezen döcögő vonatok egészen mást hirdetnek. Nos hát én polgári eszemmel nem tudom megérteni, miért kell ezeknek a furcsa csatlakozásoknak egy egész vidék lakosságát folyton ingerelniük, de azt igenis tudom, hogy az*ilyenfajta bölcseségen sokan mosolyognak olyanok is, akik szárnyaskerékkel diszitett, akár ezüst-, akár aranyzsinóros sapkát viselnek. Szóljak-e még arról a gyengédtelenségről, amellyel a szombathelyi kocsiintézőség jónak látta kedveskedni, amely abban áll, hogy az elsőós másodosztályú fclyosós kocsikat egy más boldogabb vidékre terelte, talán épen a legsötétebb Horvátországba ? Persze a magyarok kevesebb adóval járulnak a közterhekhez, mint a jó horvátok s azért az előbbiek elégedjenek meg a régi ketrecekkel ! De nem oda Buda ! Keszthely és vidéke intelligenciájának is megvan az a joga, hogy drága pénzéért legalább ne zárják rosszul fűtő, egészségtelen ketrecekbe, amelyek egyébként még a kalauzok életét is nem egyszer veszélynek teszik ki. De egyelőre legyen elég ennyi ! Többet is mondhatnánk még, de az elmondottak után is erős a reményünk, hogy a nyári menetrend nemcsak a felsorolt visszásságokat fogja kiküszöbölni, hanem olyan reformokat is fog életbe léptetni, amelyeket Keszthely utazóközönsége joggal elvárhat. Dr. Vérkuti. "minő a szép asszony lelkén végigviharzott. Semmi nélkül nagy kényelem után ! Dolgozzék ? Ahhoz nem szokott. Csak játékra tanították. Még tudását is játszva szerezte. Készen állt a terv. Megöli magát s gyermekét is elemészti. A mocsáralkatu televény fénylett a zsirosságtól, ahogy az eke kifordította 8 fényesre simította. A fehértollú, piroslábu, hamvas dolmányu dankasirály torkig szedte begyét. Volt abban giliszta, drótféreg, cserebogár-álca. És olyan erő költözött az elványndt izomzatába, annyi magabizás, hogy szárnyasuhogtatva szelte át a borús esöszemeló levegőt,. Hat kis táltott szájút lakatott jól. Megtanulta az érték való munkát — királyné létére, a csillogó tó csak pihenőnek való munka után. Amikor büszkén vezényelte vizre hat hattyufehér fiókaját., dagadt az anyai önérzete. Lebegett a huUámocskákou. Aztán fölszállt előttük. Hitta őket. Először egy, majd kettő bátorkodott a vizetlen levegötengernek és úsztak benne. Ügyetlenül, de akarva Mire biztosan szelték, már kiürült a várstilü villa. Ot t gyáván hátráltak meg az élettől. Nem volt hit az élet iránt. Hiányzott áz érzék a változó viszonyokhoz. Az élet nem is tragédia. A kettő együtt. Vagyis munka •és pihenés. Az ösztönös madár megérezte. Királyosabb szívósságot örökölt, mint a teremtés koronája. Hamvas ruhája, piros lábbelije, szája elföldesillatosodott, maszatosodott. Se baj ! Az azuros viz lemos, tisztára füröszt mindent a bűnön kivül. A bün a tétlenség bürökvilága . .. Farsangi utójelenetekböl Kávéház — V[amt>azó szercla. A. = egy fáradt apa. B. egy fiatal boldog férj. C. = egy másik fáradt apH. A: (magába búcsúztat egjr szalvátort — sóhajt) Hál' Isten — végre csak hogy vége ! B: Vége ? — Minek ? A: (rémülettel) Szerrrerencsétlen! Még kérdi, ho^y minek ? Vége a farsangnak, ennek az átkozott farsangnak ! B: (nyugodtan) Hm — — — persze — — — farsang — — — már nem értek hozzá — — — négy hónap óta, — legénybűcsúmkor abbói is kivénültem. A: Én padig — ime — (szürkülő fejére mutat) belevénültem. És im már elmondhatom, hogy manapság a legnehezebb, a legborzalmasabb időszak HZ apákra nézve a farsang. B : Hát megbocsáss kedves Bandi bátyám, de valamikor bizony nem igy beszéltél. Valamikor csupa gyönyörűség volt számodra a karnevál és örömöd tellett már csak a fiatulsíg mulatozásában is. Most pedig ? — — — A : (jelentőségteljes kérdő tekintettel végig méri.) B: Ugyan már mire jó ez a megütközést rejtő arctorzitgatás ? Mintha nem volna igaz, hogy a mi jó Bandi bátyánk a jó, mulatós éjtszakáknak soh' se volt elrontója. A : Mit tudsz is te bele. B: Csak annyit, hogy én kizárólag a feleségemnek élek, ő pedig nekem és farsang, mulatság, ez, vagy amaz, dehogy is kell egyikünknek is. A: Öcsém, fiatal vagy te ehliez. Kizárólag egy asszouynak élni — nóta bene a mézeshetekben — könnyű dolog. De et>y négy leányos családnak ! ? Aztán kettő közülük bálozik — — — és heteken át minden harmad, negyed nap estétől reggelig tartó mulatság, mulatság után — — — mire pedig elmúlik a farsang, (keserűen) a négy leánnyal megáldott apák jutalma — — — jutalma — — — C: (leteszi az újságot és cinikus mosollyal A fülébe súgja) az, hogy az én lányom is megmaradt, ugy, mint a tied. A: (maga elé meredezve, helyeslően bólint) Igen — — — jövőre pedig kezdhetjük elölről. — .Tani ! — Még egy pohár sört — és a dr. urnák is egyet. Balambér. A gazd. akad. Georgikon-körének gyűlése. Nagyszámú közönség jelenlétében folyt le a gazd. akadémia Georgikon-köre által rendezett gyűlés mult hó 27-én délután a Hungária nagytermében. Vidékünk intelligens gazdái nagy érdeklődést tanusitottak az akadémia hallgatóinak eme hasznos működése iránt. Mindenesetre vonzó volt a tárgysorozat is, miről és a gyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a tárgysorozat első pontja következett. A magnemesités gyakorlati megvalósítását és annak módozatait tárgyalták a hallgatók vitakérdéses alakban, melynek vezetését Rajczy Géza III. é. h., a Kör elnöke vállalta magára. A tárgy bevezetését a vitavezető felolvasással eszközli, melyben a nemesítés pontosságát fejtegeti, s felkéri a jelenlevőket, fejtsék ki erre vonatkozólag véleményeiket. Elsőnek Schríkker Sándor III. é. h. szólt hozzá, hosszasan fejtegetve a tárgy alkalomszerűségét, majd párhuzamot vont az állatnemesités és a növénynemesités közt. Felszólalását szép készültség és tárgyilagosság jellemezte. H«user János és Szilvay Endre hozzászólásaik után a felmeiült ellentéteket Fáber Sándor akad. tanár simitotta el. Beszédében fejtegette a magnemesités gazdasági jelentőségét ; példákat hozott fel a francia és német gazdák ez irányú munkásságából. A vitához hozzászólt még Németh Béla gazd. gyakornok, ki Magyaróváron való tartózkodása alatt közvetlen tanulmányozta az ottani magneinesitő állomás ténykedését. Buzdította a hallgatóságot a növénytermelés e legnemesebb ágának kultiválására. A gyűlés második pontja Náray Andor akad. s. tanárnak magas színvonala szabadelöadása volt. Maga a tárgy, amit előadásul választott, hogy mennyire közérdekű és közfontosságu volt, azt legjobban igazolja az, hogy ugy a jelenvolt tanulni és haladni vágyó gazdák, mint a teli jes számban megjelent akad. hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta mindvégig. Előadásában ismertette az átöröklés fontosságát és annak kihasználását a haszontenyésztéseknél. Vetített képekkel igazolta és tette szemlélhetövé azokat az eredményeket, amelyeket a céltudatos tenyésztéssel az állattenyésztő elélhet. Az előadás bevégeztével Rajczy Géza III. é. h. a Kör nevében megköszönte az előadó tanár fáradozását, a vendégeknek és a tanári kainak megjelenését. A szabadgondolkodók és hitvallásuk. V. (m) Az eddig elmondottakban megismertük, mit jelentenek a szabadgondolkodók nagyhangú állításai, láttuk, hogy ezek minden alap és tarialom nélkül szűkölködnek ; most vizsgáljuk meg a szabadgondolkodók hitvallását. D* hiszen ez ellenmondás : szabadgondolkodás és hitvallás ! Mert ha valaki valamely hitvalláshoz szegődik, attól a pillanattól kezdve nem szabad többé. Akkor hisz és igaznak tart, mindazt pedig, ami hitvallásával ellenkezik, mint hamisat elveti. De igy mindenképen vége van a szabadgondolkodásnak. Ezt senki kétségbe nem vonhatja. És hogy ezen modern szabadgondolkodók hitvallásukra esküsznek, vele szemben meghozzák az egészséges emberi észnek áldozatát, ez rájuk nézve a legmaróbb guny, igazán önmagukat teszik nevetségesekké. Ha megvizsgáljuk hitvallásuknak tartalmát, akkor jogosan beszélhetünk ariól, hogy a szabadgondolkodók is vallanak hitet, de az <5 hitvallásuk a hitetlenség. Mit kell egy szabadgondolkodónak hinnie ? A hitetlenség dogmáit. Ilyenek : nincs Isten, a világ őröktől fogva van stb. Röviden : Fényes Samu modern szabadgondolkodói, úttörői, vallási nyaktörői bizony csak az ósdi materialismusnak (anyagelviség) avult tételeit hirdetik kissé uj formában. Az anyag- és erőnek ezen kopott és százszor agyoncsépelt evangeliuma ma már nem vonzó. Azonban öltöztessük fel uj ruhába — gondolják a szabadgondolkodók — akkor majd kapósabb lesz. Úgyis tettek s elkeresztelték az igaz, a jó, a szép hitvallásának. Az igaz, a jó, a szép lennének tehát azon istenségek, amiket a szabadgondolkodók pápái oltárra akarnak állítani, amikért a kereszténységet lerombolni szeretnék. • Ezek azon 3 istenség — mondja Hftckel — melyek előtt imádkozva térdre borulunk.* Ez mind igen ünnepélyesen haugzik, de közelebbről szemügyre véve nagyon nevetséges. A valóságban ezek az urak térdet hajtanak önkészitette bálványok előtt. Mihelyt megkopogtatjuk ezen bálványokat, hogy szilárd anyagból valók-e, s nem üres e belsejük, összeomlanak, s a fönségesből törmelék, por lesz. Tehát először az igaz vallása.