Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-14 / 15. szám

1912. április 2L BALATONVIDÉK 111 rab előadásáról kellő időben tudomástsze­rezttlnk volna Nem tartjuk érdemesnek a színpadra, nem — kritikára sem. Ezért ma­radt el tehát kritikánk. Szerk. Itt közöljük, hogy az utolsó színházi hét műsora a. következő darabokban me­rül ki : Szombaton báró Henry de Rotschi'd : A rivalda. Vasárnap d.u. ifjúsági előadásul Szig­ligeti,Ede koszoius költőnk 200 arany pá­lyadíjat nyeit, klasszikus vígjáték a : ilama, este Róbert Misch szenzációs újdonsága : Princ. * * * Az ezidei sziniévad alatt a szinpárt.oló közönség részéről irántam tanúsított jóin­dulatért és támogatásért fogadja Keszthely város nagyérdemű közönsége, valamint a városi elóljáióság és a sajtó hálás köszöne­temet. A viszontlátásia ! Keszthely, 1912. ápiilis havában. Kiváló tisztelettel Könyves Jenő, színigazgató. Úgy szeretnék . . . Úgy szeretnék valahova menni, Hol a régi emlékekből Nem fájna már semmi. Hol örökös tava>z volna S a virágzó rózsafákról virágok hullása Csendes volna, mint, mint egy fáradt Szívnek dobbanása. Ugy szeretnék valahova menni, Hova régi életemből Nem kisérne semmi. Nem gondolni soha őszre. Látni, hogy új virág nyílik örökifjú fákon, Nem ejteni egy könyet se A virághulláson. Úgy szeretnék valahova menni, Puha selymes zöld fűágyon Egyszer megpihenni. Gondtalanul arra várni, Míg a hulló virágszirmok el nem temetnének, Míg szemfedőt fonnának egy Álmodott mesének. — a — A vörös kongresszus tanulságai. A vörös nemzetköziség magyarországi érdekcsoportja húsvétkor taitotta meg ez évi kongresszusát. A háromnapos tanács­kozás sok érdekes mozzanatot és tünetet, mutatott fel, amelyeket okulás céljából na­gyon is üdvös, sőt szükséges a józan köz­vélemény elé állítani. Maguk a panaszkodó páltvezérek is elismerték és burkoltan bevallották, hogy Magyarország nem hálás talaja a nemzet­közi szociáldemokrác ának. Szóval nem jól megy az üzlet, a munkások nem akarnak a vezérek fejős tehenei és vak eszközei lenni egyéni törekvéseik diadalrasegitésé­ben. A pártvezérekben egyrejobban kezd megérlelődni az a nézet, hogy előbb-utóbb már nem is lesz érdemes munkásvezérnek lenni, mert nem lehet többemeletes háza­kat venni, nagy vagyont gyűjteni és a legelőkelőbb tengeri fürdőhelyeken nya­ralni a munkásoknak keservesen leszurkolt filléreiből. Ez pedig untig elég nekik arra, hogy a innnl< ásság ügyének cserbenhagy ói legyenek. Igy fest a valóságban a mun­kásvezéreknek az összmunkaság java bol­dogsága érdekében kifejtett igazi, önzet­len fáradozása. A nemzetköziség nem kell a magyar­nak, mert bolondgombáival nem akarja tönkretenni se magát, se hazáját Az ipari munkásság egy részét vala­hogyan sikerült megnyerni a vörös esz­méknek. Ez igaz, de emellett az is holt bizonyos, hogy a szervezett ipari munkás­ság jó nagy része csak a szakszei vezetek által nyújtott anyagi előnyök fejében fizeti a keserves pártadót, ellenben «a világot megváltó, szociáldemokrata eszmékre vajmi keveset ad. Csak a budapesti utcai tünte­tésekre kirendelt csőcseléknek és éret'en inasgyerekeknek telik kedvük abban, hogy hazátlan nemzetközieknek és istentelenek­nek vallják magukat, «z érettebb elvtár­sak azonban ilyentől távol tartják magukat. Az ipari munkásság jóval nagyobb része azonban még a szakszervezetek fejé­ben sem hajlandó belépni a vörös táborba, mert tapasztalatból tudják, hogy a felidé­zett bérmozgalmakat vég elemzésben min­dig a munkásság fizeti meg. A sok-sok meggondolatlan sztrájk idézte elő a mos­tani drága megélhetési viszonyokat, ame­lyeket e szerint — mint az épenséggel nem keresztény szellemű Pesti Hírlap is irta — a szociáldemokrata pártnak köszönhe­tünk. Nincs tehát semmi előny a vörös tá­borban, amelyért érdemes volna még a kaim ar gondolkozásnak is sz< gre akasztani Istent és hazát. Egy mozzanat meg különösen kiemel­kedik ékből a mostani kongresszusból. Ez síz, hogy a föld műnk ásmozgalom teljesen befagyott bizony ágául annak, hogy ha­zánk sok milliónyi földmunkásának távol­ról sem kell a nemzetköziség , párt adó fizetés nélkül is lud boldogulni munkájá­val és takarékosságával. Továbbá mintha a régi jó baráti vi­szony is megszakadtlék azok között, akik ha egészen nem is. de részben szociálde­mokrata vizekrn eveztek. Erre következ­tethetünk Kunfi Zsigmondnak Vázsonyi Vilmos felől t, ft nyilatkozatából, mely sze­rint «Vázsonyi a demokráciával kacérkodó arisztokráciának házi zsidaja.» Vázsonyi kü­lönben tria, gyűlölt ember a szociálista ve­zérek szemében. Még csak épen az hiány­zik, hogy a jóbarátokból ellenségek legye­nek, akkor sokkal előbb bekövetkezik, mint. hinnénk, a vörös nemzetköziség teljes csődje hazánkban. A kongresszus tanulságainak mi és ve'ünk együtt mindazok, akiknek az ezer­éves keresztény magyar haza jövő boldog­sága szivünkön fekszik, őszintén és szivből ör vendün k. Újdonság : 200 darab, vagyis 100 darab finom fehér csont-levélpapír és 100 darab színes bélésű boríték tetszésszerinti névnyomássa! 2 korona 60 fillér. 100 darab, 50 finom fehér csontlevólpapir és 50 darab színes bélésű boríték tetszésszerinti név­nyomással 1 korona 60 fillér. Kapható : Sujánszky József könyv- és papirke­reskedésében Keszthelyen. elevenítették fel : Folt, amely tisztit. Erő­teljes és a szereplők lészéröl oly markáns és á darab stíljének, légkörének oly meg­felelő előadásban került bemutatásra, hogy igazán nehéz volna megmondani, hogy akár a nagyobb, akár a kisebb szerepek­ben ki volt, a jobb és ki volt nagyobb ? Barabás Ella Matildé szerepében művésze­tének egész tökéletességét juttati a érvény te. Herczeg nem kevésbbé kiváló Feruand volt. De játékával különben is minden darabban és minden tekintetben dominál. Igen stíl­szerű alakítást nyújtott még — mint rend­szerint — Lugosi don Justó szerepében, Kovács Lulu meg mint Euriquete is bájos volt, mig Sáska Ilona, László Gizella, Kal­lós. Zoltán és Farkas a kisebb szerepekben is féuyesen megállották helyüket. Húsvét vasárnapjának délutánjánMoz­gófényképek kerültek szilire. Az eredeti bohózatot, valamint Guti Somának hétfő délutánra kitűzött darabját szépszámú kö­zönség jóizü kacajjal élvezte végig. Vasárnap este Móricz Zsigmond há­rom szakaszos falusi életképe volt műso­ron. Az első szakaszban Kallós a becsüle­letes, büszke falusi kovács szerepét, Ber­ezeg pedig a tanitó szerepét kiváló színe­zéssel domborította ki. A másodikban Könyves direktor a biró kis szerepében mutatkozott be. Nagyon eredeti felfogással érvényesítette szűkszavú szerepét. Kallós mint dohányos és László Gizella mint do­hányosné minden izében eredeti, elsőrangú alakítást nyujiott A harmadikban Lugosi, Jelen Rózsi ós a mindég aranyos Kovács Lulu volt kitűnő. De a kisebb szerepekben a többiek, névszerint : Barabás Ella, Zalay Aranka, Sáska Ilona, Könyves direktornó, Farkas. Szepesi és Ráday igen jók voltak. Hétfőn «A zsába>, ez a régi, nagy­szerű bohózat, került szinre. Fényes elő­adás volt. Nem kevésbbé a keddi is, ami­kor Henry Botaille hires színműve, < A sze­relem gyermeke, került szinre. Szerdán Molierenek «Képzelt beteg»-je volt műso­ron. A dicséreteket és elismerést illetőleg csak ismétlésekbe kellene bocsátkoznunk, ha minden előadás valnmennyi szereplői­nek alakításaival külön-külön foglalkoz nánk. De ö-szegezve bizonyos annyi, hogy Könyvesék lígj' a színmüvek, mint a vígjá­tékok terén egyaránt oly tökéletes, oly összhangzatcs és igazán nívós estéket nyúj­tanak, hogy sikereik bármely nagyvárosi színtársulatnak dicsőségére válhatnék. Csütörtökön Földes Imrének «Nincs to­vább» c színműve került bemutatóra. Her­czeg, mint dr. Cseróy előkelő finomsággal és*az igazi, úri játékos nyugodtságaval kreálta szerepét. De nem kevésbbé Lugosi is, akigek játéka a szerencseüldözött meg­rögzött kártyás minden gyötrelmével vólt áthatva. Barabás Ella a feleség szerepében isaiét elsőrangú volt Igen ügyesen játszott még Zoltán és a többi szerepekben : Kal­lós, Szepesi, Jenő fi, Farkas, Sáska Ilona, no és mindenekelőtt, Kovács Lulu, a társulat édes csitrije. y. Pénteken a t Hölgyek örömé.-t adták. Nagyon csodálkozni k azon, hogy a jó­hirnevü Könyves-szintársulat egy ilyen frivol francia darabot hozott színpadjára. Halász színtársulata a mult év őszén szin­tén tervbe vette a darab előadását, de at­tól épen a mi erélyes felszólalásunk, a jó izlés és az általános keresztény erkölcs szempontjából tett tiltakozásunk következ­tében elállott. Ugyanezt megtettük volna most Könyves színtársulatával is, ha a da­A köhögés. Egyike ama számos apró bajnak, amelyet, eleinte nem szoktunk figyelemre mé tatni. Hogy ez milyen tiolytelen eljárás, azt az orvosok és a Ijetegek egyaránt bizonyíthatják, akik már két­ségbe vonják a gyógyulás lehetőségét, noha a betegség csak könnyű köhögéssel kezdődött Ha tüzetesebben érdeklődünk egy ilyen szánalomra "méltó emberfia iránt, a legtöbb esetben azt hall­hatjuk, hogy aránylag rövid idővé' ezelőtt még egészséges, sőt viruló egészségű ember volt. Egy­ezer valahogyan meghűlt, köhögni kezdett s a köhögés makacsul tartotta magát. Az azelőtt egészséges étvágy megcsökkent napról-napra, az «rö hanyatlani keadett, az arc sápadtabb lett s az orvos, akit végre mégis megkérdeztek, megállapí­totta a tüdőbajt, amely kitörőben van, vagy ki is tört már, s amelynek gyógyítása tudvalevően sok nagy akadályba ütközik. A betegségnek ezt a szomorú lefolyását százszor és ezerszer hallhatjuk. S ha nem is von mindig maga után ilyen nagyon szomorú következményeket, annyi bizonyos, hogy a hosszantartó köhögés ritkán marad elszigetel­ten, hanem maga után vonja a légzőszervek leg­különfélébb megbetegedéseit. A népnek tehát ak­kor is, mint sok más esetben, igaza van. amikor gyanús köhögésről beszél. De ha a legnagyobb bi­zalmatlansággal kell néznünk a köhögést olyan­kor is, amikor egészséges, robusztus embereknél mutatkozik, valósággal meg kell döbbennünk tőle, ha gyöngébb, vagy éppen örökletesen terhelt embereknél vesszük észre. Ezeknél csak a rögtö­nös és célszerű kezelés háríthatja el a később csaknem teljes biztossággal tölépülő tüdőbajt. Ha. ezt a ténj-t mindenütt tudnák és figyelembeven­nék, sokkal keveiebb könnyet ejtenénk drága hozzál mi tozóinak elvesztéséért, akiket javakorban szakított e,l tőlünk a halál. Ha valamikor, ugy ebben a-/. esetben igazán beválik az az igazság, hogy könnyebb a betegséget megelüzni, mint meggyógyítani Es a megelőzés olyan könnyű lenne, ha a sok fölkínált szer közül ki tudnánk válogatni az igazit ! Ezért kérdezze meg az orvo­sát, aki bizonyára Sirolin „Rochet" fog rendelni, amelynek segítségével minden köhögés éí kez­dődő tüdőbaj a leggyorsabban és a lagtartósabban gyógyítható. A gyógyszertárban kérje nyomaté­kosan: SIROLIN „ROCHET."

Next

/
Oldalképek
Tartalom