Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-31 / 13. szám

2 BALATONVIDEK 1912. március 31. jöhetett. Az eredmény igazolta is ezt a nyugodtságot, mert mikor Takách Imre 9 órakor megnyitotta a gyűlést és törvényadta kijelölő jogánál fogva I. helyre ReiscM Imrét, II. helyre Práger Tivadart, III. helyre Stieder Kálmánt jelelte, hatalmas, kitörő lelkesedéssel ReiscM Imrét kiáltották ki egyhangúlag birónak. A megválasztás után azonnal 3 tagu küldöttség ment Reischl Imréért, kit a terembe léptekor lelkesen éltettek. Majd letette az esküt az elnöklő főszolgabíró kezébe, utána szép, lelkes beszédben köszönte meg a város polgárságának osztatlan bizalmát, a melyből — mint mondotta — erőt és kitartást fog meríteni, hogy a város szellemi és anyagi kulturáját fejlessze. Az uj bíró éltetésével a választógyülés véget ért. Közgyűlés. A Kath. Népszövetség keszthelyi csoportja a mult vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését a kath. legényegyesület helyiségében. A közgyűlést dr. Dunst Ferenc apátplébános nyitotta meg tartalmaz beszéddel, amelyben a Néyszövetség fontosságát és szükségességét meggyőzően hangoztatta és bizonyította. A beszéd végén kijeleutette, hogy a helyicsoport ügyvivő-igazgatóságáról lemond ós utódjául Blasutigh Sándor káplánt ajánlotta, mint olyant, ki eddig is közreműködött a helyicsoport vezetésében. A közgyűlés érthető sajnálattal vette tudomásul dr. Dunst Ferenc apátplébános távozását a helyicsoport éléiöl. Ez a távozás azonban korántsem azt jelenti, hogy az apát-plebános kilépett a Népszövetségből és a jövőre nézve mindenféle összeköttetést megszakított a helyicsoporttal, mert. nyíltan és határozottan kijelentette, hogy reáju mindenkor biztosau számithat a helyicsoport ós hogy annak érdekében ezentúl is szivesörömmel megtesz mindent, han* m azt, hogy Blasutigh Sándornak teljesen szabad teret és kezet engedjen a helyicsoport további vezetésében ós fejlesztésében. Blasutigh Sándcr megköszönte a közgyűlés bizalmát, ígérte, hogy minta múltban, ugy a jövőben is teljes erővel oda fog törekedni, hogy a Népszövetség a keszthelyi plébánia területén ne szegényes koldusruhában, hanem diszes öltözetben járjon, azoknak, akik a népszövetségi eszmét sebeit. Nyugatias irányzatod után követ, kezik majd kulturás nemzeti irodalom' Ahogy a deákos, franciás irodalom ráébredt a Petőfik, Aranyok új, teljesen a népiesből gazdagult hangjára, vérbő magyarságára. Hasztalan erőlködés kiskanizsay ferencecskék ellened való börzenkedése, ahogy a melletted való dobverés, modernkedés, Kerz Baudelaire-bőrben való oroszlánkodís. Ezek fajiságuk révén köszönhetik, hogy melletted árnyékodban tagadhatják magyarságukat, amik nem ; vagy véletlen. Az értetlenek, ellened harcolók irigyelhetve moroghatnak rád, hogy hangot adjanak icipicinységüknek s palástolhassák az idővel haladhatlanságukat. Ne bántson Ady Endre ez se, de ne vigadoztasson • Ázott szénarendeidben szárító napsugárra forgatott rothadt és barna füvek» se" Eljutottál igy is az Értől az Óceánig. * Impresszióim Ady Nyugat kiadásban megjelent gyűjteményes kötetéről valók s a Magyar Szemlében bemutatott Magyar ugaráról. (Vége.) megértették és magukévá tették, örömére, azoknak pedig, akik még most. is azon kivül állanak, okulására. Ezután ismertette előbb a Népszövetség működését, majd a helyicsoport mult évi állapotját és tevékenységét. Jelentette, hogy a helyicsoport, vezetésében személy változás történt, mert Dombay Sándor káplán, ki a helj'icsoport szervezése és megalakítása körül sok érdemet szerzett, nagyfokú elfoglaltságára hivatkozva, a jegyzői tisztségről lemondott, és helyét Blasutigh Sándor foglalta el. A tagok száma 1911. dec. 31-ig 438 volt (most 440), akik igy oszlottak meg az egyes községek szerint : Keszthelyen . . . 187 tag 12 csoportban Kiskeszthelyen. . 9 « 1 « Balatongyörökön . 28 « 2 « Vonyarcvashegyen 67 • 3 « Gyenesdiáson . . 42 « 3 • Cserszegtomajon . 106 • 3 « Összesen : 438 tag 23 csoportban A vidéki fiókszervezetekben tartottak 10 gyűlést, amelyeknek legfőbb céljuk volt a taggyüjtés. A gyűléseken, amelyek révén 108 taggal erősbödött a népszövetségi tábor, szóvátették a szabadkőművesek hazaós egyházellenes működését, a hitvallásos iskolák ellen intézett támadásokat, a Bar kóczy-ellenes hajszát, ismertették a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézeténél kapható olcíó jelzálogkölcsön megszerzési módozatait. A népszövetségi tagok igénybe is vették a helyi vezetőség utján a Jogvédő Irodát, amely a kölcsön ügyében teljesen díjmentesen jár el a Földhitelintézetnél. Ez ideig 630U korona kölcsönt jelentettek be a Jogvédő Irodának. A helyicsoport ez irányú működésót csak a mult óv december hónapjábau kezdette meg. A tagok 197 ecetben kértek és kaptak ingyenes jogi tanácsot és útbaigazítást Bozzay Józ'ef dr. népszövetségi ügyésztől. A közgyűlést dr. Dunst Ferenc apátplebános zárta be tanulságos és talpraesett j beszéddel. « A szabadgondolkodók és hitvallásuk. IX. (m) A szaljHdgondolkodók szerint tehát, ha az ember küzd, fárad, s nyomasztó éheiként nehezedik rá az élet, akkor erőt, életkedvet a természet képeinek szemléletéből nieritsen. Ez a recept nem uj, már régóta ajánlják vallás helyett. A régi pogányok igy cselekedtek, szent fákat tiszteltek. De szomorú tapasztnlatokra jutottak favallásukka], azért örömmel üdvözölték a kereszténységet, hozzá szegődtek, szent fáikat pedig magukra hagyták. Es nem csupán a régi pogányok szereztek keserű tapasztalatokat szent fáik szemlélete ós tiszteletében, hanem az újkor emberei, elsőrangú természetkutatók is, akik a természet szépségeit nem csupán képeskönyvekből, vetített képek nyomán ismerik, hanem bejárták a föld kerekségét közvetlenül gyönyörködhettek mindabban, ami szépet csak nyújt a természet. Ezen nagy természettudósok egyike nagy természetismerete és szeretete dacára bevallja, hogy ő az életet a legnagyobb oktalanságnak tartja. Humboldt Sándor, ez a nagy természettudós, aki emlékirataiban lemondóan hirdeti : «Az élet a legnagyobb ostobaság. Ha mindjárt 80 évig él ós kutat, az ember, utoljára be kell vallania, hogy semmit sem tudott meg. Szerettük volna tudni, miért vagyunk a világon ? De minden csak rejtély, s az is marad a kutató ember előtt. Legszerencsésebb az az ember, aki nem kutat, nom gondolkodik.* Ha tehát a szépnek vallása, a természet szépségeinek szemlélete ilyen erőtlen, ha még ilyen férfiaknak, mint pl. Humboldt, sem ad feleletet arra a kérdésre, miért van az ember a világon, akkor ezek a jó urak csak tartsák meg maguknak vallásukat, s annak az embernek, aki bajai, küzdelmei között az égre tekint, Istenben bízik, s tőle vár segítséget, ne mondják, hogy nézd a szép pálmákat, az üvegszekrényben fickándozó állatkákat, mert ez nem vigasztalás, hanem gúny. De talán a művészetek : a festészet, szobrászat,, építészet, költészet és a zene pótolhatják a természetfölötti, kinyilatkoztatott vallást ? Igen ! a művészetek, mint a tudomány, kiegészítői lehetnek a vallásnak, de maguk nem képezhetnek vallást. Igaz, Strauss az ő könyvében, mely a szabadgondolkodók bibliája, azt ajánlja, hogy a szabadgondolkodók templomában prédikáció helyett költői müveket kell olvasni, zenei mestermtivekben kell gyönyöiködni, de hogy Strauss maga sincs meggyőződve arról, hogy költői müvek olvasása, kiváló zenének hallása meggyógyítana minden lelkisebet, eloszlatna minden kételyt, megkedveltetné az életet, azt. maga is bevallja bizalmas leveleiben, melyekben olyannak mutatja magát, mint amilyen, szomorú, elkedvetlenedett, letört embernek. Hát miért nem használta a receptet : a szépnek vallását, melyet mások számára előirt ; bizonyára használta, de a remélt eredmény elmaradt. Vagy kérdezzünk meg egy vérbeli művészt, hogy a művészet, s a vele való foglalkozás pótolhatja-e a vallást. Azt hisszük, hogy a márványnak, a színeknek, az építészetnek nagy mestere Michelangele elegendő tekintély lesz. S ö, élete végén (f 1564) ezt irja: «be kell vallanom, hogy a képzelet, mely a művészet bálványozására csábított engem, megcsalt, mert sem a márvány, sem a szin meg nem nyugtatja lelkemet, csak az Isten szeretete, me'v a kereszten karjait, tárja felénk.» Ilyon körülmények között legalább is nagy merészség kell ahhoz, hogy minket arra buzditson valaki, akár Fényes Samu, akár más a neve. hogy a kereszténységet elvessük s a szabadgondolkodók üres frázisainak behódoljunk. Az igaznak, jónak és a szépnek vallásából sohasem tudják meg ezek az urak, miért van az ember a világon ? Mily hasonlíthatatlanul szerencsésebb tehát a vallásos ember. Ez tudja, hogy van I*t,en, van túlvilág, a földi élet csak átmeneti idő, amikor kiérdemelheti a boldog örökéletet, hoey nem fog elpusztulni, mint az állat. Ezek a gondolatok elviselhetővé tessik az életet, segítik, legyőzhetetlen hőssé teszik az embert. (Vége.) — Gyakori panasz olyanoknál, a kiknek hashajtót kell használni, hogy < nekem ez vagy az a szer nem h asznál.» Ez a panasz a valódi Ferencz JÓZSef-keserüviznél nem állja meg a helyét, mert ez a világhírű gyógyító ásványvíz, ha megfelelő adagot használunk, bármily természetű embernél elő tudja a kívánt hatást idézni. Erős, hirtelen eldugulásnál a íeggeli előtt egy borospoháx-ra való Ferencz József-vizet kell meginni s ezt egy óra múlva meg lehet ismételni. Ennek a szükségessége azonban csak ritkán következik be. A fonásnál palackozott és kereskedésekben árusított igazi Ferenc József-keserüviz megfelelő adagolásnál sohasem fog lehangoltságot előidézni, mint más hashajtóknál gyakran előfordul. Altalánosságban egy fél borospohárnyi is elegendő. Éi zekenyebb természetű egyéneknél már ennél kisebb adag is előidézi a kívánt hatást.