Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-24 / 12. szám

4 BALATONVIDÉK 1912. március 24. Megkésés — kisajátítás. De gnstibus non est. disputandum, magyarul : az ízlésekről nem kell vitatkozni, mert az a legegyénibb dolog. Ahány ember, annyi izlés. Csak ezzel a sokféle Ízléssel tudjuk megmagyarázni a K. H. eljárását, amellyel magának tulajdonítja, hogy az eltűnt folyosós kocsik helyett «modern, kényelmes folyosó* kocsikat kaptunk voualuukra.» Ez — bátran mondhatjuk — nagytokú, szinte megdöbbentő újságírói merészség és nem egyébb, mint a való tényállásnak teljes elferdítése. Gratulálunk az ízléshez ! Mi is a tény ? Lapunk március 3-iki száma • Vasúti ügyek» ciinü vezéroikkben szóvá tette azt a lehetetlen állapotot, hogy vonalunkról az I. és II. osztályú folyosős kocsik eltűntek. Felszólalásunkra a szombathelyi tizletvezetőség azonnal intézkedett és a sürgetett folyosós kocsik egy-két nap múlva csakugyan jártak is vonalunkon, amit március 10-iki számunkban már jeleztűuk ós meg is köszöntünk. A K. H. pedig csak március 10-iki számában «Vasúti mizériák* címen foglalkozott az eltűnt folyosós kocsik ügyével és követelte azok viszszaállitását, akkor tehát, mikor a bajon már segítettek. Itt van a megkésés. Ez azonban egy cseppet sem hátráltatta a K. H.-t, hogy t. hó 17-iki számában ne magának tulajdonítsa a folyoeós kocsik visszaállítását, amiért tulajdouiiépen lapunkat illeti a dicsőség. Itt van a kisajátítás. Csak csodálkozuuk a K. II. eljárása fölött, mert azt az igazságszeretettel és a jóizléssel sehogysem tudjuk összeegyeztetni. De hát sokféle izlés vau, nemde K. H. ? HÍREK. — Püspöki biztosi kinevezés. Rosos István volt murakeresztuvi apátnak veszprémi székesegyházi kanonokká történt kiueveztetése folytán a nagykanizsai kegyes < anitórendi- és csurgói ref. főgimnáziumoknál s a csurgói állami fanitóképzőintézetnól megürült püspöki biztosi hivatalra Csóthi Géza murakereszturi apát, pápai kamarás ós plébános neveztetett ki. — Plébánia betöltése. A maroaltői plé báuia javadalmat a kegyúr szabályszerű beniutatólevele alapján Domnanich Sándor tapolcai káplán nyerte el. — Tanári vizsga Bihari Elek premontrei főgimn. tanár a napokban sikerrel | vizsgázott le a neveléstanból a budapesti tudományegyetemen. — Blróválasztás. Mint, lapunk más helyén olvasható, Takách Imre főszolgabíró t. hó 27-én délelőtt 9 órára tűzte ki az uj bíró választást. A választás osondes és egyhangú lesz, mert Nagy István volt városbíró jelentkezését visszavonta. A város polgárságának bizalma Reischl Imrét fogja a bírói székbe ültetni, kinek személyisége általános tisztelelnek örvend és aki rövid birói működésével is bebizonyította, hogy nemcsak ak»r. de tud is jó biró lenni. — Eucharisztikus értekezlet. A szombathely egyházmegyei papság f. évi május 28-án eucharisztikus értekezletet tart Celldömölkön. Az értekezleten, amely igen látogatottnak ígérkezik, a szomszédos veszprémi és győri egyházmegyék papjai is tömegesen fognak résztvenni. — Politikai értekezlet. A megyei 67-es párt f. hó 26-áa, kedden bizalmas politikai értekezletet tart Zalaegerszegen az Arany Bárány szállóban Hertelendy Ferenc főrendiházi tag elnöklésével. Az értekezleten városunkból is részt.vesznek. — Oltár-megaldás Annak idején mi is megírtuk, hogy a sümegi Ferencreudiek templomában kiütött tüz következtében a kegyollár nagyon megrongálódott. Az oltárt azóta már teljesen rendbehozták, a melynek ünnepélyes megáldása f. hó 29-én, azaz fájdalmas pénteken lese. — A halál diadala. Az elmúlt, héten, 18 án egy fiatal, 3 éves asszonyka jóságos lelkével repült át, a túlvilágba a halál öldöklő angyala. A gyilkolás nem városunkban, hanem Budapesten történt egy boldog, megelégedett családi otthonban. Az elköltözött jó lélek — Szabó Dénesné sz. Szalay Etelka, Szalay Ignáonak, városuuk köztiszteletben álló iparosának, az ipartestület volt elnökének és a legény egyesület vil. elnökének leánya, öröme ós boldogsága. A lesújtó halálesettel a bánat, a szomorúság angyala szállt le az égből a két, ártatlan gyermekkel megáldoit, családba, a jó szülök örömkönnyei pedig, amelyeket ezelőtr, 8 évvel hullattak szeretett leányuk hymenje alkalmából, a legkeserűbb szülői bánatnak szinte kiapadhatatlan forrásai lettek. De vigasztalódjék a mélyen lesújtott család, mert leányukat nem vesztették el teljesen, az övék most is nem ugyan a földön, hanem az égben, ahol uiég jobban szereti őket és szüntelen imádkozik érettük. Egyetlen kívánsága volt a sir szélén álló jó anyának, hogy itt nyugodjék az áldott emlékű rokonok és ismerősök között. Kívánsága teljesült,. Itt temették el osütörtökön délután valóban impozáns részvét mellett. Nyugodjék békében ! A család az alábbi gyászjelentést adta ki : Alulírottak ugy a maguk, valamint a nagyszámú rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a felejthetetlen nő, édesanya, gyermek, testvér, meny és rokon, Szabó Dénesné sz. Szalay Etelka folyó évi március hó 18-án délelőtt, életének 24-ík, boldog házasságáuak 3-ik évében, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után Budapesten az TJrban csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványai f. nó 21-én szállíttatnak Keszthelyre s itten ugyanaznap délután 5 órakor foguak Keszthelyen a 3~ent, Miklósról nevezett sírkert hullaházában beszenteltetni és onnét örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat a drága halott lelkiüdvóért folyó hó 22 én reggel 8 órakor fog a keszthelyi plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Keszthely, 1912. március 19 ón. Áldás és béke lengjen drága porai felett, 1 Szabó Dénes férje. Szabó Laci, Szabó Etelka gyermekei. Szalay Ignác, Szalay Iguácné szül. Szvetics Katalin szülői. Szalay Kálmán, Szalay Kata, Szalay Jóska, Szalay Feri, Szalay Laci, Szalay Iduska testvérei. Szabó József apósa. Szabó Józsefné szül. Bedics Terézia anyisa. Szabó Jenő, Károlyi János sógorai Szabó Katica férj. Károlyi Jánosné sógornője. — Március 15. a vidéken. Igen kedves és szép ünnepélyben volt része a sármelléki és égenf'öldi polgárságnak e hó 16-én. A két község tanítói összefogva olyan szép programmot állitottak össze e napra, hogy beillett volna akármelyik városi középiskolába is. A jelenlevőknek pedig felejt,hetetlen napot szereztek. Fokozta az ünnepély szépségét, az a körülmény is, hogy épen e napon van a sármelléki plébánia templomban a szentségimádás, amely alkalommal a nép külső munkát nem végez s igy nagy számmal jelenhetett meg az ünnepélyen. A 23 számból álló prograuamból kivették a részüket ugy az elemi iskolás gyermekek, mint azok tanítói. Kuncz Károly sármelléki tanitó tartotta az ünnepi beszédet. Világos ós szépen elmondott, tartalmas beszéde igen nagy hatással volt a jelenlevő, nagyszámú, lelkes polgárságra. Jól sikerült szavalatával nagy tetszést aratott, Bucsy Aladár égenföldi kántortatamtó, aki Minké Bélának a «Letűnt időkről» szóló alkalmi költeményét, szavalta el. A befejező beszédet Froszt Iguác sármelléki kántortanító tartotta, akinek hévvel lángoló, szép beszéde maradandó emléket hapyott a polgárság lelkében. A «Vén cigány* c, alkalmi melodráma is előadásra került. A szavalati részt Bucsy Aladár tanitó mondotta, a zenei kísérő részt pedig harmóniumon Proszt. Ignác és hegedűn Kuncz Károly tanítók játszották. A növendéken pedig igen sikerült, szavalatokkal és szebbnél-szebb hazafias énekekkel emelték az ünnepély szégségét. Az ünnedély végeztével szólásra emelkedett Vida János e községek plébánosa. Mindenekelőtt a tanítóknak köszönte meg a buzgó fáradozásukat, s a gyermeket intette, hogy a nagy nap emlékét jól szivükbe véssék, soha el ne feledjók. Majd ezután következett, egy igen kedves jelenet, amelyhez hasonló — te untve, hogy a 48-as honvédek »zánia bizony nagyon kevés — most már nem sok történhetik. Veit a hallgatóság között egy agg ember, névs?,érint, Czódli Sándor, aki Budavár visszavételénél zászlóvivő volt s harcolt a temesvári csatában is. A jó öregnek szeme a szavalások és éneklések alatt sokszor villant fel a büszkeségtől, a magyar honvédek dicső tetteinek emlegetésére, s sokszor tellett meg könnyel, amikor azoknak szenvedéseit hallotta. A beszélő plébános ezt, észrevette és szép szavakban emlékezett meg a Sármelléken most már osak egyedül élő agg harcosról. A nagyszerű beszéd nemcsak a letűnt idők régi liadfiáuak szemébe csalt könnyeket, hanem elérzékenyült ott mindenki. — Győzött a jó ügy. A keszthelyi ipari és gazdasági hitelszövetkezetre, mikor kebelében megalakította a három földbérlőcsoportot ós az uradalommal megkötötte a szerződést a földbérletekre, 1654 korona illetéket vetettek ki. Az összeget a hitelszövetkezet kifizette ugyan, de az illetékkivetést megfellebbezte. A hitelszövetkezetet keresetével minden fórumon elutasították. A közigazgatási biróság elutasító végzése után Gaál József igazgató a földmivelésügyi miniszterhez fordult az illeték elengedése iránt. Nein is hiába. Most érkezett le ugyanis a miniszter válasza, ki 1654 koronát utalványozott ki a keszthelyi ipari és gazdasági hitelszövetkezet, részére a rendelkezésére álló szövetkezeti alapból. Nemcsak a miuisztert, de a szövetkezeti igazgatót is hála és elismerés illeti, a minisztert nagylelkűségéért, a szörptkezeti igazgatót pedig fáradozásáért és buzgóságáért. — Hymen. Rechnitzer Ernő a keszf helyvidéki takarékpénztár főkönyvelője ma jegyet, váltott Lőwy Ilonka urleánnyal Tapolcán. — Szinészet Keszthelyen. Könyves Jenő elsőrendű színtársulatával március hó 30 án kezdi meg az előadásait. Bemutató előadásul szinte kerül az «Elő halott», Tolstoj Leó világhírű énekes színmüve. Bérletben 12 újdonság kerül szilire. Szelvénybérletek is kaphatók, melyek minden előadáson érvényesek. Bérletszünotes előadás nincsen. Bérletárak 12 előadásra 21 korona. A színtársulat legutóbb Hódmezővásárhely, Makó, Baja és Szolnok városaiban működött a közönség legnagyobb elismerése mellett. — Még egy átjárót a Kossuth Lajosutcára. Csak gyönyörködni tudunk a Kos suth Lajos-utcán épült Gaál-féle házban, mert határozottan csinos épület s mint ilyen fő-utcánk diszére válik. Nemcsak maga az épület, hanem az abban levő három üzlet is megnyerte mindnyájunk tetszését. Sok ember keresi fel a három üzletet, de talán még többen az ipari és gazdasági hitelszövetkezetet, amely szintén abban az uj hában bérelt magának helyiséget az emeldten. Már uiost tegyük fel, hogy nagy sártömeg borítja az utat. Ebbe'

1, az esetben azoknak, kiket dolguk a kérdéses házba visz, vagy a Rosenberg, vagy a Vermes előtti átjárót kell igénybe venniök, ha oi-