Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-24 / 12. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. március 24. 12. szám. TO VIDÉK Politikai lietilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem aduok vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 1 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Miért kell a Népszövetség? (h) A Kath. Népszövetség keszthelyi helyicsoportja ma, vasárnap d. u. 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését a kath. legényegyesületben. Ez az alkalom adja most a tollat kezünkbe, hogy okát ad]uk annak, miért kell a Népszövetség. A tagadás ós lázadás ősi szelleme nem veszett ki, söt egyre erősebb, vakmerőbb és félelmetesebb lesz. Ez az átkos szellem közel 2 ezer esztendő óta ostromolja a katholicizmust, hogy vérbe fojtsa, megsemmisítse. Ez a szellem gyilkoltatta le Néróval, Diokleciánnal, Caligulával és a többiekkel a keresztényeket, akiknek őrjöngésig fokozódó rombolási ösztönüket és a keresztények iránt táplált határtalan gyűlöletüket nem tudta kielégíteni a keresztényeknek patakonként folyó vére. Mint akkor, ugy most, napjajainkban is egyre elkeseredettebben hangzik fel : Tiporjátok el ! Mit ? A katholikus vallást, azt a vallást, amely legtisztultabban hirdeti az Isten fogalmát, amely az emberi méltóságnak legmegfelelőbb erkölcsi törvényeket ültette át az életbe, amelvnek szervezete oly bölcs és erős, hogy csak isteni lehet. Sok száz évi próbálkozás és keserves kudarc után végre rájöttek az egyház ellenségei arra, hogy egy-egy ember hiába szalad neki a sziklára épitett egyház kemény falainak, hogy rést törjön rajtuk, mert csak az ő fejük zúzódik össze, hanem tömegeket kell szervezni az ostromra és nem a kapu betörésén lcell fáradozni, hanem a falak aláásásán, alagutak fúrásán, hogy lopva lehessen a várban teremni és belülről támadni. Ma az ostrom irányítói és vezetői: a szabadkőművesek, a szabadgondolkodók, a szociáldemokraták. Az ellenséges tábor minhárom hadteste már hazánkban is elhelyezkedett és állandó működésben van, csatározásaival egy pillanatra áem hagy fel és nem is fog felhagyni, míg ugy, mint Franciaországban, a lcatholikasokat meg nem alázza, az egyház hatalmát meg nem törte, vagyonát el nem rabolta, hiveit meg nem zavarja és hitüktől el nem idegeníti. Ezt mint nyilt és határozott programmot vallják. Hogy célt érjenek, a régi szabadkőműves lapok mellé két ujat alapítottak, a Világ-ot és Az Est et. A páholyok mellé uj egyesületeket szerveztek. Ilyenek a Társadalomtudományi Társaság, a Reformklub, a Galilei-kör, a Tanítók Országos Szabad Egyesülete. Ezek mind ugy beszélnek a mi szentelt hagyományainkról, intézméuyeinkről, örök igazságainkról, becsületes multunkról, ahogy mi még a rablógyilkosokról sem szoktunk. Már a képviselőházban is hangot adtak követeléseiknek, amelyeknek teljesítése végzetes hatással lenne katholikus népünkre és az egyháznak az országban elfoglalt helyzetére. Az ellenünk tervszerűen folytatott harcnak eredménye az, hogy nem a mienk az ipar, a kereskedelem, a bankok, a takarékpénztárak, a sajtó. A föld is egyre jobban csúszik ki a keresztén}

7 magyarság lába alól, már pedig a kié a föld, azé az ország. Népünk anyagi romlását ölbe tett kezekkel nézni annyi, mint tűrni, hogy elevenen tegyenek koporsóba. A nemzetközi szociáldemokraták térfoglalásáról beszéljen helyettünk a szám, hogy Izrael Jakab, a párt volt főpénztárosa, 3 és tél milliós üzleti kasszát kezelt, hogy a legutóbbi pártkongresszushoz beterjesztett pártjelentés félmillió koronánál több beh BALATON VIDÉK TAHCAJA. Ady magyarsága és stílusa.* Irta : Váth. Az uj líráról sokat írtak.. Tagadták, hogy harcos ; ráfogták az Íróikra, hogy Verlain, Baudolaire imitálok. Bemohosodott fejű vén pápaszemesek, kiknek az uj, de niég csak a régi irodalomhoz is semmi köze, igazságokat irtak körüle. Csak róla nem. Sok szó, papíros, kevés érték az Írásokban. Leginkább Ady magyarsága nem fért a fejükbe, mert ráébredt, a magyar bűnökre s kuHurálatlanságokra. A Buda pesti Hirlap még sirásáshoz is folyamodott, hogy ütőkártyának előszedje Komjáthyt s magyarságát odavágja Ady és társaihoz. Tanulmány Íratott, róla Sikabonyival. (Vastag könyvben, de kevés rólaírással.) Mikor munkatársa volt Komjá'hy, akkor meg éhbéreu tengődtette mostohán s ki-kiliuzott egy-egy eredeti, merészebbséget a soraiból. Mondani se kell, hogy a B. H. volt a világító torony az uj líra rengetében bolyongó Kőszegi Lászlók, Tor* Bár a cikk nem mindenben fedi álláspontunkat, mégis közzétesszük munkatársunk iránt •aló figyelemből, fenttartva természetesen hozzászólási jogunkat. S z e r k. daí Ányosoknak. És vágták az erdőt. Adyból kiirtották s letagadták a magyarságát és kiközösíteti ék a nagypipáju hazafiak pöfékelő soraiból. Fájt nekik, hogy márc. 16. okt. 6-ra való alkalmi zöngemények nem akadnak a sűrűn megjelenő Ady-kötetekben. Hiányzik a csizmntalpszivósságu Ábrányiak, Jakab Ödönök alkalmi ódája : a szónokias hazafiság. Mert neki nem kellettek a megálmodott álmok, s nem letűnt, irodalomtörténeti hagyományokon élősködött. És minden sorát ebből a hibás szögből nézték s Ítélték meg. Mi Prohászka szavaival indulunk Ady magyarsága keresésére. Tekintjük elváltozott pszichológiáját ; értjük nyelvét, érzését s nem botránkozunk meg fan'zeuskodóan a bűnösökkel való evésén s Magdolnáin. Mert — lehajolt, leáliitatosodott a magj'ar rögig, mert példás alakban kis országa orcájára ütött. Adyt magyarvonatkozásu stílusa különíti el mestereitől, a franciáktól és teszi magyarrá. De rokonitja velük a jelen állapotokkal való elégedetlenség, ami mindig a haladás indítója. Bevezető verse ékes bizonyság : Góg és Magóg fia a hazakereső magyarok utján, Vereckén jön kaput, döngetni, Fülében ősmagyar dal rivall. De uj idők, uj dalait akarja elsírni Dévénynél betörve a Kárpátok alatt. Ha Vazul sorsára jut is, ha százszor elátkozza is Pusztaszer (a maradiság) uj és magyar lesz a győztes dal Csupa magyar motívum : Kárpátok, Dévény, Vazul, Verecke, Pusztaszer . . . ólomöntés, fcapudöngetés . . . Emlékszünk rá a történelemből ! Adria helyett : Dévény, a Nyugat. Ez eddig nem uj. De a beállítás, az uj, szokatlan. Góg és Magóg őskeleti bibliás és V^iecke részben ismeretlen nevek a belletrisztikában. Adynál ez mind szinbolum : Kelet a kultúrálatlanság, Nyugat a kultúra jeiképezése. — A Hortobágy poétáját sok-sok méla vágy kínozza. Nem értik meg délibábos, alkonyatos álmait, csak bámulják ; virágos szóba csökkent verseit a csordanépek lelegelik. Káromkodni kell itten és fütyörészni. Kétlelküsége Párisban való tartózkodása után nyilatkozik meg A nyugati kultúrától megmámorosodottan gondol irtózva haza, a Duna mellé. Ott szent Cecília liajoldalos, finom remegésü lelkére. Itthon cédához hajtja durva öröm s pézsmaszag, daltalan szivek koldua zsivaja várja a naptalan Keleten. Az iharfa a magyar fája s elátkozza, hogy ide köti. Párisba menekül. Az a Bakonya s sejti az iránszagu szittyasereg elől az Álmos fajából való messzelátó lelkű szegénylegényét. Még meghalni is odasiet. A kiábrándult magyar fanatikusan hadakozik ellene, hogy magyar kéz fogja le a szemét. Szent Margit is Nyugatról várt dalos, törékeny, halk asz-