Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-25 / 8. szám

19 12. február 25. gyobb társaságban vidáman kipiiult arcoal élvezték azt, amit a farsang csak igen ritka jósikerii házi-estélyeken tud nyújtani. És hogy ennek a szívélyes házi-eatélynek a harmadik része, mely a táncot ölelte ma­gába, kívánnivalót ugyancsak nem hagyott hátra, azt ezek után, ugy hiszem, mondani sem kell. Legfényesebb bizonyítéka volt — inint ez idén valamennyi keszthelyi mulat ságnál — az a fényes, az a csaknem ka­cagó, kora reggel, amely a «Hungáriádból kiözönlőket, az utolsó farsangi hét friss fu­valmával szeretetteljesen körül legyint­gette. No igen : mert mi tűrés, tagadás, bizony 7, azaz hét óra felé járt az idő, amikor a szálloda nagytermét, telve ked ves gondolatokká', kedves emlékekkel el­hagytuk. S amikor üres volt, mikor mái­nem volt senki a fényes teremben, — va­jon, csak ugy csendesen —, nem-e néztek össze a tükrök, hogy a sok közül ki volt r legszebb, ki volta legkedvesebb (?) Jelen voltak: Asszonyok: Bangó Im­réné, Bariss Gyuláné, Bendekovits Istvánné, dr. Berzsenyi Gerőné, özv. Bíró Áfpádné, Blagnsz. E'ekné. Cziklin Zsigmondné, dr. CsHnády Guszt.ávné, özv. Dómot os Gy.-né, Eckhardt Antalné Gulyás Miklósné, özv. Hegedűs Béláné, Hilián Jenöné, Hoffniaun Arnoldné, Horváth Eudréné, Ikotics Sán­dorné, dr. Ilié* Ignácné, Imrik Jánosné, Kapácsy Kálmánné, Kapelláió Go'tlieSné. Koltay Kálmánné. Körmendy Tjászlónó, Löke Istvánné, Matolay Józsefné. özv. Mesterich Elekné, Nagy Istvánné, Párká­nyi Józsefné, Rá'z Gyuláné. Ruidl Lajosné, Schadl Jánosné, Seinetke Józsefné, dr. Simon Ernöné, özv. Smith Pálné, Stieder Kálmánné, Szabó Lajosné Szerdahe yi Ká­rolyné, özv. S^labev Gézáné. Saombath Józsefné, özv Talabér Lá-szlóné özv Wei­ler Andrásné, Vidosfalvy Ernöné. dr Vuts­kits Györgyné, özv. Zrinszky Miklósné. Leányok : Berzsenyi Margitka, Ber­zsenyi Mariska. Böhm Tónika. Domokos Lincsi, Dnnst Mariska, Emecz Gizi, Fűzik Gizella, Győry Ilonka, Halász Marietta, Hilián Bö"sike, Horváth Eizsil e. Ikolics Rózsíka, Illés Ilmi, Illés Marietta, Kapá­csy Micike, Kapelláró Mici. Kárpáthy Etelt a, Lehrmann Latira, Lőke Manci, Máttyássy Marcsi, Mesterich Marinka, Mes­térich Dudika Nagy Gizella, Nagy Margit, Nemes Róza, Öveges Margit, Palkó Margit, Párkányi Emília, Párkányi Ilonka Páiká­nyi Margit, Rnimann Mariska, Ruidl Olgica, Schadl Iirruis 1 a, Semetke Didiké, Smith Cárry, Steffanit.s Pepsa, Szegleth Ella, Szla­bey Margitka, Szombati) Gizike, Velráp Bözsike, Zrinszky Micike, Erinszky Sárika. A helybeli farsangoknak mindig kima­gasló pontját képezte az a mulatság, ame­lyet a Keszthelyi Társaskör szokott rendezni. Várva-várt kedves estélye ez nem csak a localis társadalomnak, hanem a vidék elő­kelőségeinek is és igy cs> k természetes, hogy a Köt hnshayyóhétfőn megtaitott és vacsorával egybekötött mulatsága ezúttal is már hetekkel előzőleg fény s sikernek nézett elébe. Es fzérfc a beiga/olást is nyert s'kerérh feltétlen elismerés í 11 <-a rende­zőséget, különösen pedig dr. Lénárd Jánost és Iffsics Gyulát, a L ik agilitás,sal fáradtak azon, hogy az estélyt. minél kellemesebbé, BALATONVIDÉK élvezetesebbé tegyék. A társasvacsoi ánál nem kevesebb mint 138 teritéle szerepelt az Amazon diszes nagytermében s hangulat­ban, jókedvben pedig a souper alatt any­nyira nem volt hiány, hogy csak 11 óra felé került asztalbontásra a sor. A vacsoia folyamán az első felköszöntőt dr. Berzsenyi Gerö mondotta, szép, virágos szavakkal él­tetve az estély jó hangulatát. Majd dr. Schuarcz Zsigmond néhány lendületes mon­dat kerelén belül Talcách Imrére, dr. Illés Ignác pedig az estély főrendezőire : dr. Lénárd Jánosra és Jffsics Gyulára ürítette poharát. A vacsora végeztével a fiatalság — - és itt is csak azt mondhatom, hogy csupa bájos, üde leányok — táncra per­dült és amily szépen, szívesen húzta h de­rék Siniplicius banda a jobbnál jobb csár­csárdásokat, keringőket, oly kecsesen, oly szivvel-lélekkel ringtak a vidámságtól ki­pirult párok a terem egyik végétől a má­sikig, illetve estétől, — — — másnap reg­gelig, — leggeli hal óláig. Jelen voltak: Asszonyok : Barits Gyu­láné, dr. Bersenyi Gerőné, Bendekovics Istvánné, özv. Bezerédj Lászlóné, Czakó Béláné, Fehér Józsefné, Gaál Józsefné, Grössinger Sándorné, Hegedűs Béláné, Hertelendy Józsefné, dr. Hennel Lászlóné, dr. Illés Ignácné, Imrik Jánosné, Kapácsy Kálmánné, Lőke Istvánné (Káptalantóti), Mátékovics Lajosné, Matolay Józsefné, Puly Jánosné, dr. Plósz Sándorné (Zala­i apáti), Reiscli! Imréné, Ruidl Lajosné, i Szentmihályi Dezsőné (Pacsa), özv. Sebes­tyén Lajosné, dr. Simon Ernöné, özv. Szlabey Gézáné, Tomka Kálmánné, Vásony Béláné, Vidosfalvy Ernöné. Leányok : Acsády Ilonka, Baán Ilike, Berzsenyi Mariska és Margit, Bukovinszliy Clemeniin, Czakó Ella, Dunst, Mariska, Emecz Gizella, Gyóry Ilonka, Gaál Janka és Annié, Hertelendy Irén, Illés Mariéi ta és Ilma, Kapácsy Micike. Lénárd Margit és Mariska. Lőke Manci, Nagy Margi', Nemes Bóza, Ruidl Olg", Szentmihályi Iima és Margit, S/.labey Margit. Ugyancsak hu*hagyóhétfón volt. az Iparosok Dalkörének zóna-estilye is A Hun­gária nagyterme csaknem zsufo'ásig meg­lelt a mulatni vágyók szép közönségével, akiket a hétórai óraütés is csak neke­zen tudott haza szólítani abból a felette jó hangu'atból, mámoros jókedvből, amely reggeltől estig dominált a fiatalok és az öregek között egyaránt. Közbe-közbe egyet-niást a dalárda is elénekelt, amit a jelen voltak zugó taps­vihara, tetszésnyilvánítása követelt. Je'eu voltak: Asszonyok: Anhalt La­1 iosné, Baksa Rudolfné, Bem Mártonná, Boda Jakabné, Bognár Imréné, Csótár Vendelné. C»eudes Jenöné, Csik Károlyné, Dobos Sándorné, Dergovits Mihályné, Fá­bián Jánosné Gál Nándorné, Gáspár Jó­zsefné, Götz Lajosné, Hegyi Károlyné, Iluber Mihályné, Hara-ztovits Istvánné, Juhász Györgyné, Kiss KálmánnéJ Kovács Józsefné, Kölgyessy Gyuláné, Kardos Ven­delné, Kuli Józsefné. Károly Gusztávné, Kenes»y Sándorné, Kálmán Antalné, Lich­tenvallner Ferencné, L:>ky Péterné, Meiz­ler Károlyné. Pálfy Zsigmondné, Paar Vil­mosné. Pintér Jánosné, Rakicán Lőrincné, özv. Rácz .Józsefné, Sujánszky Józsefné, Simon Lajosné, Szekeres Jánosné, Szabó Lajosné, Sziiágyi Györgyné, Szüts Ist­vánné, Török Ferencné, Weibei Andrásné, Viliin Petemé, Veháp lm réne, Vida .Jenöné. Leányok: Bend Ilonka, Baksa Mariska, Bárány Irma, Bognár Böske, Csik Lenke, Csendes Ilonka, Dragonics Erzsi és Lujza, Dobrovits Margit, Dergovits Erzsi és Ilonka, Götz Vilma és Margit, Harasztovits Lujzilia, Kövy Margit, Kardos Bözsi, Ko­vács Margit, Kramer Annus, Laky EHa, Lichten vallner Lincsi, Molnár Mariska, Máuyoki Lórika, Pintér Mariska ós Ilonka, Peisovits Ilonka, Rácz Mariska és Ilonka, Perpits Etuska, Suujánszky Magduska, Vida Gizus, Vida Annus, Vilim Erzsi, Irén és Margit. —y A szabadgondolkodók és hitvallásuk. IV. (m) Jobban megértjük ezt, ha ha­sonlatul vesszük az ember látóképességét. Ha egy toronyba megyünk fel, nagyobb területet látunk be, mint mikor a földön álltunk. Ha egy még magasabb hegy csú­csáról tekintünk szét, még n«g3'obb látkép t.erül el szemeink előtt. De ha még oly ma­gasra megyünk ÍN, mégis lesz egy határ, amelyen tul már nem látunk semmit. Vagy tekintsünk föl a csillagos égre ; puszta szemmel is nagyszámú csillagot látunk, de ha egy látcsövet veszünk kezünkbe, h azon keresztül nézünk a csillagok felé, afekor lá­tásunk sokkal távolabbra hatol a világűrbe és sok olyan csillagot, veszünk észre, me­lyek örökre rejtve maradlak volna előttünk, mivel ezen csillagok t.ul vannak azon hatá­ron, ameddig az emberi szem távcső nél­kül lát Mint testi szemeinkkel, épen ugy va­gyunk lelkiszemeinkkel, vagyis értelmi meg­ismerésünkkel. Sokat megismerhet az em­ber s tényleg sokat kifürkészett, azonban szellemi látóképességének is vannak hatá­rai. Mar a természetben is hány rejtélyre bukkan az ember. A természet,fölötti vi­lágba pedig már egyáltalában nem ér el tekintete, s mégis sóvárog a feielet, után ezen kérdésekre ; honnét, van az ember ? liová megy ? honnét van a világ ? mi az ember végső célja ? vau-e túlvilág, s hogyan lehet oda eljutni ? Már most, ki ad az emberi é-znek egy olyan látcsövet, melynek segélyével a szel­lemi láthatáron túl is láthasson ? Melyik azon torony vagy magashegy, ahonnan ellá'unl< olyan lei ületcl. re is, me­lyek l-ülönben rejtve maradnának elóttünk. Ezen távcső, Hzen kilátó torony, ezen magas h gy : a hit és az isteni kinyilatkoz­tatás. Mivfl ezen tanok az. emberi értelem fölött, állanak, azért észf'ölöt.ti, természet­fölötti igazságoki ak nevezik azokat és nem súlyos teherként noliezedjuek az emberre, mint a fenti hasonlatból látJjhtő, hanem vi­Sirolin" Roche' ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tiidőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tÜdŐvéSZ ellen. lí US riMHWI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom