Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-04 / 5. szám

1912. január 21. BALATONVIDÉK 5. ha most nem is, de előbb-utóbb «z ó fejét is veszi. S akkor ki fogja majd sajnálni ? senki sem, a szabadkőművesek sem, de mi — katholiknsok sem. Gazdász-bál. Már évek óta nem volt oly fényesen sikerült bál, mint az akadémia ifjúságának csütörtök esti hálja az Amazonban. A délszaki nő vényekkel díszített és pazar fényárban úszó terem valóságos tündérkert volt. Azzá tették pedig a szebbnél szebb leányok s azoknak kivétel nélkül elragadóan *zép, Ízléses toilettjeik. Amilyen kellemes hatást gyakorolt ezen pazar látvány a szemlélőre, ennél pazarabb csak a vidám jókedv volt, mely a mulatság kezdetétől reggeli nyolc óráig tartott. A jelenvolt leányok névsora : Baranyay Mariska (rózsaszin selyem virágdísszel). Berzsenyi Mariska (halványsárga selyem rózsadisszel). Berzsenyi Margit (fehérselyem rózsaszin virággal). Czakó Ella (halvány rózsaszín selyem csipkeát,huzattal)Garay Luiza és Mariska (fehérselyem ezüst dísszel). Győry Ilonka (kékselyem csipkeátlmzattal). Hayden Ilonka (halványkék selyem fehér csipkedisz). Hidvéghy Olga (fehérselyem gyöngyés rojtdisszel ) Illés Marietta (virágos fehérselyem hattyúd isszel). Illés Bimbi (kékselyem fehér lülláthuzattal). Ikotics Rózsi (rózsaszinselyem fehér áthuzat rojtdisszel), Koller Margit (fehérselyem virágdiszszel) Kun Paula (frasz-szinü selyem győngyáthuza' tal). Lőke Manci (rózsaszínű selyem halványkék áthuzattal). Mesterics Dudi (halványsárga selyem ciapdesin áthuzattHl). Nusszer Miét (rózsaszín selyem sárga girlaneokkul). 'Párkányi Ilonka (rózsaszínű selyem). Párkányi Serafin (fehér selj

Tem csipkeátbuzattal). Sehadl Inna (fehér gianadin rózsavirágdisszel). Stegmüller Bebyke (rózsaszin selyem c&ipkedisszel). Secsányi Mami (fehérselyem sárgadisszel). Végül a legnagyobb elismerés érdemli meg a rendezőséget, amely fáradhatatlan munkájává! Keszthelyen egy Budapestre is beillő, minden tekintetben fényes bált rendezett, mely siker tekintetében sémnii kívánnivalót sem hagyott maga után. (r) A szabadgondolkodók és hitvallásuk. ii. (m) A gondolkodás ezen törvényének olyan kötelező ereje van minden ember gondolkodása fölött, hogy azt, aki ellene vét, az egész világ jogosan homályos agyú embernek tartja. És ha valaki az észszerű és helyes gondolkodásnak törvényeit figyelmen kívül hagyja, akkor a legvastagabb tévedésekbe fog esni. Gondolkodása féktelen s maga is zabolátlan lesz, s az a bölcsessége, melyre ilyen «szabad», féktelen gondolkodással jutott, a falnak viszi. Ha a szabadgondolkodők az ö szabadgondolkodásuk alatt ilyen féktelen gondolkodást értenek, akkor önmagukat teszik gúny tárgyává, s nem veszik észre, milyen nevetséges tanokat hirdetnek akkor, amikor féktelen gondolkodásuknak termékeit ajánlják. A szaba dgondolkodóknak ezen szegénységi bizonyítványához, mit, önmagukiól állítottak ki, őszintén kondoleá hatunk : mert már nevük megszégyöniti őket, s hirdeti, hogy «szabadok» ugyan, de nem godnolkodók. De a szabadgondolkodóknak egyéb állításai is tarthatatlanok. Ők — mondják — szabadlcondolkodást akarnak hitkényszer nélkül. Mindenki higyje azt, amit akar és senki se kényszeríttessék valamely hitnek az elfogadására. Tehát hitszabadság ! Le a kényszerrel !, mely az embernek előírja, mit kell hinnie, miként a kath, egyház és a külön féle felekezetek teszik. Szépen hangzó jelszavak ezek, de tényleg tisztára csalással állunk szemben ' Mindig gyanús szokott lenni az, ha egy sörfőző nem issza meg a saját sörét, ha valamelyik borkereskedő nein a «s»ját termésii» borait állítja a maga asztalára. Épen így nagyon gyanús, ha valaki nagyhangú tételeket áUit föl, de azokat mátol-holnapig sem akarja föntartani, s nem is tartja fön. Ilyenek a mai szabadgondolkodók, akik nem szabadgondolkodást, hanem hitetlenségre való kényszert akarnak. Ok szidják, gyalázzák azokat, kik »z embernek előírják, mit kell hinnie, de ugyanakkor ők azt iiják elő, mit nem szabad az embernek hinnie. A szabadgondolkodónak szabadságában áll, hogy ne bigyje azt, hogy egy Isten van, hogy Isten teremtette, a világo'. Nem kell hinnie azt, hogy van túlvilág, hogy az embernek halhatatlan lelke van. Nem kell hinnie azt, hogy Krisztus sz Isten fia volt, hogy Ö egy anyaszentegj'házat alapított és hogy ezen anyaszentegyház Krisztus tanait, hirdeti. Röviden : egy szabadgondolkodónak semmit sem kell hinnie, ami a vallásra vonatkozik. Egyébként hiheti a legnagyobb esztelenséget is, ezért őt senki sem gáncsolhatja. De iaj neki, ha vallási tanokban akar hinni ! Ezt nem szabad neki megtennie. Ez szigorú büntetés teihe alatt IÍlos és ha mégis ellenkezni merészelne, akkor — igaz, meg nem égetnék — de sötétfejü, tudatlan, esuhások rabszolgája stb. lesz a neve előttük és a legnagyobb tiltakozással fogják h szabadgondolkodók körükből kiutasítani, kiátkozni. Már most mi a külömbség azon u. n. hitkénj'szer között, mii a szabadgondolkodók vetnek az egyház szemére és azon a hitetlenségre való kényszer között, amit ők maguk gyakorolnak ? Ezek az urak szabadságot akarnak, de csak maguknak. Boldoguljanak saját meggyőződésük szerin*. Ha ellenben egy katholikus az ő kalh. meggyő'/ödése szerint akar boldogulni, üdvözölni, akkor éktelen lármát csnpnak, mintha Isten tudja mekkora hiba, gonoszság történt volna. Azért azt mondjuk : ha komoly a szabadgondolkodók állítása és kívánsága, hogy mindenki szabadon higyje azt, amit akar, akkor semmi kifogásuk sem lehet az ellen, hogy egy hivő keresztény épen a sokat hangoztatott szabadságra való hivatkozással hisz a keresztény tanaiban. És mégis mit kell látnunk ? A szabadgondolkodók meghazudtolják 'önmagukat az által, hogy a vallás és követői ellen a legelkeseredettebben harcolnak. Ezek az emberek, skik nem fáradnak ki a vallási fanatizmus g3'alázá8ában, maguk is izzó fanatikusai az egyház-, a vallás gyűlöletének, papfalók fanatizmusból. Vngy mi a tartalma azongynjtó beszédeknek, melyek gyülekezeteikben, kongresszusaikon elhangzanak, azon írásoknak, melyek az ő tolInkk ól származnak, mint a gyűlölet ez egyház és vallás ellen. Amikor 1904, és 1905-ben a szabadgondolkodók nemzetközi kongresszusukat tartották, akkor ezeknek az embereknek állandónn az volt a kedvenc jelszava: Le a csuhásókkal ! Le a vallással! Amikor 1905 szeptember elején Párisban a szabadgondolkodók nagy menetben egy szoborleleplezésre vonultak és egy lelkész találkozott szerencsétlenségére ezen vad hordával, akkor a szabadság és szabadgondolkod ás nevében földre teperték és megverték, de ugyanakkor ezek az emberek hősökként ünnepelték azon anarchisi ákat, akik egy egy bombamerénylet miatt börtönben ültek. Ezen szabadgondolkodó kongresszusokon valóban orgiáit üli t z egyház* és vallásgyülölet. Ha valaki tudni akarja, mire képesek a szabndgondolkodók a máskép gondolkodók gyalázásában, az tekintsen bele irataikba, pl. a jenai Hackelnek, a szabadgondolkodók pápájának, vagy pl. a budapes i Fényes Samunak irataiba. Alig található ezekben egy lap is, mely ne a legádázabb gyűlölséggel, a legostobább balgasággal, őrültséggel volna tele. Ez az ő «szabad», helyesebben féktelen, elfajult, észellenes gondolkodásuk. Mindez azon benyomást kelti bennünk, hogy a gondolkodás szabadságára való hivatkozás ugy, amint ezen emberek teszik, semmi más, mint szabadságlevél arra, hogy a legégbekiáltóbb igazságtalansággal törhessenek az egyház és a vallás elbn. A Keszthelyi Takarékpénztár közgyűlése. A Keszthelyi Takarékpénzlár r.-t. f. évi január hó 30-án tartotta meg 42-ik évi rendes közgyűlését. Az intézet 1911-iki üzletéve igen szép eredménnyel zárult, ugy, hogy a felemelt osztalékon kivül a tartalékalapokat is nagyobb összegekkel gyarapithatták. Kulturális és jótékony célokra az idén is — mint eddig — tekintélyes összoget adományoznak, mely a következőkép lesz felosztva : 1. A Készt helyen építendő szegényház céljaira 400 kor. 2. Az elemi iskolába járó szegény gyermekek felruházására 120 kor. 3. Az apáca zárdába járó szegény leányok felruházására 60 kor. 4. A keszthelyi jótékony nőegyletnek 80 kor. 5. Az el. iskola könyvtárának 40 kor. 6. A polgári iskolába járó szegény tanulóknak tanszerekre 40 kor. 7. A kereskedő ifjak egyletének 40 K. 8 A kath. legényegyletnek 40 kor. 9. A kereskedelmi tanonciskolának 100 kor. 10. Az ízi. krajcáregyletnek 50 kor. 11. A 48-as elaggott honvédeknek 20 kor. 12. A gazdasági akadémia segélyegyletének 50 kor. 13. A Dunántúli Közművelődési Egyesületnek 20 kor. 14. A szombathelyi vakok intézetének 20 kor. 13. A József főherceg-féle szanatoíium egyesületnek 50 kor. 16 A nagykanizsai rabsegélyző-egyssűlelnek 20 kor. 17. A Balatoni Múzeum-Egyesületnek 100 kor. 18. A keszthelyi önk. tűzoltó egyletnek 100 kor. 19. Az iparos ifjak önképző körének 50 kor. 20. A keszthelyi kath. főgimnázium segélyegyletének 50 kor. 21. A inult év folyamán már kiadott apróbb tételekben 100 kor. Összesen 1550 korona. Az elhunyt Buchl erger Gusztáv igazgatósági tag helyett Buchberger Fülöp lett megválaszt va. A tárgysorozat legfontosabb pontja az volt. amely szerint az intézet 100.000 K. alaptőkéjét' 600.0C0 K-ra emeli, oly formán, hogy a tai taléka'apból 300.000 koronát az alaptőkéhez csatol, amely igy 400 ezer koronára emelkedik, aminek megfelelően a forgalomban levő 1000'drb. 100 K. névértékű részvény névértékét 400 koronára emeiik. Azonkívül kibocsájtanak 500