Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-23 / 25. szám

XVI. évfolyam. Keszthely, 1912. junius 23. 25. szám. 1 V>I illk;ii lietilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER. VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. B K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 Nyilttér petitsora 1 korona. A siófoki gazdanap. Méreteiben megkapóan hatalmas, munkásságában eredményes, lefolyásában méltóságos volt a szerdai siófoki gazdagyülés. Nem kevesebb, mint tízezer gazda gyűlt öszsze az ország minden részéből a siófoki gazdanapon, hogy helyzetével foglalkozzék és meghánj'ja-vesse a szükséges teendőket. A magyar gazdák országgyűlése — méltán nevezhetjük igy a siófoki gazdanapot — fényesen bizonyítja, hogy az agrár-tábor, az ország gerince és fenttartója, a kormányok részéről tanúsított mostoha elbánás, a sok arculütés súlya alatt immár felhagyott nemtörődömségével és aluszékonyságával. öntudatra ébredt, a cselekvés terére lépett, hogy sorsának intézése nem mint eddig — nélküle, hanem meghallgatásával, jogos és igazságos kívánalmainak figyelembevételével történjék. Bebizonyosodott, hogy a magyar gazdatársadalom ma már hatalmi tényező, amellyel a kormányköröknek és a protekcionált merkantilis érdekcsoportoknak számolniok kell. A gazdatársadalom törekvéseivel lehet ugyan még szembehelyezkedni, de csak egy ideig, mert a gazdák szervezkedése ma már olyan arányokat ölt, hog)' rövidesen el fog következni a jobb, a boldogabb idő, mikor az agrárellenes irányzat, letörik és minden ellenséges érzés a gazdatábor szava, akarata, elöl az odúba menekül. Nincs aktuális mezőgazdasági kérdés, melyet ne érintettek volna Siófokon, melynek megoldására nézve a gazdák ne hallatták volna szavukat. A legfőbb kérdés azonban, amely úgyszólván tengelyét képezte a siófoki tanácskozásnak, az 1917-ben bekövetkezhető nagy vámpolitikai és kiegyezési kérdés volt. Darányi Ignác, a Magyar Gazdaszövetség elnöke, keserűséggel emelte ki, hogy bár egységes a gazdák felfogása e tekintetben, mégis az eddigi előkészítő kormányintézkedések olyan természetűek, amelyek negligálják a gazdák felfogását. Az eddig megkötött Balkán-szerződések épenséggel nem tanúsítják, hogy valami túlságosan respektálnák a vámvédelmet, holott (s ezt Bernáth István előadásában ki is mutatta) ennek a ma érvényben levő vámpolitikának jótékony hatását megérezte az ipar és kereskedelem is, tehát igazolt az agrár álláspont. Ha tárgyilagosak lennének merkantilis köreink, a számok meg nem dönthető tanuságtételét nekik is tekintetbe kellene venniök, de ő bennük a gyűlölködés dolgozik minden ellen, ami az agrár kérdéshez tartozik. A magyar nemzeti állam kiépítésének hangoztatásában domborodott ki a siófoki gazdanap irányeszméje. Ezért sürgették a becsületes gazdasági törvényalkotás, a szilárd és történelmünkben kipróbált társadalmi és gazdasági bázisok biztosítását és megerősítését. Gyujtólag hatott Bernáth Istvánnak a Gazdaszövetséghez intézett, felszólítása, hogy sorakozzék a haza• és a vallásellenes romboló munka ellen, szálljon sikra a régi hagyományok és erkölcsök védelmére. E közös célt szolgálta Meskó Pál előadása is a nemzeti birtokpolitikáról. «Legyen rá gondja az államnak — úgymond — hogy itt birtokot csak olyan ember szerezhessen, akinek A BALATONVIDÉK TÁRCAJA. ^Festetics percegné. Eljött, mint a napfény, Harsogott az éljen — Meghajolt nagy mélyen — — Kellem és kegyesség. Sugáros volt az ég, Sugáros a szeme — Üröm égett benne Gyémánt, rubin helyett. Nem hordozott selymet, Jött aranyos kedvvel, Igaz szeretettel, Mégis igen féttyletí. Körötte nagy fény lett, Láttani sok kis láncot, Mit sok angyal hordott, A szeretet láncát. A szivek kapuját Mind, mind sorra járták, Sarkig mind kitárták, Egy sem maradt zárva. Sok szép virág látta, Öröm bókolással — Virághódolással Egy rózsa igy szólott : Nagy meghajolásod, Az emel fel Téged — Legszebb ékességed, Koronádnak gyöngye. Nem lész elfeledve, Szellő, vihar támad — Mondják majd Utánad ." <Isten, király, haza.-* Somogyberzence. leller Vince. Védelmezzük a madarakat. Irta : Dr. Hoffmann Ferenc ru. kir. gazdasági akad. tanár. Az első állatvédő törvény mintegy 100 éve látott napvilágot. Azóta minden civilizált állam törvényhozása kodifikálta a legmesszebb menő madár és állatvédő törvényeket Mindazonáltal az állatvédelem, különösen a madárvédelem, még nem veit gyökeret a nép lelkületében. Az angol állatvédelmi törvény annak idején makacs ellenzésre és megvető lekicsinylésre talált. Mr. Richárd Martin javaslatát a képviselők nagy része macskanyávogás, kutyaugatás és más állati hangok utánzásával fogadta. Azóta is sok előítélettel és lekicsinyléssel találkozik az állatvédelem. De más részről meg sokan érthetetlen szélsőségbe esnek az állatokkal való bánásmódban. A mult nyáron, amikor Párisban jártam, megtekintettem egy kiállítást, melyen az állatok toilette requisitumait mutatták be. Nagy választék volt ottan a legfinomabban kidolgozott kutyafésük, kefék, gallérok, szandálok, kalucsnik, sapkák és zsebkendőkben. Buldog-ok a legújabb divat szerint felcicomázva ülnek úrnőjük mellett az automobilban, vagy kiférték őket czorkán vezettetve a délutáni teazsurokra. Lovak számára a hőség ellen háromféle divatú kalapot is láttam. Ezeknek mái én is több jelentóséget tulajdonítottam, mint a kutyakalucsninak és zsebkendőnek. — Könnyen értlietö, hogy ez a tu'zás az állatok dédelgetésében nem anynyíra a humanizmus kifolyása, mindinkább gazdagság-fitogtatás és feltűnési vágyból ered, melyet ha hülyeségnek nem nevez/