Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-02 / 22. szám

6. BALATONVIDEK 1912. juniu s 1 6. alul szóba sem áll a gazdával és e mellett munkabérének emelkedésével majd­nem egyenes arányban csökkeni teljesített munkájának értéke, s ez majdnem na­gyobb baj, mint a magas munkabér. Ilyen körülmények mellett csak az a csudálatos, hogy a mezőgazda­sági termékek még mindig csak otyan drágák, mint amilyenek s ezért a mai nehéz viszonyok között ne is vigasztalja magát senki azzal, hogy visszajönnek még majd a régi jó idők, megszűnik egyszer csak a tűrhetetlen drágaság, mert a jövőre nézve csak egy bizonyos, hogy drá­gaság nincs, de lesz ! Vizsgáljuk csak meg egész el­fogulatlanul ezt a kérdést, vájjon a mezőgazdasági produktumok, az élel­miszerek ára emelkedett-e az utóbbi 10 év alatt a legijesztőbben? Néz­zük a 10 év előtti lakásviszonyo­kat, számitsuk össze, mibe kerültek akkor az egyébb feltétlen szükség­let tárgyait képező cikkek, mibe ke­rült egy pár cipő, egy öltözet ruha akkor és most, számitsuk ki az ár­emelkedést s nézzük például a ke­nyérmagvak áremelkedését, akkor majd belátjuk, hogy a többi cikkek árához képest ma a 22—23 koronás búza, a vágómarha és sertés olcsó ; hogy emellett a kenyér ós hus arány­talanul drága, ez már más lapra tartozik. Nem szabad a drágaság kérdé­sét egyoldalúan birálni, sem akkor, midőn annak hatásairól, sem akkor, midőn előidéző okairól beszélünk. N. 14 ér óta a ráros legszebb és leg* forgalmasabb hellén fentálló női divatáru üzlet haláleset miatt szabadkézből azonnal eladó, föörebbet lapunl* l^iadófyiratalában. Az iparostanonciskola fejlesztése Minapábau gyűlést tartott az iparos­tanonciskolai felügyelőbizottság, A gyűlés éltekben és fontosságban jóval felülmúlta az előzőket, mert ez alkalommal oly esz­mét pendítettek és vitattak meg teljes rész­letességgel, amely joggal megérdemli, bogy a sajtóban is napvilágot lásson és igy az intéző körök figyelmének felkeltésével az eszme megvalósitása érdekében a szüksé­ges intézkedések megtétessenek. A magyar ipar hátramaradását sokan annak tulajdonítják, hogy nincsenek' kellő­leg képzett iparosaink. S tényleg ez a hátramaradásnak egyik fő oka. Erinek a fő oknak megszüntetése le­begett célképen a törvényhozás előtt, mi­kor az iparostanonciskoláknak felállítását törvényileg kimondotta és elrendelte. Tör­vény intézkedik tehát a tanoncok köteles iskoláztatásáról, csak az a baj, hogy hiá­nyos, s mint ilyen pótlásra szorul és pó­tolni is kell, ha azt akarjuk, hogy iparos­tauonoiskolai törvényünk teljes és tökéle­tes legyen. Hiányosnak kell tartanunk mai ipa­ros-tanonciskolai törvényünket azért, mert az iparos-mesterek csak azokat a tanoncai­kat kötelesek az iskolába beíratni, kik el. iskolát vagy a középiskolák I. és II. osz­tályát végezték el, de nem intézkedik azoknak a tanoncoknak iskoláztatásáról, kik a középiskolák III—IV. osztályából kerültek ki tanoncoknak. Ez utóbbiak a köteles iskoláztatás hiányában nemcsak azt felejtik el, amit 4 esztendőn keresztül a középiskolákban elsajátítottak, hanem egy­úttal nagy kárt is szenvednek az által, hogy a szakismeretek megszerzésére, ame­lyek nélkül pedig rátermett és képzett mesterekké nem válhatnak, nincs alkalmuk és módjuk. Módot kell tehát nyújtani a középis­kolák III. és IV. osztályából kikerült ta­noncoknak a továbbképzésre, a szakismere­tek elsajátítására, amit a mi iparos-tanonc­iskolai felügyelőbizottságr.uk ugy vél meg­oldhatónak, hogy törvényileg köteleztesse­nek az ilyen tanoncok mesterei arra, hogy tanoncaikat iskolába járassák és igy ilyen, több iskolát végzett tanoncokból külön cso­port szerveztessék, amely heti 2 órában nyerne á'taláuos és szakkiképzést. Az igy alakított uj csoportnak tauerővel való el­látása azonban évi 240 korona költséget jelent. Ha a község költségvetésébe ez az összeg sehogy sem lenne beilleszthető, ak­kor a minisztériumhoz kell fordulni a költ­ség kiutalása végett, mert azt már még sem lehet eltűrni, hogy ép azok a tanon­cok, kik magasabb képzettségüknél fogva arra vannak hivatva, hogy egykor az ipa­rososztály legertékesebbjei legyenek, ta­noncidejük alatt minden tanítás nélkül ma­radjanak. Egyébként az eszme felvetéséért há­lás elismerés illeti az iparos-tanouciskolaí felügyelőbizottságot, mely azt bizonyítja, hogy a bizottság hivatása magaslatán áll és szivén viseli az összes tanoncok érde­keit, amelyeknek megvédését és előmozdí­tását az egyének és a haza java egyfor­mán sürgeti. Zászlószentelés Gyulakesziben. A Kath. Népszövetség gyulakeszi-i helyi szervezete diszes zászlójának felszen­telése pünkösd vasárnap történt meg fé­nyes ünnepély keretében. A zászlóanyai tisztet gyulákeszi Forster Elekné urnő vállalta, kinek tiszteletére szombaton este lampionos menetet rende­zett a község lakóssága s az ifjusági da­lárda Szalay István kántortanító ügyes ve­zetésével szerenádott adott. Pünkösd vasárnap korán reggel mo­zsárágyuk dörgése hirdette az ünnepet. Tiz órakor 30 fehérruhás leány s a falu elöl járósága Serálc József káplán helyi igaz­gató vezetésével küldöttségileg tisztelgett gyulák eszi Forster Elekné úrnőnél s az elöl­járók és a népszövetségi tagok nevében arra kér*e, fogadja el a zászlóanyai tiszt­séget, hogy a megszentelt zászlóval is fo­kozzák a keresztény ideálokért lelkesedő tagok munkakedvét és elvhűségét. Horváth Mariska munkáslány szép csokrot nyújtott át a zászlóanyának, ki megható szavakban köszönte meg a zászlóanyai tisztségre való meghívását s a küldöttséggel együtt elin­dult, a plébánia templomba. RimanóczyEndre plébános ünnepi nagy misét celebrált s megszentelte a diszes egy érdekes jelenség villanyozta fel. Tulln és Absdorf- Hippersdorf közti vonalszaka­szon egy autó vette fel a versenyt elég eredményesen; s száguldott vonatunkkal, míg útjaink párhuzamosan haladtak. Este 10 órakor végre szemünkbe tünt Prága kivilágított hatalmas házainak soka­ságával. Örömmel szemléltük a cseh fövá­roit, mely végállomását jelentette 20 órai utunknak. Áz állomás épülete nagyon szép, uj és teljes egészében modern. Néhány gya­nakvó szempillantást kaptunk az ügybuzgó cseh fináncoktól, azonban tudomást sze­rezve kilétünkről, készséggel engedtek bennünket tova. Részünkre a Cseh Gazdasági Egyesü­let egy magyar vezetőt rendelt, ki a technikán a gazdasági rész hallgatója. Vele mentünk azután a Goldene­Ganz szál'óba, hol a teritett, asztal mellett Ízlelgetni kezdtük a hires cseh sört. Mind­járt az első estén kellemes és kedves meg­lepetésben volt részünk. Mellettünk egy hosszú asztalnál an­gol fótbal-csapat foglalt helyet. Vacsora után összeismerkedtünk az izmos labdarugó ifjakkal, kik közül különös érdeklődéssel nézegettünk egy skót nemzeti díszruhában levő fiatal embert. Folyt azután a felköszöntés magya­rul, angolul, németül és skótul. A skót díszruhás nagy csodálkozá­sunkra szép németséggel német románcokat énekelt, melyeknek refrainjeit pár kollegája mindig vele énekelte. Társaságunk egyik tagja ezután néhány magyar nótát játszott zongorán", sőt zongorakísérettel együtt is énekeltünk. Az ut fáradalmait teljesen feledve, a legjobb hangulatban volt együtt az egész társaság az éjféli Órákig. A következő napon Prága nevezetes­ségeinek megszemlélésére indultunk. Részben Prága városát ismertető ka­lauzunkból, részben ügyes vezetőnk előadá­saiból sok érdekes dolgot láttunk. Nem vezetne azonban célra, ha ezeknek bővebb leírásába fognék, azért csak a látottak közül a legérdekesebbeket és azokat is csak röviden fogom tárgyalni. Szállodánk mellett egy épülő, mére­teiben hatalmas ház készül a XX. század szellemének megfelelőleg vasbetonból. Az épülő uj háztól egy régiséghez értünk a Timi Mária templomhoz, melyet egészen körülvettek lakóházak és csak bolthajtásos bejárás vezet a templomhoz. Oldalát regi, művészies freskók diszitik. Mennyezetén osztrák, cseh ós magyar cí­merek láthatók. A régi városháza falában hatalmas márványtábla hirdeti azon 21 cseh nemes nevét, kiket 1621 jun. 21-éu a cseh nem­zeti felkelés idején az utcán lefejeztek. Az utca kövezetén kereszt jelzi a helyet, hol a vérpadot felállították. Megilletődés és az idegen nemzeti hősök iránt érzett legnagyobb mérvű tisz­telet fczállja meg a szemlelő lelkét, ha e hazufiu vérrel áztatott helyen áll. Ugyan­csak a régi városház kápolnájának tornyá­ban laknak a prágai ,,kis apostolok", Ezek az apostoloknak öltöztetett, körül­belül 1 m. magas babák minden óraszám­nak megtelelő számban egy kis ajtó előtt elsétálnak. Óráról-órára nagy néptömeg nézi a tökéletes óramüvet, mely állítólag egy hires órásmesternek egész életét be­töltő munkája volt. A régi városháza után az uj, egy éve megnyílt 3 emeletes városháza meg­szemlélésére mentünk. Első emeletén egy nagy csarnokban 18 fülkében osztályonként intézik a felek dolgait. Minden téren a legmesszebbmenő munkafelosztás és a hygiena követelmé­nyeit célzó intézkedések láthatók. Társasá­gunk egyik világjárt* tagja mondta a épületre, hogy Európa bármelyik világ­városában méltán helyet foglalhatna. E szép épületből a keresztes lovagok régi templomába mentünk. A minden alko­tásában antik építészeti módot magán hor­dozó templom érdekességét a mennyezeten levő festmény képezi, amely az utolsó Íté­letet ábrázolja. Prágában a szemlélő idegen forglioas utcákon is oly tapasztalatokat szerez, amelyek az emberre igazán nem hétköz­napias benyomást gyakorolnak. Igy mind­járt az első pillanatban feltűnnek a dr. X. Y-os cégtáblák. Világos biznyitéka ez annak,hogy Csehország mindegyik társada­daimi rétege megbecsüli és értékeli a ke­reskedelmet, amely igy aztán tagadhatatla­nul képzett és müveit szakemberek kezébe van letéve. — Váljon mikor fogjuk ebben Cseh­országot utolérni ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom