Balatonvidék, 1912 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-07 / 14. szám
1912. m á rc iu s 10 . BALATONVIDÉK 5. Keszthelynek. Sajnos : eddig még csak «gyszer volt egészen telt tiáz (a nagyhét miatt, Szerit.), de hisszük, hogy az ünnepek után látogat o'tabb lesz a nézőtér. Az elmúlt hét folyamán igazán tökéletes és művésziesen nívós bemutatásban színre került : «Az élö lialott» (Tolsztoj), • Becstelen* (Garvay), RabIólovag» (Biró), • Lengyel zsidó» (Akmann—Chatrian), aztán «Csitrit ós «Papa» vigjátékok, vasárnap délután pedig «A doktor ui» kacagtatta a közönséget. És mondhatjuk, hogy csupa olyan előadás volt ez, amelyhez kritika igazán nem fér. Kár, hogy helyszűke miatt nem irhahink mindegyik előadásról külön-külön, azért kénytelenek vagyunk a műsort összefoglalni. Herczeg Jenő mindjárt az első előadás alkalmával Tolsztoj darabjában mint tökéletes mester kreálta nehéz szerepét. Kallós előkelő, nyugodt, finom játékával különösen mint Osváth a Becstelenben tüntetett, Lugosi Jenő pedig a «Papa» címszerepében volt kiváló. Farkas, Varga, Zoltán, Hevesi, Szepesi a kisebb szerepekben is elsőrendüek. És ugyancsak a legnagyobb dicséret illeti a női szereplőket is. Mindegyik a maga karakterében egy-egy kisművésznő. K. Székely J. ragyogó temperamentumával minden este uira ragadtatja el a közönséget. Kovács Lulu mint Csitri valóban bájos, aranyos volt. Barabás Ella kiváló, erőteljes és nagytehetségű drámai hősnő. Sáska Hona, Róna Rózsi. László Gizella szerepükbe ugyancsak kitűnően helyezkednek bele. Szepesi a vasárnap délutáni előadásban a lehető legeredetibb ós legsikerültebb Puzsért hozta színpadra. Az összjáték a szószoros értelemben tökéletes. —y— Ipari érdekli előadások és felolvasások Az Ipartestületek Országos Szövetsége elhatározta, hogy foglalkozni kiván a vidéki ipari centrumokban rendszeresen tartandó ipari érdekű felolvasások és előadások ügyével. Tervezetet készített arra nézve, hogy mely városok ipari szervezetei kívánják az ilyen előadások rendezését, milyen témák jelelendők ki és kik lennének hajlandók előadások tartására és rendezésére. Városunkban e rendezést az ipartestület vállalta el. Természetes, hogy most már csak az 1912—1913. évadban tartandó felolvasásokról lehet szó és szükséges, hogy ezen előadások megtartására helybeli notabilitások (középiskolai tanárok, megyei, városi, vagy állami thztviselök, magasabb képzettségű magántisztviselők) mindenek előtt azonban ipari kérdésekkel foglalkozó szakemberek önkéntes és ingyenes közreműködése biztosíttassák. Az utóbbi csoportban emiitettek között kamarai tisztviselőkre. iparfelügyelőkre, mérnökökre és hasonló állású szakemberekre számit a rendezőség. A felolvasásokhoz való témákat, a témákhoz való anyagot az Ipartestületek Országos Szövetségének vezetősége készséggel bocsátja a jelentkezők rendelkezésére. Az ipartestület vezetősége ez előadásoknak a jövő őszi szezonban leendő rendezése érdekében ezúton is felkéri azokat, kik ily előadások és felolvasások tartására vállalkozni szívesek lesznek, hogy ezirányu elhatározásukat az ipartestülettel közölni szíveskedjenek, hogy az előadésok idejét, az előadások programmját még idejében megállapíthassák s azt a központtal közölhessék. Nincs kizárva, hogy idővel a kereskedelmi minisztérium is, akár erkölcsi, akár anyagi támogatásban fogja részesíteni épugy, mint ezt a gazdasági előadásokra nézve a földmiveléstigyi minisztérium már évek óta teszi. Az ipartestület vezetősége szeretettel karolta fel az eszmét s a maga részéről mindent elkövet a nagyfontosságú ügy sikere érdekében s hisszük, hogy városunk lelkes és kiváló készültségü szakemberei is készséggel jönnek az ipartestület segítségére, hogy a szakelőadások és felolvasásokkal tettel is igazolják a magyar ipar fejlesztésére irányuló törekvésüknek céltudatos voltát. Imádkozni érte. Nem tudok nevetni. Valaki elvitte A mosolygásom máma. Nem tudom, hegy mi lelt, De úgy érzem, mintha Valami úgy fájna. Magamhoz ölelem Az alvó éjtszakát, S rá könnyezik szemem, S nem tudom : miért sírok ? Mitől reszket ajkam ? Mi fáj, jajong bennem ? Tapogva járkálok Óriás árnyak közt Sötét, bús, fák alatt. S úgy érzem, valami Tépi és mardosa Ezt a szegény agyat. A torkom akadoz — S beszélni szeretnék, Kiáltni az éjbe Megtörött ajkammal Fuldoklón, zokogva Imádkozni érte, — G. — HÍREK. Capunk tisztelt olvasóinak és munkatársainak jellemes fyusréti ünnepelhet kívánunk. — Személyi hir. Festetics Tassilo herceg ur őfőméltósága szerdán délelőtt családjához Béosbe utazott. A hercegi család Bécsben tölti a húsvéti ünnepeket. — Hercegi látogatás. Festetics Tassilo herceg ur őfőméltósága hétfőn, délelőtt fél 11 órakor meglátogatta hü és odaadó urodalini főtisztjét — Horváth Károly főszámvevőt, ki hosszas és súlyos betegségen esett, keresztül. Amilyen figyelmes és nemes lélekre vall herceg urunk eme látogatása, épen olyan jó hatással volt a lábbadozó főtisztre, kinek napról-napra javuló egészségi állapota remélni engedi, hogy társadalmi életünkben snielöbb örömmel üdvözölhetjük. — Mikor utazik a hercegprímás Balatonfüredre ? Vaszary Kolos bibornok hercegprímás, ki a nagyhetet budavári palotájában töltötte jó egészségben és ott öfc napon át lelkigyakorlatokat, végz.-tt, n,ég e hó folyamán elutazik Balatonfüredre és az egész nyári időszakot ottani nyaralójában fogja tölteni. — Bécsiek Keszthelyen. A bécsi tudományegyetem tanári kara és hallgatói (220) e hó első felében tanulmányi kirándulást rendeznek hazánkba. Budapestre érkezésüket f. hó 10 • ére jelezték, ahonuan többek között lerándulnak a Balatonra is, amelyet végighajóznak. Így érkeznek a jövő vasárnak este fél 7 órakor városunkba. Tiszteletükre a Balatonpartot fényesen kivilágitják és r város részéről ünnepélyes fogadtatásban részesülnek. Csak rövid ideig lesznek körünkben, mert még aznap este 10 órakor különvonattal tovább utaznak Fiume felé. — A szeszélyes április. Na ugyan csúful megtréfált bennünket az — április. Tréfája a legnagyobb gorombaságnak is beillett. Gyönyörű szép kavaszi napok előzték meg az április jöttét. Mosolygó napsugár, rügyező, levelező fák hirdet ték a természet feltámadását. A meleg téli ruhák leolvadtak róluuk és előkerültek a könnyű tavaszi ruhák, a többnyire zöld napernyők (ez ugyanis a divat), a köniiyii lakkcipők, szóval a tavasz miuden kelléke. Amikor pedig már egészen átvedlettünk a téliből tavaszivá, a tréfacsináló április kinyújtotta kezét, hideg vízzel nyakon öntött, hegyeinket hóval borította, bensőnket megreszkető szelével megfuvott ; hidegével meggyötört úgy, hogy hogy újból előkerültük a nagy örömmel letett télikabátok ós éreztük, hogy «barátságos meleg szobában» van a boldogság. — Az orkánszerü vihar, mely legelemibb erővel kedden éjjel dühöngött, nálunk, nagyon sok kárt tett az épületekben. Ablakokat zúzott, be, cserép- és fazsindelyeket röpített, épületosatornákat és kéményeket döntött le, szóval rombolt, pusztított, amint csak tudott. Rengeteg sok kárt lett a gyümölcsösökben. Nem lesznek korai gyümölcseink. Viharnál azonban többet, ártott a szerda éjjeli fagy. A vidéken is hasonló rombolásokat vitt, végbe a vihar. Badacsonyban öt villa tetejét dobta le. Hévizén a fürdőbejáratot, ahol a pénztár van, kiemelte helyéből, több jegenyefát tövestül kicsavart. Igy köszöntött, be a szeszélyes április. Eddig is elég jól ismertük, de hogy ennyire kegyetlen is tud lenni, azt még sem hittük. — Felügyelői látogatások. Tölcséry Fereno piarista főgimn. tanár, a veszprémegyházmegyei legényegyletek felügyelője, április 1-én a sümegi, 2-ín a keszthelyi, 3-án a tapolcai, 4-én a zalaszentgróti legényegyletet látogatta meg. — Templomi szereplés. Az Éuek- és Zenekedvelők Egyesülete mint a múltban, ugy az idén is nagycsütörtökön és nagypénteken este 6 órakor művészi énekszámokkal iparkodott a nagyheti hangulatot, még bensőségesebbé tenni. Oly magas énekélvezetben volt része a mindkét nap nagy számban megjelent hívőközönségnek, hogy ilyen osak ritka város közönségének jut osztályrészül. Ezért csak a legnagyobb hála Sirolin „Roche" értékelése. Árvaház Büdingenben. Posta Max-itadl.ban, 1911. IX. 2. Örömmel értesítem, hogy a Sirolin „Roche" nngy szolgálatot, tett nekünk, különösen influenza ellen vált be nagyon jól s nem is tudok hasonló megbetegedések ellen biztosabb szert, mint a Siroliu «Rochet,.» Mindeukin segített, aki használta. Mária Franciska nővér betegápolónő. Árvaház. Pépinevilleben 1911 8123. Bátorkodunk önnel örömmel kö zölni, hogy a Sirolin «Roche*-sal gyermekeinknél jó eredményt értünk el, amiért, legnagyobb megelégedésünket nyilvánítjuk. Jó hatást tett gyermekeink köhögése és nyakfájdalma ellen, ami nagy enyhülést é» megkönnyebbülést szerzett nékik. Mária Leó, jézustársasági nővér főnöknő. Brünv, 1910. szeptember. A szünidei gyermektelep idei szezonjának lezárásákor az alulirt egyesületi vezetőség indíttatva érzi magát, arra, hogy tisztelettel közölje önnel hálás köszönetét, amiért az orvosi kezelés alatt levő gyermekeknél az ön Siroljiija a szüuidei telepen oly kedvező hatást, ért el. A brünnl szünidei telep bizottsága Gross Ulleradorfban.
