Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-08-20 / 34. szám

1911. augusztus 20. BALATONVIDÉK 3 tatni a fogyasztás emelkedése révén a legjobb esetben 8—9 % jövedelmezőség várható, amelyből kell, hogy fedezetei nyeljen az aDnuitás és a város eddigi biztosított haszonrészesedése. Ezzel azután a telep teljesítő képességének a határát elérte. A téli világítás szolgáltatásának a biztonsága és a jövőben való fejlődése tehát a telep kibővitétét fogja szükségessé tenni, ez okból természetes, hogy ezen bővítésnek, tehát egy uj gépegység beállításának olyannak kell lenni, amely hosszú időre biztosítja a később ugyan kisebb mértékben, de mégis állandóan szaporodó fogyasztás ellátását. Miután ez az ujabb befektetés előre láthatólag évek hosszú során át kihasználva nem lesz, a bövités a telep üzleteredményére csökkentő hatással fog lenni. Ennek az előre látható jövödelemcsökkenésnek a kiegyenlítését csakis egy erős nyári fogyasztás képes szolgálni, melyet a telep részben a környék nyári áramszükségletének a lekötésével, főképen pedig a most szóban forgó hévízi idényvasut eiőszükségletének ellátásában találhat meg. Ezek az áramszolgáltatásokban megvan a biztosíték arra, hogy a telep jövedelmezősége csökkenő arányt fel ne vegyen és a villamos telep kedvező mérlegének fenntartása mellett a világítás zavartalan szolgáltatása a jövőre ís biztosítva legyen. E szakszerű vélemény alapján már most mindenki világos képet alkothat arról, hogy a keszthelyi telep fejlesztése 2—3 év múlva a világítás fokozatos emelkedése által feltétlenül be fog következni, hogy akkor helyesen teszi a képviselőtestület, ha a fenti pontos adatok figyelambevétele mellett az áramszolgáltatásra szükséges harmadik gépegység költségeit megszavazza, mert a fentiekből kiviláglik, hogy a harmadik gépegység munkabírásának teljes kihasználásra keli a vasút és nem megfordítva, hogy a vasút miatt van szükség egy harmadik gépegység heállitására. Az ősrégi veszprémi egyházmegyének nagy gyásza van. Hetvenedik életévének betöltése előtt még, teljes munkaerejében elhunyt egyik leglúvá'óbb papja, Jánosi Ágoston nagyprépost, duhni választott püspök, aki nemcsuk magas állásánál és egyházi méltóságánál, hanem személyes munkásságánál és főképp iiodalmi érdemeinél fogva dísze volt, Egyházmegyéjének. Halála váratlanul boritotta gyászba egyházmegyéjét és az egész magyar kath. társadalmat. Tisztelői és bftiátai már eiőre készültek születésének hetvenedik évfordulóján megünnepelni és most szívbaja váratlanul magával ragadta a különben életerős férfiút. Jánosi Ágoston 1841. szept. 14-én született Veszprémben. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Székesfehérvárott végezte szép eredménnyel. 1863. aug. 1-ón szentelték pappá. Kezdetben Tallián Lajos családjánál volt nevelő, majd Kaposvárott gimnáziumi tanár és hitszónok. Kiváló képességei folytán 1865-1 en mint levéltáros, 1867-től kezdve pedig mint szent zéki jegyző működött. 1867 ben a pápai kamara si méltóságot nyerte el, majd püspöki titkár, szentszéki tanácsos, 1883-tól 1887-ig pedig néhai Kovács püspök oldalkanonokja és püspöki irodaigazgatójft voH. Ettől kezdve egymást érték egyházi kitüntetései. 1885-ben següsdi főesperes, 1886-ban pápai főesperes lett és ugyanebben az évben a Szent-Benedekről nevezett borchi apátság címét nyerte el. 1898-ban őrkanonok lett. Egyházi érdemei elismeréséül 1900-ban a duimi püspöki cimet nyerte el, 1902-ben énekeskanonok, 1906-ban olvasókanonok lőtt. Néhai Palotai Ferenc nagyprépost halála után ő került a veszprémi káptalan élére és egyúttal általános püspöki helynök ís lett. Egyházi pályafutása alatt mindenkor az igazi papnak mintaképe vol

f és zzemélyes erényei, nagy buzgósága, jótékonysága általánosanszeretettéés kedveltté tették mindenfelé. Es ez a kötelességét mindenkor buzgón teljesítő pap tudott magának időt szakítani arra-is, hogy a magyar költészet munkásai körében jelentős helyet foglaljon el. Már koia ifjúságában több költői munkája jelent meg különféle lapokban, köztük Arany János két folyóiratában, a Szépirodalmi Figyelőben és Koszorúban. Ezeket az eredeti munkákat csakhamar felváltotta az a tevékenysége, amelyben igazán nagy érdemeket szerzett a nyugati irodalom kiváló termékeinek művészi átültetésével. 1867-ben jelent meg már elíő gyűjteményes munkája. Legremekebb műfordítása Milton • Elveszett paradicsoma* és Tasso : 'Megszabadított Jeruzsálemem A katholifeus sajtónak buzgó munkása volt. Iiodalmi érdemei elismeréseül a Szent István-Társulat irodalmi és tudományos osztálya, majd 1899-ben a Kisfahidi Társaság is tagjává választotta, ami pedig, kath. papról lévén szó, nagyot jelentett akkoriban. A katholikus társadalmi mozgalmakban élénk részt vett ós anyagi áldozatokat sem kiméit ezen a téren. Buzgó és nagyérdemű tagja volt a Katholikus írók és Hírlapitok Országos Pázmány-Egyesületének. Halála, mely kedden este nyolc órakor szívszélhűdés következtében váratlanul következett be, nagy részvétet keltett Veszprémben és bizonyára részvétteljes megdöbbenéssel értesült róla az ország katholikus társadalma is. Pénteken délután szentelték be ünnepélyesen Veszprémben, azután Keuesére szállították holttestét s ott helyezték örök nyugalomra. R. I. P. XXX. E zűrzavarban Fiamettára senki sem vetett ügyet. A leány megértette a hírt. A pápa meghalt épen a döntő pillanatban, a nagy játék elveszett ; de a boldogság még nem; az megmenthető. Futva rohant Ronn herceg palo áj a felé ; már többé nem titokban ; nyiltan, szabadon. Roan már várt reá ; a palota udvarán néhány lovas állott Bartolomeo mester vezetése mellett, a herceg is lovon ült, Fiamettát is felsegítették a paripájára s egy futár egy vezetéklóval Allegreért sietett. Megérkezett az is s azután a kis társanág útnak indult Senki se kérdezte merre mennek, senki se törődött velük a roppant fejetlenségben. Csendes poroszkálásban a Via Appián hagyták el a várost. így történhetett aztán, hogy amint Máté, e nap éjféli órájában, ezer furfanggal és ravaszsággal beosont Roan herceg dolgozószobájába, hogy megölje őt, a herceg helyett a bará'ságosan mosolygó Náthán arca bukkant fel az asztalon heverő főkönyv mögül. — Mit akarsz fiam, Máté ? — kérdé a megrneredten álló törpétől. — A herceg . . . Roan ... a herceg .. . — A herceg, — fiam, a herceg már nincs itt, valahol messze a nápolyi part vidékén jár már, igy hát nem lehet a herceget megölni, — ugy bizony, Máté fiam ! Máté csak annyit értett mindebből, hogy nem kell gyilkolnia s ez kimondhatatlan boldogsággal töltö-tte őt el. Leroskadt a földre s hálálkodva térden állva emelte kezét az ég felé : — Ch, hála néked érte mennyei Madonnám ! Náthán jókedvűen a törpe mellé lépett : — Ugy bizony, Máté fiam, — a herceg legokosabban tette, eladott mindent, — én vettem meg egy konzorcium élén, — és itt hagyta ezt a gyalázatos Rómát, megy haza Franciaországba, a szép madama Fiamettával ! Kinyitotta a terem ablakát : — Mennyire igazuk van ! Két szép szerelmes ember. Nézd Máté, itt Róma felett nehéz sötét feilegek úsznak, de ott lent, a tengerpart felé derült az ég . . . nézd . . . két csillag ragyog ott egymás mellett . . . ölelkezik a fényük . . . olyanok, mint két szép szerelmes ember . . . arra messze délen, a napsugaras Aragonpartok felé ! (Vég e.) A főváros központján. Villamos megálló. 10 perc a központi és nyugati pályaudvarhoz. 80 legmodernebben berendezett szoba. Augusztus hó elsején megnyílt EDISON-SZÁLLODA Budapest, VII., Hársfa-u. 59. (Király-utca sarkon.) Tulajdonos : POLLÁK JÓZSEF. Hideg és meleg vizveze ték. Központi fűtés, villanyvilágítás. Figyelmes kiszolgálás. Értekezés minden modern nyelvben. Szobaárak 3 koronától! Jánosi Ágoston. 1841-1911.