Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)
1911-12-31 / 53. szám
1911. november 19. BALATONVIDÉK 5. s köszöntsük az ujat, remélve, hogy az talán jobb, szebb, örvendetesebb lesz, kevesebb csalógást rejteget számunkra, mint volt az ó-év. Biróválasztás. Általános megjegyzés. Értekezlet tartások, kapacitálások és előrecsatározások utáu végre megtörtént a nagy kíváncsisággal várt biróválasztás. Ha objectív szemüvegen keresztül nézzük az eseményeket, okkor aunak a meggyőződésünknek kell kifejezést adnunk, hogy a teljes kiegyenlítődés mihamarább le fog következni H vóros közönségének teljes megnyugtatásáru és megelégedésére. A kedélyhullámok zaja szép csendesen el fog ülni és vele el fogja helyét, foglalni a jó eélra törekvő szorgalmas munka. Ennek a megjósolásához nem kell prófétai ihlettség, mert ismerve az emberi természeteket, máskép nem is lehetséges. Amenuyibeu birci személycsere történt, amely sokak szerint rendszerváltoztatást is jelent, semmi okunk sincs kételkednünk abban, hogy azok, akik akár mint ujak, akár mint régiek a választók megajándékozott bizalma folytán jogot nyertek a város ügyeinek vezetésére, lankadatlan szorgalommal és kitartással csak egyet tartanak szem előtt : a község ügyeinek védelmét ós kulfuiális haladását. Az uj biró programmját mág nem ismerjük Amilyen kíváncsisággal nézünk a kifejtendő programm elé, ép olyan kíváncsisággal várjuk azokat a kezdeményező lépéseket is, amelyek szükségesek arra, hogy bizonyos anyagi vonatkozású ügyek, amelyek községünkben ép most oly szokatlan nagy választási hullámokat vetettek, mikép fognak helyes mederbe teleltetni. Ezeknek a dolgoknak rendezése szerintünk sokáig nem is tarthat, amit részünkről is csak azért óhajtunk, hogy mennél előbb megtörténjék, mert ugy vagyunk értesülve, hogy a választási mozgalmak hevéb*negyes tiszteletreméltó férfiak egyéni megbízhatósága korteskedés tárgyát képezte. Pedig ez az, amit még a leghevesebb harc közepette sem volna szabad senkinek sem érinteni. Mi teljes bizalommal vagyunk eltelve ez iránt, hogy a város a közel jövőben meg fog győződni arról, hogy ezek a dolgok a választási harc hevében született — Átkozott a harmadik vízben, tartja a szólásmóndás i». Toldotta meg a másik. — Ha viz van böviben — folytatta a mesélő — van hal is, bor is, merthogy hoznak érte édes örömest, akkor van minden a halásznak. — Az igaz . . . Hauem mi lett a szegény halászkívánságábul ? — Mi ? Hát gyütt a felesége, hogy a fogást korán reggel a városra vigye . . . A mesélő elhallgatott. Humorosan mosolygott ki a bajusza alól. Rámeredtek az álmos szemek kivánc-ian : — Aztán türelmetlenkedtek a többiek. A kormányos elnevette magát. — Aztán meglátta az ördögöt. MegÖ8inerte. Elkiáltotta magát • Jézus, Mária, Szent József segíts meg ! Nagy körösztöt vetett magára Elinalt az ördög, mintha tömjént gyújtottak volna az orra alá. . . * ! — Hé, talpra ! Aki az alvó öregapád Hat éjszaka összeragadna se alunná ki az álmát, kiabált a kormányos a laptáros fülébe s fölrázta. — Gyerünk, a holdvilág kel. Hajnalra meghúzunk egy rótát . . . Fölugráltak . . . Pár pillanat s megloccsant a viz az evezőcsapásoktól. tiszavirágok voltak, amelyek — tudjuk — C9ak rövid életűek szoktak lenni. Egy azonban bizonyos, amit különben a község közügyeinek helyes intézése és annak érdeke is megkövetel, hogy ugy a magán-, mint a közéletben meglegyen »« egyének kölcsönös megbecsülése. Hisz ha tárgyilagosak akarunk lenni községünk közéletének megítélésében, akkor be kell azt ismernünk, hogy dult ott a szerteszéthuzás. félreértés, irigység, rosszakarat ós gyanúsítás. Hogy pedig ép ezek a legroszszabb tanácsadói és kerékkötői a haladásnak, azt bővebben magyaráznunk ugy sem kell intelligens közönségünk elölt. A felfrissített képviselőtestület felől pedig ki merné azt komolyan és okosan állítani, hogy annak tagjai az áldatlan széthúzásban találják örömüket. Az nj bírót is ugy ismerjük eddigi privát életéből, hogy egyéniségénél fogva távol áll minden agressivitástól, ellenkezőleg inkább szereti kiegyenlíteni «z ellentéteket mint azokat felidézni. Nincs jogunk tehát kétségbe vonni azoknak igazát, kik a megváltozott viszonyokban egy jobb jövő derengését látják Azt sem szeretnők hinni, hogy a mai helyzet urai megfeledkeznének arról, mivel tartoznak a múltnak. Meg vagyunk győződve arról s ép azért bizton hisszük, hogy a képviselőtestület majd megtalálja helyes módját annak, mikép fejezze ki méltó elismerését annak a férfinak, ki 18 esztendőn keresztül vezette nagy ambícióval, legjobb tudása és tehetsége szerint a község ügyeit. A választás lefolyása. A választási eljárás pénteken reggel 8 órakor kezdődött meg, amikor a meghatalmazásokat. adták le. A két bizottságnál összesen 114 meghatalmazást jelentettek be. Fél 9 órakor Farkas Kálmán tb. főszolgabíró, mint választási elnök megnyitotta a képviselőtestületi közgyűlést, amelynrk egyeilen tárgyát az elöljárósági tisztségekre való j9lölések megejtése képezte. Minden egyes állásra hármat jelöltek. Jelölve lettek az I. előljárósági állásra : Práger Tivadar, Neumark János, Révész Lajos ; a II-ra : Révész Lajíjs, Fábián J ; ,nos, Harasztovits István ; a Ill-ra: Harasztovits István, Ligeti Ferenc, Perpits Ferenc ; H IV-re : Károlyi István, Fábsits Ferenc, Hoffmann Arnold ; az V-re : Hoffmann Arnold, Schleiffer Aladár, Veháp Lajos ; a VI ra : Veháp Lajos, Lmig József, Siieder Kálmán ; a Vll-re : Stieder Ká'mán, Veitzi József, Zitterbarth Kálmán ; a VHI-ra : Zitterbarth Kálmán, Kenesey Sándor, Vida Jenő. A pénztárosi állásra : Buchberger Fülöp, Prisznyák István, Berényi Béla. A közgyámi állásra : Salamon János, Bernáth József. A jelelésekkel % 9 órára végeztek, attól számítva fél órai szünettel Farkas Kálmán tb. főszolgabíró újból megnyitotta a gyűlést, amelyen a jeMését a bírói állásra megtette. Jelelte pedig első helyen — Reischl Imrét, második helyen — Práger Tivadart, harmadik helyen — Vizkelety Ferencet. A jelelést megelőzőleg négy bizalmi férfiút választottak. Ezek voltak : Simon Ernő dr., Szalay Ignác, Sclmeiger Sándor és Prisznyák István. A jelelés ellen Nagy István biró pártja óvást emelt és kivonult a teremből. Ezen a he'yen szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy Farkas Kálmán tb. főszolgabíró a törvény szempontjából oly korrektül járt el, hogy ahhoz a legkevesebb szó «em férhet. Mikor ő a bírói állásra a jelölést megtette, csak törvényadta diskrecionális jogával élt, nmi miatt jogtalanságról, igazságtalanságról nem vádolható. Az egész választá-t a legtörvényesebb módon vezette és fejezte be. Az eltávozott bizalmi férfiak helyébe Virágh Sándort és Ligeti Ferencet választották be. A Nagy-párt kivonulása titán közfelkiáltással megválasztották bírónak — Reischl Imrét ; h. bírónak -- Szerdahelyi Jentft, ki azonban a bizalmat nem fogadta el s igy helyébe megválasztották -• Öppel Károlyt ; elöljáróknak — Práger Tivadart, Révész Lajost, Harasztovics Istvánt, Károlyi Istvánt, Hoffmann Arnoldot, Veháp Lajost, Stieder Kálmánt, Zitterbarth Kálmánt. ; pénztárosnak — Buchberger Fülöpöt ; közgyámnak — Bernáth Józsefet. Ezután nagy küldöttség ment Reischl Imréért, hogy őt a községház nagytermébe meghívják. Nagy és lelkes ováció mellett kisérték fel Reischl Imrét a községházára, ahol Farkas Kálmán beszédében hangoztatta a munkamegosztás elvét s annak meggyőződésének adott kifejezést, hogy rövid időn belül minden csendes mederbe fog terelődni és ezzel eljön az idő, bogy komoly, céltudatos munkával hozzá fogjanak a közös cél megvalósításához, ami nem más, mint Keszthely fejlődése. Utánna Gaál József megköszönte a tb. főszolgabírónak törvényszeiü, mindenben az alkotmány keretén belül mozgó eljárását, majd üdvözölte az uj elöljáróságot. Végül Reischl Imre megköszönte a kitüntető bizalmat. A biróiállás — ugy mond — jogokkal és kötelességekkel jár. ígérte, hogy e jogokkal soha sem fog viszszaélni, míg a kötelességeket legfőbb erői szerint fogja teljesiteui, amihez kéri az előljáióság és képviselőtestület támogatását és a város közönségének bizalmát. Az uj biró és a jelenvolt elöljárók letették a kivatalos esküt, aminek végeztével Farkas Kálmán tb. főszolgabíró bezárta a gyűlést. A nagyszámú polgárság az elnöklő tb. főszolgabíró és az uj bíró le'kes éljenzése mellett oszlott szét. Blasutigh Sándor. Nyilt levél Mérei Ignác úrhoz. Teljesen megbízható forrásból nyert éitesülésein szerint tudomásom van arról, hogy vagy a «Balatonvidék»-ben kifejtett szereplésem, vagy üzletéhez való viszonyom Mérei Ignác urnák nincs ínyére, aminek kifejezést is adott egy bizalmas jóbarátom és egyúttal kollégám előtt, hogy: «Mi (kik azok ?) csak nevetünk azon az emberen, miéit engedi magát a papok által befolyásoltatni.* Nem vagyok kiskorú ember, hogy vezetésre szoruljak Van bennem annyi önállóság, hogy cselekedeteimben nem másoknak (értsd papoknak) akarata és barátságuknak hajhászása, hanem saját meggyőződésem szolgál irányító eszközül. Különben, ha szükségét érezném az irányitásnak, akkor is inkább azokat választanám (értsd papokat) vezetőkül, akiknek egész lelki énjük sokkal közelebb áll hozzám, mint pl. Mérei uré. Ha tetszik, ha nem tetszik Mérei urnák, — azzal legkevésbbé sem törődöm — tovább haladok a megkezdett uton. Balatongyörök. Tisztelel tel Üst Gyula tanitó. rekedtség és hurut ellen nincs jobb a RETHY-féle pemetefű cukorkáknál! Vásárlásoknál azonban vigyázzunk és határozottan RÍJTHY-félét kérjünk, mivel sok haszontalan utánzata van. ii eredetinek nindei egjes darabján rajta m i RÉTHY iéi. 1 doboz ára 60 fillér. Mindenütt kapható