Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-22 / 43. szám

2 BALATON VIDÉK 1911. október 22. Rendkívüli közgyűlés a vármegyeházán. Az uj főispánt, Bálás Béla dr-t nem­sokára nagy ünnepség keretében fogja a vármegye főispáni székébe ültetni. A főis­páni székfoglaló közgyűlés rendjének meg­állapítása végett hz alispán az alábbi rend­kívüli közgyűlésre szóló meghívót bocsá­totta ki : Igen tisztelt vármegyei bizottsági Tag Ur ! A nagyméltóságú m. kir. Belügymi­nist.er Urnák folyó hó 3-án 6296/eln. 1911. sz. alatt a vármegye közönségéhez intézett leirata szerint ö Császári és Apostoli Ki­rályi Felség folyó évi szeptember hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározásával méltóságos j dr. Bálás Béla osztálytanácsosi oimmel fel- j ruházott igazságügyminiszteri titkár urat Zalavármegye főispánjává legkegyelmeseb­b«n kinevezni méltóztatott. Ennélfogva a főispáni állás elfogla­lása, a főispáni eskü letétele céljából rend­kívüli közgyűlés volna összehívandó, mely­nek a rendjét, a bevett gyakorlat értelmé­ben, a vármegyei állandó választmány ál­lapítaná meg. Minthogy azonban Barcza László ós társai bizottsági tag urak a szék­foglaló közgyűlés rendjének a megállapí­tása céljából külön rendkívüli közgyűlés összehívását kérték ós rendkívüli közgyű­lés a bizottsági tag urak kivánságára min­dig egybe szokott hivatni, ennélfogva fo­lyó évi október hó 26-án délelőtt. 10 órá­jára a megyei közgyűlési terembe rendkí­vüli közgyűlést hivők össze, amelynek a tárgyát a főispáni székfoglaló közgyűlés rendjének a megállapítása fogja képezni. A közgyűlést megelőzőleg délelőtt 9 órakor a megyei állandó választmány tart javaslat előterjesztése céljából ülést, melyre ezen választmány i. t. tagjait tisztelettel meghívom. Zalaegerszegen, 1911. október 17. Árvay Lajos s. k. alispán. Községi rendkívüli közgyűlés. Keszthely nagyközség képviselőtestü­lete f. hó 17-én d. u. 8 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a községház nagyter­mében. Nagy István k. biró üdvözlő szavai után a közgyűlés a kórházi alapszabályok módosításának és a kórház 1912. évi költ­ségvetésének bemutatásával és elfogadásá­sával a Balatoni Szövetség átiratát tár­gyalta. Az Uránia tudományos színház ugyanis 1600 korona segélyt kér a Bala­toni Szövetségtől a Balatonról készített tu­dományos előadásainak megtartására. A Balatoni Szövetség a kórt 1500 kor. össze­get felosztotta az egyes balatonparti köz­ségek és fürdőtelepek között, amely felosz­tás szerint 300 korona esett Keszthelyre. A képviselőtestület 300 korona helyett csak 150 koronát szavazott meg, azt is azzal a kikötéssel, ha Keszthelyről tíz felvételt ké­szittenek és azt 6 évben 6 előadásban be­mutatják. A képviselőtestület az urodalmi szám­tartói hivatal átirata alapján hozzájárult a plébániaiak javítási költségeinek fedezé­séhez. Hermán Lajosnénok és társainak az And rassy-ter megvilágítása végett beadott kérelmét ugy intézte el a közgyűlés, hogy az artézi ku', két oldalán egy-egy égőt he­lyeznek el. Ugyancsak helyt adott, a közgyűlés a Cziglin Károly és társai által az Arany János-utca megvilágítása végett beadott kérelemnek is. A bábák megállapított látogatási di­jainak jóváhagyására vonatkozó törvény­tósági határozat kihirdetése után a közgyű­lés a Ganz-féle villamossági részvénytársa­ságnak a világítási telep szerződésének át­ruházására vonatkozó beadványát egy uj 30 napos tárgyalásra tűzte ki. Ezt követt« a Vasúti Szövetség ké­relmének tárgyalása. A Vasúti Szövetség ugyanis 200 gyermek részére árvaházat óhajt Keszthelyen létesíteni és ezen törek­vése megvalósítása érdekében a város se­gítségét kéri. Hogy mekkora erkölcsi ós anyagi haszonnal járna Keszthelyre nézve az árvaház megépítése, az a napnál is vi­lágosabb mindeu komolyan gondolkozó fő előtt. Azért, a képviselőtestület is a legna­gyobb örömmel fogadta az itt építendő vasutas árvaház eszméjét, amelyet, hogy a megvalósításhoz segítsen, elhatározta, hogy az építendő árvaház részére a szükséges telket ingyen felajánlja. Dr. Schwarcz Zsigmond indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy legközelebb egy uj rendkívüli közgyűlést hivnak össze, amelynek egyedüli tárgya lesz — a bala­toni építkezések. Ezzel a kö/gyülés véget óit. A vörösök csillaga letünöfélben. (h) A «világot megváltó» magyar szociáldemokrácia csillaga egyre halványabb fényű lesz. Csillaga letűnésén csak örven­dezni tudunk mi, akiknek a tapasztalat ál­tal megerősített szent ós változhatatlan meggyőzédésük az, hogy e hazát csak az ezeréves alapokon lehet fenttartani, tovább­fejleszteni és igy az anyagi boldogulás rév­partja felé vinni, nem pedig a nemzetközi szociáldemokrácia hazug, romboló és elér­hetetlen elveivel. Ez az örömünk azonban nem azt jelenti, hogy a magyar munkás­osztály érdekei elvesztik szószólóikat. Szó sincs róla. Hisz a szociáldemokrácia és a munkásosztály érdeke nem egy ós ugyan­az. Mindakettőnek más a célja. A szociál­demokráciának célja — a munkások milli­óit állandó elégedetlenségben tartani, mert csak így megy jól az üzlet és csak igy le­het a munkásosztályt forradalmi politikai céljaik elérésére felhasználni a gazdasági ér­dekekeknek, amelyeknek megvédése ós elő­mozdítása lenne padig a szociáldemokrácia •dső és fő kötelessége, háttérbe szorításával. Amunkásság célja pedig első sorban a nehéz megélhetési viszonyokon könnyíteni, a munkásosztály anyagi jólétét előmozdító üd vös szociális törvények hozatalával és emellett az őket, mint embereket megillető politikai jogok megadásával. Ezt az ellentétet kezdi lassankint fel­ismerni a magyar munkásosztály is, amely­nek öntudatos, önálló gondolkozásra képes része mind nagyobb számmal hagyja ott a vöröi tábort, amely úgyis nem áldása, ha­nem csak átka, élősdi rákfenéje a munkásosz­tálynak. A nyomor vámszedői ők, akiknek a magyar munkástömeg bőrének lehúzására alapított üzletük napról-napra rosszabb lesz és az általános csőd felé örvendetes lépé­sekkel rohan. Ezt a folyamatot bizonyítja a buda­pesti rendőrségnek ;iz országból beszerzett információk alapján összeállított és a na­pokban kibocsátott kék könyve, amely igen érdekes és egyúttal örvendetes adatokat tartalmaz a magyar szociáldemokráciáról. A rendőrség kék könyvéből csak két dolgot emiitünk föl : ti Népszava ügyét és a pártkasszába befolyó pénzösszeget. Ez a kettő bizonyítja legjobban a szociáldemok­rácia hanyatlását. A vörösök lapja : a Népszava nem birva a sok dologkerülő munkásvezér el­tartását, a válság szélére került. A bukás réme érthető nagy ijedtséget okozott a ve­zetőségben, hisz jó, zsiro» falatoknak el­vesztéséről volt szó. Kétségbeesésükben az a mentő gondolatuk támadt, hogy előfize­tőket fognak gyűjteni. Gyűjtöttek is va­lami 3666 uj előfizetőt, de a legképtelenebb terrorral. Csakhogy ez vajmi keveset segí­tett a kátyúba jutott lapon. Mit csináltak hát ? Uj mentőeszközhöz fordultak : fel­emelték a hirdetés árát. De ez sem hasz­nált. Végső szükségben aztán a legkelle­metlenebb eszközhöz nyúltak : hat fillérről nyolc fillérre emelték a lap árát. A pártlap ügyét ilyenformán ideig­óráig sikerült rendbehozni. A Népszava ügyénél volt kényesebb elintézendő dolguk is — a párttitkárság ellátása. Mesés pénzt emésztett fel a vezér­urak utazása, az agitáció, a strohmanok díjazása, amely nem kevesebb, mint 18000 koronát tett ki a? 1910. évben és még ezer mindenféle. Sok volt »z eszkimó, de kevés volt a fóka Az eszkimók száját pedig akárhogy is, de be kellett tömni, mert különben bajt csináltak volna. Emiatt megindították az elkeseredett pénzszerzési hadjáratot Mun­kába léptek a szakegyletek, dolgoztak a legvadabb terrorral. A csengő arany azon­ban még sem akart gyűlni. Mint a bomba, oly meglepetéssel csapott a vezetőség közé az évi mér'eg, amely szerint 74,169 korona gyűlt egybe az 1910. évben az előző év 91492 koronájával szemben. 17 323 koronával kevesebb Jakab-fillér folyt be tehát a kasszába, ami minden be­szédnél fényesebben igazolja ama előbbi ál­lításunkat, hogy a munkásosztály lassankint elpártol a vörös zászlótól, mert jóllakott a vezetőséggel, annak sok csúfos kudarocal végződött sztrájkba való ugratásával. Nem akar továbbra is fejős tehene lenni az ál­talános elégedetlenségből magának jó üz­letet, csinálni akaró szociáldemokráciának. Az anyagi kudarchoz hasonló súlyos csapás érte a vöröseket erkölcsileg is. A múlt esztendőben lezajlott választások ide­jén 86 jelölttel próbálkoztak és összesen 750 szavazatot kaptak. Igy festenek a számadatok a hazai nemzetközi munkásmozgalomról, amely kép nekik bizonyára szomorú, de nekünk ör­vendetes, kik a nemzetközi szociálizmusban a haza és vallás fauatikus ellenségét látjuk. Seregszemle Pécsett. Negyedik izben tartotta ezídón a Ka­tholikus Népszövetség közgyűlését Pécsett. A közgyűlést Rakovszky István v. b. t. t„, orsz. képviselő, a Népszövetség elnöke nyitotta meg a Belvárosi Kath. Kör dísz­termében. Beszédében rámatatott arra, hogy a A főváros központján. Villamos megálló. 10 perc a központi és nyu gati pályaudvarhoz. 80 legmodernebben beren­dezett szoba. Augusztus hó elsején megnyílt EDISON-SZÁLLODA Budapest, VII., Hársfa-u. 59. (Király-utca sarkon.) Tulajdonos iPOLLÁK JÓZSEF. Hideg és meleg vízveze­ték. Központi fűtés, villanyvilágítás. Figyel­mes kiszolgálás. Érte­kezés minden modern nyelvben. Szobaárak 3 koronától!

Next

/
Oldalképek
Tartalom