Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
XV. évfolyam. Keszthely, 1911. julius 2. 27. szám. IDÉK 1 *<>1 itiLw^ii lietilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER. VASÁRNAP. 8ZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — 5 K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Előfizetést felhívás. Tisztelettel kérjük lapunk tisztelt előfizetőit, hogy' előfizetéseiket megújítani, esetleges hátralékaikat megküldeni szíveskedjenek. Beszélgetés a művészetről. Az élet évmilliókig jár már tengerén. anélkül, hogy újítani kellene raja bár egy kerékfogat. A keretei ugyanazok voltak a múltban, mint a jelenben, s ugyanazok maradnak •jövőben is. Az erős mindenkor uralkodott a gyengébb felett s az energia az érzelmeken. Ez a magyarázata a művészet ősrégi" tiszteletének. Az igazi művészet nem hajhászsze az elismerést, öntudatos és nyugodt, eszközeiben s azok hatásában biztos, mert tudja azt, hogy megnyilatkozásának az eredménye sohasem marad el. Minden alkotás csak akkor művészi, ha biztosra indul, ha a hatása elemi, megrázó és érdekes, mint — mondjuk — az ágyú dörrenése, vagy a szivárvány, vagy a nyiló virá^T, mely mindig uj és útjából messze elsöpri a közönyt. Szándékosan használom ezt a kissé pápaszemes irói modort, hogy az elméleti megállapítások terén maradva, meg ne sértsek egy érzékeny, tapintatosságot követelő egyéniséget, és elkerüljem a szánalmat ébresztő megalázó hangot. .Egy 'művészegyéniségről írok, ki egy végtelenül fájdalmas csapás miatt nem bir megállani a művészettiszteletet parancsoló talapzatán, kénytelen leszállni közénk, a szivvel biró emberek társaságába s már többé nem az erőteljes művészet révén, hanem emberi szerencsétlenségére hivatkozva kér meghallgatást. A jövő hét csütörtöki napján Alpár Irén fog vendégszerepelni a keszthelyi színházban egyetlen szerepben, amit eljátszani tud, a <Czigány> Rózsijában Engedjék meg most, hogy tapintatos kézzel elvonjam a fátyolt az élet egy néma tragédiájáról in nomine cbaritatis ! A művésznő a legszebb és legmagasabb feladatok terén a zavartalan siker jegyében egy ragyogó pálya küszöbén állott mint drámai művésznő, amikor megvakult. A művészete megmaradt s az azt érvényesi tő erő bucsut vett tőle s most — nem kívánja, hanem a szeretet nevében kéri a közönséget, — hallgassa meg a művészetét. Érzem, hogy a tollamon az emberi szeretet tüze ég, amikor a város nemesszivü hölgyeihez és uraihoz fordőlok; — amikor kérem őket, hogy ezen az egy napon pazarolják el lelkük minden virágát s csokorban hintsék azt egy örök éjszakába borult művész lábai elé, ki a fénynek és emberi dicsőségnek csak a hajnalhasadását látta, a többit máisötétben élte át! Nem hiszem, hogy Tenne közöttünk ember, ki emlékei között hálát ném érezne valami szép művészi alkotás iránt. Talán mindnyájunk emlékezetében él egy dal, költemény, festmény, vagy márványszobor. melynek szépsége maradandó hatással nemesitette meg a lelkünket s amelynek alkotója iránt a hálánkat le nem róhattnk ; most itt az alkalom, hogy ezt a hálát a szeretet oltárán áldozzuk fel. Valaki iránt, aki szintén művész s aki a hálái a a művészet jogán tart igényt és mert szerencsétlen. Ne gondolják azt, hogy ez az est az elnéző irgalmasság jegyében fog lefolyni, mert Alpár Irén vezető művészegyéniség. A pesti Vígszínház vezető tagja volt ő s nagy sikerekre tekintett vissza a Népszinház színpadán is. Ezeket hangsúlyozni azért való, hogy ne csak a jó szivüség vezessen el bennünket a színházba, hanem a választékos műélvezet keresése s ne csak jó lelket vigyünk magunkkal ! De otthon se felejtsük ! —*— Szinház. Szombat, jidius 24. A cigányszerelem. Legelőször említsük meg azt, ami a legújabb és legjobb, s ami módfelett kebemes meglepetés. A zenekar kitüuő ! Szalkay megtalálta a legnagyobb hibát s azt. gyökeresen orvosolta is. A rossz zenekar miatt szokott el tával a közöncég a színháztól s az idén a társulat a legjobb utón van, hogy városunkban a színházba járást újra divatba hozza. A második szerpncsés gondolat a szintén szépen és simán keresztülvitt helycsere. Az eredmény nem is késik. Az első hét mérlegével a szinház meg lehet elégedve ; — napról-napra zsúfolt, vagy legalább is erősen telt ház ós megelége- • detten távozó közönség. Tavai ilyenkor máskép volt. A múltból változatlanul maradt a régi kis színpad, — eiről senki sem tehet, — és a nagyon is ezegényes díszletek. Ezeken nem ártana változtatni. A társulat maga tavai is jó volt ; az idén is az, de most ngy látszik érvényesülni fog, mig ma egy éve minden fáradság hiábavaló volt. A legelőször- szériás műsorra kei ült operett, a Cigányszerelem felkapott divatos darab, amit a Királyszinház beleerőszakolt a vidék színházi életébe s amely Fedák Sári jóvoltából a mutt héten már Parisban is megbukhatott. Hála Istennek. Hála Istennek azért, mert ez bizonyítja, hogy mégis van még jó izlés a földön, ha nem is épeu e szép magj'ar hazában, de legalább másutt. A Cigánysze relem mint színpad* mű, a léghitvánj'abb Szemét, a mi a legutol-ó évtizedben a deszkákon megjelent. Ezt a darabot már nagy és előkelő közönség nézte végig Eniópa színpadain s igy azoknak, akik jelen voltak vagy jelen leszneli, szégyenkezésre nincs okuk, de valami nagy dicsekvést^ sem. Az operetthez unalomhoz fokozódó görcsös ragaszkodással hozzáfűzött Lehárzene élénk példája egy egykor diadalmas művészt véna lassú kifogyásának. Két nagyon szép zeneszám van a második felvonásban, no meg a harmadik felvonásbeli «Messze a nagy erdőn» c. magyar nóta és ezzel pont. A többi csupa nagyképű unalmas közhely. A szereplők a hálátlan miliőben tohetségük legjavát adták. Fábián Linka, Boriss, Bianca, — és a harmadik előadáson Rózsahegyi Ilona a lehető legjobbat nyújtottak s csak a leheletlenül közönségesízléssel összetákolt szerepek fölött érzett boszankodás akadályoz meg abban, hogy érdemük szerint dicsérjük őket. Dragotín szerepében Báthory mutatta meg újból, hogy kitűnő színész. Bay Lajos hangja impozáns, Kun es Káldor jóizii humora érdemel elismeréstVasárnap e<te ugyanezt ismételték. Hétfőn a Muzsikus leány került szinte és ugyancsak jó előadásban. Ez a felette kedves ós bájos operette, — amelynek minden izében poétikus szövegét Buchbinder Bernát irta s a hozzá simuló édes lágy zenét Jamó György szerzé — a keszthelyi közönség részéről szintén elég szép fogadtatásban részesült. Fábián Linka, — akiuek kétségbevonhatatlan tehetségéről, temperamentumáról, színpadi rutinjá-. ról már tavaly is meggyőződtünk — mint Rézi, a tehenes leány, felette kedves, naiv szerepében oly helyes ós stílszerű alakítást nyújtott, hogy a — sajnos — nem nagyszámú közönség nem győzte tapssal honorálni. "Vértes Mihály komoly előkelőséggel fogta fel Haydn, a nagy muzsikus szerepét s ezzel szemben Báthory Béla a hercegi inast és udvari muzsikust (vagy fordítva) a tőle megszokott közvetlen jóízű-