Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1911-02-26 / 9. szám

4 BALATONVmftK 1911. február 26. korona 60 fillér, melyért mindenki 1 tom­bola jegyet is kap. A zsúr kezdete délután 5 órakor lesz. — Eljegyzés. A mult évben elhalt Braun Rudolf asztalos mester, az ipartes­tület sok éveken át, volt buzgó elnökének árváját, Braun Jolán kisasszonyt eljegyezte Csonka János dombóvári mozdonyvezető, akik kötendő frigyükhöz ez utón is fogad­ják szerencsekivánatunkat. — Köszönetnyilvánítás. A keszthelyi katholikus főgimnázium igazgatósága Nagy Bözsike urleánynak az ifjúsági hangverse­nyen való szives közreműködéseért, Hoff­mann István urnák, a Ka'h. Legényegylet­nek és az Irgalmas Nővérek tisztelendő Főnökségének a szinpad föláHitásátioz szük­séges kellékek szives átengedéséért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki. — Kinevezés. A földmivelésügyi mi­niszter Forster Elek gyulakeszi földbirto­kost a budapesti bor vizsgálóbizottság tag­jává nevezte ki. A keszthelyi kath. főgimnázium hang versenye alkalmával felülfizettek : Burány Gergely dr. (Csorna), Bita Dezső dr. (Bu­dapest), özv. Farkas Alajosné, Sparszam Pál, Matolay József 20—20 koronát; N. N. (Csorna), Berkes Ottó, Pákor Adorján (Csor­na), Gyöiuörey Gáspár (Gógáufa), Kránilz Kálmán (Veszprém), Kerekes Endre (Buda­pest), Hayden Sándor (Szalapa), Mayer Ig­nác dr. (Marcali), Mándi Szabó Lajos (Batthány), Manovil Mór, Tántzos Lajos (Nemesrádó) 10—10 koronát ; Berger Vil­mos (Tapolca) 7 kor. ; Siukovits Nándor (Kaposszent benedek), Katinszky Beatrice (Szombathely), Huber Mihály, Nagy Gizella és Margit, Dunst Ferenc dr. 5—6 korouát ; Kiss Jáuos (Janosháza), Kiss Sándor (Káld), Pap László dr., Vida József (Alsópáhok), Boulz József (Tetrany), Dallos József dr. (Csorna), Takách Imre, Fábiy Pál (Csorna), Szentes Anzelm dr. (Zirc), Bar kény és Ist­ván (Kaposvár), Fürst Lajos (Keresztúr), Láng Emil, Lakatos Vince dr.. Ágoston József (Nemesdéd), Kopári Jáuos (Marcali), ifj. Helbek József, Kölgyessy Gyula, Sckiik­ker Sándor, Halden Józsefné, Bőhm Mór, Hertelendy Ferenc (Lesencet, omaj), Gál Testvérek, özv. Veháp Ferencnó, Kovács Vilmos dr. (Tapolca), Kapáosy Kálmán, Harasztovits István, Lázár József, Mátéko­vits Lajos, Nónay Pál (Haláp), Csöbönyei Erzsébet G-óhmann Károly, özv. Horváth Antal né 5—5 koronát ; Hajba Mihály (Z*»­laszántó) 4 kor. ; Zmatliy Bódog (Celldö­mölk), Rét.hy Gyula (Jánoshida), Drucker Mihály (Marcali), flausner József di. (Kis­komárom), Fisch László, Vizkelety Ferenc, Sarkady Károly (Zalaszántó), Wáginger Gyula, Doinbny Sándor, Neményi Miklós, Marton Lajos 3—3 kor. ; Szüos Jenő (Ta­polca), Simon Alfréd, Blasutigh Sándor, Steiner Miksa (Nagyatád), Szeredy Sándor, Heidecker János, Báron Zsigmond, Roth­schild Bertalan (B. Boglár), Mayer János (Zalabér), Wollák Ernő (Látrány), Nádai Ignác, özv. Radóné, Rosenberg Rezső, Fritz Dániel, Major György, Vtda Jenő, Hofuian Miksa, Mosonyi Artúr (Znlaapáti). Práger Tivadar, Bsrényi Béla, Ktitasi Imre, Lika­tos Pál, Ritoper Nándor, Huss Ferenc, Vaszary Kálmán 2—2 kor. ; Rácz Gyula, Lukács István, Szabó Géza, Lendvay An­tal, N. N., Varga János, Tóth János, Thurn József, Bognár Imre, Windisch Richárd dr., Tomka Kálmán, özv. Sclnvarz Ignácné, Ru­szék Ferenc (Vállus) 1 — 1 koronát. — Fo­gadják a nemesszivü adakozók ez utón is a Kath. Főgimnázium hálás köszönetét. — A hangverseny tiszta jövedelme: 1238 ko­rona 33 fillér. — Gyászmise. Néhai Unterberger Fe renc, az ipartestület nemes emlékű disztag­jának ieikiüdvéé>t február hó 23-án d. e. 9 órakor a plébánia-templomban gyászmise tartatott, melyet Dunst Ferenc dr. mon­dott. A g'yászuaisén régi szokás szerint csak 35-en jelentek meg a közel 400 tagot szám­láló testületből. Ugyanez alkalommnl jelez­zük, hogy HZ Uuterberger társasvacsora az «Amazon>-ban fényesen sikerült. — Temetnek a kaszárnyából A keszt­helyi huszárkaszárnyában csütörtökön ön­gyilkosságot követett el egy közhuszár. Gyufaoldatot ivott. — meghalt. Hogy ho­gyan hivták, nem kérdeztük meg, nem jár­tunk utáuna. Valamelyik faluban majd el­siratják, meggyászolják és sokára, nagyon soká'-a mt-jd el is felejtik. Ilyen szomorú esel. minden kaszárnyában megszokott tör­ténni éveukint többször is. A végzel,es el­határozásoknak oka, a hivatalos jelentések­ben nem szokolt megemlitődni, legfeljebb ugy, hogy «a halá t egy pakli gyufa okozta.» Közelebbről fürkészni nem szokta senki, csak néha szánja rá magát egy-egy szivvel, lélekkel és lelkiismeretességgel bi'-ó ujság­iró, hogy HZ ilyen esetet, a lapban megem­lítse. Most azonban már mi is felvetjük a kérdést, hogy vajion miért is dul a keszt­helyi huszárkaszárnyában az öngyilkosság szinte járványszerüleg ? Es tesszük ezt azért, mert rövid idő leforgása alatt ez im­már a negyedik eset 1 Az első közhuszár na­gyol sok fcurósosuszát evett és meghalt. Ez rendben van ; tényleg, ha ember túlsókat élvez a furóscsuszából, igen veszélyes, sőt halálos kimenetelű betegségnek teszi ki ma­gát. A második közhuszár felakasztotta ma­gát, a remisben s napok múlva akadtak c*ak a holttestére. Ez is rendben van, a kaszárnyában azért tartanak időnkint, ki­hallgatási, hogy megtudják, melyik hiány­zót keressék a inestergerendán. A harma­dik közhuszárt, kicsúfolták a társai s ezért agyon lőtte magát ; — ez is rendben vau. Tényleg, ha az embert kicsúfolják, katoná­san agyon szokta magát lőri. Hát ez a negyedik ? Eunek az elhalálozásáról még nem kaptunk magyarázatot ! Miért halt meg ? Valószínűleg azért, mert, egy pakli gyufa ára 2 fillér. O-tztrák magyar értékben. .A- főgimnázium legköze­lebbi nyilvános felolvasása március hó 3-án d. u. 5 óra­kor lesz a „Hungária" nagy. termében. Felolvas IN~.A_<tí-Y MARGIT Tirhölgy. A felol­vasás tárgya : Gondolatok a békéről. — A gyümölcstenyésztési ismeretek terjesztése. Serényi Béla gróf földmivelés­ügyi miniszter Keszthelyen tanítók részére mái c. 27-től kezdve gy üinölcsészeti kurzust rendeztet. — Zóna-estély Az Iparosok Dalköre február 27 én zóna-estélyi, rendez az Ama­zon dísztermében. — A Ki ausz Frnő és testv. fehérnemű gyár személyzetének bálján felü'fizelni szí­vesek voltak : Bettelheim Marci 20 korona, Krausz Ernő, Krttusz Lipót, Keszthelyi tp. 10—10 kor., Mankovics Pál 5 kor., Heimer Vilmos, Kemendi Sándo-", NeuuiHrk Béla dr., Nagy Mór, Rosenberg S»inu, Varga Ferenc, Nádai Ignác, Löwy Pál 2—2 kor., M. Edliugs Wtv. 10 kor., F. Brunna 5 ko­rona, Adolf Ruhman 4 kor., Horváth Já­nos, Vida Anna, Magyar János, Menczer Imre dr., Bozzay Józset dr., N. N 1—1 kor., Bó N. 80 f., Kovács Pál 5 f. A szi­ves felülfizetőknek ezúton is hálás köszö­netet mond a rendezőség. vitte. Senki sem tudott leleményesebb fur­fanggal nyiló gyűrűket, csapdaként hasz­nálható bilincseket, titkosan csukódó mé­regcsatornás tőröket készíteni, mint ö. Majd egy délfrancia nemes szolgála­tába került, mint udvari bolond. Itt a zsonglőr ügyességre tett szert. Innét pe­dig Firenzébe jutott, egy alchimistához, aki az aranykészités helyett titkos mérgek gyártásában volt nagy mester. Firenzében nagy uri módon élt gaz­dájával együtt, akitől hamarosan elsajátí­totta aboszorkánykonyha minden rejtelmeit. Egy napon azon azonban az alchimis­tát, egy előkelő firenzei polgár megmérge­zése miatt elfogták. Has^óalan tagadta a méreg keverést, az ellene felsorolt vádak alapján kerékbe törték. Máté ekkor pártfogó nélkül maradt s talán éhen halt volna, ha Allegre házába nem fogadja. Ez időtől fogva odaadó hűséggel szol­gálta urát, akit habozás nélkül követett volna a halálba is. A drágaköves üzlet nyugodt menete korántsem elégítette ki őt. A műhely asz­tala mellett töltött unalmas órák nem il­lettek az ő nyugtalan véréhez s igy való­sággal kitörő örömmel fogadta az esemé­nyek ezen uj fordulatát, ami életveszélyes kalandokat helyezett kilátásba. Csillogó szemekkel követte gazdája példáját, ő is fegyveikezéshez látott. Allegre egy háromélü francia tőrt rej­tett az övébe, oldalára egyenes pengéjű kardot kötött, ami érintetlenül a sarokban állott azóta, hogy Franciaországot elhagyta. Máté, jobbkezének a csuklójára egy aoél karperecet kulcsolt. Ez egy veszedel­mes fegyver volt. Máté találmánya. Egy gomb megnyomására száz meg száz acél­tüske meredt ki belőle, s mindenik tüske b 0gy e gyorsan ható méregbe volt áztatva, amely szernek egyedül csak Máté ismerte titkát. A jobbját a küzdelem hevében mint valami könnyű buzogányt forgathatta jobb­ra, balra s akit a tüskékkel megszúrt, az a következő pillanatban meredt makkal holtan rogyott össze. 0 maga a kardcsapásoki ól nem félt> mert kis termetével villámgyorsan tudott kisiklani a legsulyosabb penge elől is. Fiametta kissé sáppadtan ölelte meg atyját, amint az, útra készen eléje állt. Máté az ajtóhoz lépett s leszedte be­lülről a nehéz keresztvasakat. Az ajtónyi­táson óvatosan kinézett az útra, majd hir­telen újra visszakapta a fejét. — Teringettét, — kiáltott fel megle­pődve, — nem ketten vannak a gazembe­rek, hanem négyen \ Ujabb aggodalmas pillanat követke­zett. Fiametta vissza akarta tartani atyját, de az elszántan fordult az ajtó felé s pa­rancsoló hangon kiáltott Máténak : — Nyisd ki az ajtót 1 Kezdjük a já­tékot ! Máté engedelmeskedett s Allegre nyu­godtau kilépett az utcára. A kémek közül kettő az utca egyik, kettő a másik végin állott. Ha Aliegret eddig néha el is fogta a kémkedés, hogy hátha nem ő az, akit a ké­mek megfigyelnek, az a viselkedés, amely­lyel a. fickók megjelenését fogadták, min­den kétséget megdöntött. Ahogy megpillantották Aliegret, mind a négy alak megindult. Kettő szemközt jött vele, kettő a nyomába szegődött Máté az egyik ajtószárny mögött ug­rásra készen várta Fiametta intését, aki az ablakpárkányra lépve nézett atyja után, hogy ha megtámadják Allegret, azonnal segítségére rohanjon. A négy bandita most mindenoldalról elzárta Allegre útját ; — ez volt a legvál­ságosabb pillanat. Fiametta szivdobogva figy A francia görcsösen megragadta a tőre markolatát, egy szempillantásig ugy látszott, mintha ő akarná megrohanni a négy ellenfelet, amikor azok ketteje utat nyitott előtte s a falhoz húzódva enged­ték, hogy zavartalanul folytassa útját. Fiametta fellélegzett. Máté lassan behajtotta az ajtószárnya­kat s most már kotten figyeltek az utcán történendőkre. A banditák pár szót váltottak az ut közepén s újra szót válltak Kettő a már pár lépésre előre haladt Allegre után indult, a másik kettő vissza sétált a bolt elé. Most itt, volt az ideje, hogy Máté is útnak eredjen. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom