Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-08 / 2. szám

1911. január 8. BALATONVID/ÉK 3 nagykövet működési pótlékot, a melynek nagysága az országok szerint, váltakozik. A legkisebb pótlékot kapja «z Egyesült Államokban és Japánban lévő nagykövet, nevezetesen évi 80.000 koronát, utánuk következik a szentszéki követ 93 ezer koronával, majd a spanyolországi 103 ezer koronával, a törökországi 106 ezer koiouával, a németországi 115 ezer koronával, a francia országi s az angliai 120 ezer koronával, végül az olaszországi 138 ezer koronával. Ezeken a meghatározott összegeken kiviil miuden nagykövet fölszáinitja az úgynevezett hivatalos kiadásokat, például a nagykövetségi palota fűtését és világítását, a szolgálati kocsikat s miegymást és természetesen a hivatalos utazások költségeit. És mégis a nagykövetek legnagyobb része nem tud kijönni ezekkel az összegekkel, azért kell, hogy a nagykövetnek saját vagyona is legyen, mert különben kénytelen volna adósságot csinálni, hogy ne maradjon a többiek mögött. Igy például Aehrfenthal elődje Szentpéterváron, Liohtensteín Ferenc herceg, aki nagyon gyakran látta vendégül a nagy hercegeket s a •/. arisztokráciát, legalább 3'„0000 koronát költött, évente a fizetésén s a pótlékain felül. A mostani oroszországi nagykövet, Berchtold gróf, szintén fényesen reprezentálja a monarkiát, de ö is rákölt a maga vagyonából. De ugyauigy vannak a párisi, a londoni s a római nagykövetek is. De ha rákölteuek a legnagyobb részét a kiadásoknak mégis mi fizetjük meg 8 ezenfelül nekünk magyaroknak, még csak egy kis hasznunk sincsen belőle. Szilveszter-est. Az Iparosok Dalköre egy minden izében jól sikerült szilveszter-estét rendezett. Már maga a műsor ügyes összeállítása is garanciát nyújtott az est sikerére nézve. Közönségünk honorálta is a rendezőség buzgalmát, amennyiben megtöltötte az Amazon nagytermét. A műsor első számát «Népda'egyveleg> Arany Jánostól képezte. Oly precizitással énekeltek, hogy a közönség szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta a dalosokat. Ugy ezen, valamint a többi énekszám előadása dicséretére válik ugy a karnagynak, mint a 'agoknatc. Dicsérettel kell megemlékeznünk Manovill Irma urleáuyról, foganásánál voltam jelen és talán még ők maguk sem jutottak rá valami végleges kifejezésre. Valami refrénnel azonban (bár ez sem szabatos) ugy látszik, már elkészültek, mert a strófák végén mindig visszatértek rá és ezt nagyobb eróvel, széles biztonsággal dalolták : Sirva nézők a gőzösnek füstjébe, Jaj Istenem : kigyüvök-e belülle ! Hát persze, hogy nem szabatos. Mert, hogy tömbszilárdi megjegyzést tegyek, nem az a kérdés, hogy a füstből jön-e ki a kivándorló atyafi, hanem az, hogy a hajóból kijön-e ? Ami csakugyan jogosult kérdés, kivált azóta, hogy partraszálláskor kíméletlenül megrostálják őket és bizony sokukat visszaküldenek . . . A póta dallama ismert bakanóták dallamával azonos, ügy látszik, a népmuzsa könnyebben termel szöveget, mint zenét. De a kiknek ez a mesterségük, jól tennék, ha utána látnának a népköltészet ilyetén legújabb ágának - a kivándorlási nótáknak. Akad már itt gyűjteni való anyag. Ennyiben aztán végeztünk is az Amerikai Szalonnal, ott szemközt a kivándorlási palotával. Ez a palota különben kaszárnyának inkább volna nevezhető. Tanuja voltam a hajójegyváltás jeleneteinek is és mondhatom, hogy a hivatalnokok itt szédületesen nagy munkát végeznek, És ez a munka olyan, hogy bürokratikusán nem lehet lerázni. A hány ember, annyiszor ötvenféle kérdés és mindaki temperamentumos és hatásosan színezett játékával szép sikert, ért el. Ugyanezt, mondhatjuk ifj. Schadl János ur zongora-játékáról, akinek erőteljes technikája ragadta meg figyelmünket. Az est legkiemelkedőbk pontja volt Szeless Jáiio.sné úrasszony zongorakíséietével Sán dor Zsigmond ur hegedüjátéka. Többek közt Hubay Jenő V. <Csárda jeleneté»-t adták elő oly remek előadásban, hogy magukkal rfgadták a közönséget. A simulékouy és művészi zougorakiséret csak emelte a hatást, amelyet. Sándor ur remek hegedüjátékával elért. Merjük remélni, hogy a jövőbeu is lesz alkalmunk Sándor ur művészeteben gyönyörködni. Ezután Hautke Emii p. ü. titkár ur «Másodszerelem» című verses meséjét olvasta fel. Az ügyesen konstruált mű különösen csattanó végével szép hatást ért el. A programmszámok előtt Lányi Victor conferált a tőle már megszokott finom és I öt.letekbeu gazdag humorral. A változatos műsor után a fiatalság táncra perdült, és a lehető legjobb hangulatban táncoltak bele az ó évből az uj évbe. A táncnak csak a hajnali órák vetettek véget. Eckliardt Lajos Dr. ILLÉS IGNÁC. Ujongó öröm járta át lelkünket, amikor az újév napja városunk ketesztény társadalmát egy mindennél becsesebb meglepetéssel ajándékozta meg ; — amikor a Pápa Őszentsége dr. Illés Ignác keszthelyi 9. huszárezredbeli törzsorvos urnák a, «Pro Ecclesia et Pontefice* arany érdemrendjét adományozta. A nemes ajándék a kitüntetett dús érdemeit jutalmazza, városunk keresztény társadalmát pedig büszkeséggel tölti el, tiszteletre méltó példaképet állítva elénk, amely megmutatja az utat, hogy hogyan lehet benső lelki meggyőződéssel szerény csendben munkálni polgártársaink javára s önzetlenül szolgálni a szent ideálokat. A kitüntetettet városunk minden lakója már régen szeretetébe fogadta bár, de ez a magas elismerés váratlanul érte. Talán nem is érinti kellemesen, hogy érdemei előtt a nyilvánosság hódolatát tolmácsoljuk, de ha ezt az alkalmat ő nem is kereste, annal inkább szüksége volt arra a köznek, hogy benne a polgári erények ideálját megtalálja. Dr. Illés Ignácot ismerik a szegényei, akiket két évtizeden át titokban tartott jótékonyságával árasztott el ; ismerik a tanítványai, akik a zárda falai közölt 14 éven át tanulták tőle, az élet javainak megbecsülését, isme.ik a betegei, akiknek ezreit ápolta 24 éven át a keresztény szeretet önzetlenségével, ismeri városunk társadalma, amely benne a példás családi élet tiszteletre méltó vezetőjét látta mindig s most elismerte a keresztény világnézet apostoli feje. Krisztus helytartój a. Tisztelői nevében fogadja benső őszinte szerencsekivánatunkat s az óhajunkat, hogy életének nemes példája számos követőre találjon. egyiket lelkiis-neretesen, türelmesen útbaigazítják. Mikor a jegyért a pénzt lefizették (90 korona), aztán dollárokat kannak a többi pénzükéit és figyelmeztetik őket a takarékosságra.Semmi kétség, idehaza készségesen bánnak velük és nagy szeretettel. Minden ügyes-bajos dolgukat elintézik a kivándorlási palotában, — ha lehet. Persze arra is van eset, hogy nem lehet és visszafordítják az illetőnek a szekere rúdját,. Van aztán ilyenkor sirás, jajveszékelés. A kivándorlók közt nagyon sok aszszony szopós csecsemőket visz magával. Talán ez a legmegliatóbb. A Pannónia gőzöst jól megnéztem, kivül-belül, hanem hát erről már nincs mit irni, sokan láttak már ilyesmit, vagy legalább is mindenki olvasott a kivándorlóhajók óriási méreteiről és a - luxus-osztályok kényelmes pompájárol. Engem a gépház ragadott meg, mely tetemesen nagyobb, mint egynémely malom gépháza. Órákig mászkáltam meredek acéllétrákon a befűtött és türelmetlenül doromboló gépek között és arra gondoltam, mennyi tudás, fáradság, mennyi pénz megy itt veszendőbe, ha nemsokára repülőgépeken szállunk át az óceán felett. Kanizsai Ferenc. Kis népszámlálö a mellényzsebben. (Az «Elet» o. keresztény szépirodalm folyóiratból. Szerkesztőség VII ker,. Damjanich- utca 60) Most, hogy az 1911. évi népszámlálás megkezdődik, rövid foglalatát, kívánjuk adni annak az eljárásnak, amelynek alapján öt perc alatt még azok is szakavatott népszámlálók lehetnek, akik azt hiszik, hógy a népszámlálás 1-től "20,000.000 ig s innen a tóbolydáig való .számlálásból áll. Egyszerűség kedvéért az alábbi kérdések szerint csoportosítjuk a legszükségesebb tudnivalókat. : 1. Ki lehet, népszámlálókiztos ? Népszámlalóbiztos lehet miuden huszonnégy éven felüli, újra oltott magyar állampolgár, aki a népszámlálási utasitások áttanulmányozása után a tiszti orvos által még épelméjünek nyilvánittatik. 2. Mi felől biztos a népszámlálóbiztos? A népszámlálóbiztos affelől biztos, hogy miuJeuki utálja, ellenben affelől nem biztos, hogy mikor ütik pofon. 3. Miről ismerhető föl a népszámlálóbiztos ? A népszámlálóbiztos arról ismerhető föl : a) hogj' mindenhova bemegy ; b) hogyha kidobják, visszajöu ; c) bogy mindig barátságosan rnosolyog, pedig inkább sírni szeretne ; d) hogy a legtöbb esetben néptanító. 4. Mit kérdez a népszámlábiztos ? A népszámlálóbiztos a következőket kérdezi ? a) Hogy hívják, milyen vallású, mióta, hány éves, volt-e büntetve, miért és hányszor, ki tartja el, himlő ellen beoltatott-e, hány gyermeke van, rajtft kivűl állatok laknak- a szobában, mikor üti meg a guta és olvasta-e Ady Endre verseit ? b) Nyert-e dijat az Akadémia Kócánpályázatán ? (Ennél a tételnél figyelmeztetendő a megszámlálandó fél, hogy az 1910. évi VIII t.-o. 3. § a értelmében azok, akik hamis adatot, mondanak be, különösen, ha valamit letagadnak, 100 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbírsággal, esetleg 3 hónapi elzárással sújtatnak. Kisegítő kérdések : Na, ne szégyelje, kijön a mosásnál ! hiszen megesik a legjobb családokban is stb.) c) Látta-e Gül Baba sírját, nyert-e az osztálysorsjátékon és hí ve-e bz általános, titkos választói jognak ?