Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1911-05-28 / 22. szám

1911. junius 173. BALATONVIDÉK 3 Erzsilift, szépen énekelt és kedvesen játszott. Cséby Margit kacagtatóan sikerült maszkjával, mint gonosz mostoha ért el nagy hatást. A magán szerepekben ügyesen álták meg még helyüket Simon Ilonka, Hűbér Aranka, Mayer Nóra, Kohn Margit és Mautuer Rózsi. A magyar huszárok és a franoiák sikerült kórussal emelték az előadás fényét, jó humoru volt az óriások harca és miudenek felott bájos a tündérek kórusa. Végül nagy elismeréssel kell megemlékeznünk a oonferencier nehéz szerepét betöltő Laky Lujzáról, ki a fárasztó hotszu költeményt pompás emlékező tehetséggel, értelmes poinitirjzással és lelkes melegséggel adta elő. Kassovits Jenőnek egy tréfás dala, a „Keszthelyi Andrástéri Verebek" zárta be a minden izében sikerült hangversenyt. A hableány és a kalamáris. Ez a két fogalom tudvalevőleg ép ugy ellentéte egymásnak, mint a fehér meg a fekete, a cukrász meg a kéményseprő. S hogy most mégis belekeiül a hableány a kalamárisba, ennek az a története, hogy a napokban itt átutazott kiránduló középiskolások egyik csoportja átadott nekünk egy levelet, amit kérdezősködésükre a badaosonyi Hableány-szálloda vendéglőse küldött nekik, vendéglői árait közölvén velük. Olvasván ezt a levelet, magunk is beláttuk a távolról jött utasok aggodalmának helyességét, kik Badacsonyt, eme kulturdokumentum alapján méltán képzelhették második Macedóniának. Nesze neked világfürdői rangra áspiláló Balatonpart ! Nem akarunk más ember szegénységén gúnyolódni, amikor a levelet egész terjedelmében közöljük, mert a célunk csupáu az, hogy az illető tettesnek értésére adjuk, hogy az ilyen üzletvezetés a legutolsó kutyariasztó csárdában sem telelne meg manapság, s ha már a Hableány maga imi nem tud, legalább fogadjon egy Írástudó fiút, ha kell. akár dupla habbal. íme a levél : Badacsony, 1911. Május 18 áll. kö P., Ti is. Igazgatósag Igen tiszt. Tanar, ur. Becs. Lev. vauszeresom értesíteni á fólió. 26. kiranidulst. Rendezuék. B-. igen is. a kivantt.. ebedel. szolgálhatok, meg — Pedig. 1 Lev, főzelek. husá 1 kévés főtt. t.észáta kegyer. 1 kr. 40 fill. estt, Leg. 1 Leves, sült, köröz. vagy. salataval ugy. Csak tészta 1 k 90. fier. tekintet, ára. hogy minalúuk á Piaciarak Rem mágasak. olosobad nem Birom számi tani. Maratam kivalotti. Elvárná Becses megrendelestt Kaszap Árpad Hableagy tulaj A dolog szomorú humorához tartozik, hagy az illetőt Kaszab Árpádnak nevezik. Madarak és fák napja. Szép ós kedves ünnepet tartott e hónap 22-én bárom iskola növendéke. A felsőrajki, pacsai és pacsat.üttösi lóm. kath. elemi népiskolák tanítói személyzete előleges értekezésen abban állapodott meg, hogy a madarak ós ták napját, ezt az erkölcsi és gazdasági tekintetben is nagy jelentőségű ünnepet az emiitett iskolák növendékeivel együtt, egy helyen, egy időben tartják meg. Folyó hó 22 ik napján vidám arcoal gyülekezett az ünneplő sereg az illető iskola tantermében. b. nemzeti zászló után 8 órakor in- { dult a tanítóik és vendégek kíséretében a j felsőrajki közbirtokossági erdő felé, hogy I dallal köszöntse egymást a három iskola ezen, az igazán* nekik való szép ós kedves ünnep kezdetén. Csakhamar sorakozott, egy táborrá tömörült a gyermeksokaság, hogy szivéből, lelkéből eggyé olvadva zengje: Isten álld meg a magyart! Csonka József felsőrajki tanító — figyelemmel arra, bogy a 3 kilométernyi utazás után a pihenés jól esik — rövid szavakban ismertette az ünnep célját, köszönti pályatársait és a gy ei inegsereget pihenésre engedi, felhiváu őket, hogy ismerkedjenek, barátkozzanak össze, egyúttal reggeli uzsonájukat is költsék el. Majd Csonka József beszólt ismét a madarak hasznáról és védelméről. Mindenik iskola növendéke alkalmi költemények szavalása, dalos éneke egyesült az erdő madarainak csicaergósével, bizonyára azok fis átértették, hogy egymás segítésére alkotott bennünket a legbölcsebb, a mindentudó Teremtő! A vidám dal az erdő fáira csalt sok, sok madarat. Tán megtudták, hogy barátaik vannak iit, szeretnének ismerkedni. Ezek az élő szemléltetőképek segíteni jöttek Csouka József felsőrajki tauitó éppen ő róluk tartott előadásához, ami bizonyára hasznosabb, eredményesebb volt az iskola padjai között előírás szerint végzett természetrajzi tanításnál. Déli étkezés és pihenés után Landy Ferenc pacsai tanitó pedig a fák hasznáról és védelméről tartott előadást. Azután a lelkesedés tetőpontján megesküdött a három falu növendéke hogy fát, madarat, mint az emberiség jótevőit, becsülni, védni, ápolni fogja. Végre ujabb szavallatok és dalok elhangzása után a nap legkedvesebb emlékét vitték haza ugy a tanulók, mint tanítóik. Pedagógiai magaslaton álló gondolat volt a három falu tanító testületének az a szép elhatározása, hogy e nap tanulságos jelentőségét három falu gyerekei között osztják meg. Az ilyen munkán van és kívánom, legyen is Isten áldása. A szép ünnepélyen az iskolai hatóság is képviseltette magát tisztelendő Vice Pál káplán kiküldetésével és jelenlétével. Oszoly Mihály. — A rossz emésztés sokszor a szipmül^ödésl is megzavarja. Menynyi kint és mennyi aggodalmat okoz a rossz emésztés ! Azáltal, hogy a vérkeringést akadályozza és a testet felesleges, mérges anyagokkal túlterheli, befolyást gyakorol a szívműködésre, amiből szivszorulás, szívdobogás és más hasonló jelenségek származnak. Sok szabálytalanság a szervezetben csakis a hiányos emésztésre vezethető AÍssza. Mindezen jelenségekkel közönyösen állhatunk szembe, mert ezeket könyü szerrel meg lehet szüntetni, ha reggelenkint fél esetleg 1 borospohárnyi természetes Terencz józscfcsak összetalálkozott Lukrécia mély szemeivel, — ki a kerevetre dőlve élénken figyelte őket, — itt megállapodott ; s ezután ha néha végig is siklott egy-egy menyezetrózsán, megnyugodni legott oda szállott vissza. A kormányzó székének karfájára támaszkodva feléjük fordult s nagy érdeklődésében osztozott a terem némavendége is, a hófehér agár. Az állat lassan felemelkedett fekvő helyéről, morogva körülszaglázta őket, majd fejét a földre fejtetve ingerülten megállott Máté előtt. A törpe ösztönszerűleg hátrált a hatalmas állat elől, mitől az mindjobban vérszemet kapott s rövid vakkantásokkal rángatni kezdte Máté ujjasát. Máté messze ellökte az ebet s majd amikor az újból támadott, rugdalózva verte vissza magától. A viaskodás mindjobban elmérgesedett, az agár szájából már szakadt a hab, most már minduntalan a törpe arca felé vagdalt a fogaival; — a küzdőket szótválasztani azonban senki sem akarta, sőt maga a kormányzó is mulattatva szemlélte Máté szorult helyzetét ; Júlia pedig valósággal kitörő örömmel tapsolt az érdekes látványnak. Máté hirtelen élesen felkiáltott és térdre roskadt. A most már teljesen megvadult bestia fogait Máté előre tartott karjába vágta s végig hasítván a posztó ujjast, mély sebet ejtett rajta ! — Nem .... nem .... uram . . . . védj meg ! Ne bántsatok ! kiáltott a tőrpa Oreglia felé. — Hollá ! Hollá ! Rajta Mors ! Ingerelte Júlia a fékevesztett állatot. Máté most a leány felé fordult : — Madonna, ne bántsatok ! Mondom ne bántsatok ! Júlia kacagva uszitotta újból az állatot. — Madonna, az égre . . . vigyázz . . . baj lesz ! — Rajta Mors ! Rajta I A kutya egész a terem faláig hátrált, hogy nagyobb tere legyen az ugrásra, a szemei vérben forogtak, újból csúszott a földön pár lépést, aztán . . . — Rajta Mors ! Rajta ! Erős lendüléssel ugrott Máté szeme közé. Most azonbau már nem a kegyelemért esdeklő törpe fogadta, hanem a hatalmas ellenfél. A törpe kézcsuklóján, mint a sündisznó meredt tüskéi, ezer kis hajszálszálnyi peuge meredt előre A tüskék az ugrásban levő eb nyakába vágódtak, azután Máté elugrott előle s a hatalmas állat zuhanva esett a terem padozatára. Az élet ösztön utolsó szikrájával mógegyszer talpra ugrott a következő pillanatban meredten dőlt a baloldalára. Kimúlt. Ez a váratlan fordulat oly káprázatos gyorsasággal történt meg, hogy mire a teremben levők bámulatukból felocsúdtak, már minden véget ért. Farnese Júlia haragtól villámló szemekkel pattant fel helyéről s rohant a törpe felé, de megállította útjában Máté elszánt felkiáltása : — Ez volt az első ! Aki hozzám ér hasonlóképen jár : A szenvedélyes hangokra többen be rohantak a külső teremben lebzselő szolgák közül; zsibongva körül állták Mátét, de hozzányúlni, vagy foglyul ejteni egyik sem merte. Annyira megfélemlítette őket a törpe varázslószerü lénye. Nem értettek ugyan a történtekből semmit, amit azonban láttak, az elég volt arra, hogy mindenkit visszatartson a könnyelmű, elhamarkodott cselekedetektől. Látták a földön fekvő kimúlt ebet, melynek tetemén egyetlen karcolás sem mutatta, hogy hol szállt el belőle a pára ; látták úrnőjük kétségbeesett kéztördelését; s látták azt a vad, érdeklődő tüzet, amely a kormányzó egész lényét rabnl ejtette. Oreglia sokat ismert a mérgek titkaiból; ilyen pokoli hatású, tökéletesen működő gyilkos szert azonban csak most látott először. Hej, ha ez a bátortalan kinézésű törpe emberi ellenségeket is ilyen könnyedén tudna eltenni a láb alól ! Szinte várta, hogy emberei közül néhányan rárohannak majd a velük berzenkedve szembenózó Mátéra, — ha az védekeznék; — legott kiderülne minden. A szolgák közül azonban ilyen bátor egyetlen egy sem akadt ; tétován állták körül Mátét, s a kormányzó felé tekintketve, tőle várták az utasítást, hogy mitévők lennének vele. (Folytatása következik.)