Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1911-05-14 / 20. szám

1911. junius 11. BALATONVIDÉK 5 Mise után a kurszalonba vonult a ta­nítóság és kezdetét vette az értekezlet, amelyet Csathó Alajos keszthelyi polgári leányiskolái tanár, mint a járási tanítókor elnöke, nyitotta meg lendületes szavakkal, baráti szeretettel üdvözölve a megjelent tagokat. A szép elnöki megnyitó irtán Pósch Zsigmond polgári leányiskolái tanár lépett az előadói asztalhos. amelynél magas szár­nyalású, nagy tudásra valló filozofikus fel­olvasást tartott az — associatióról. A nagy köszönettel fogadott' tanulsá­gos felolvasás után Iwsits Gyula keszthe­lyi tanító tartott szintén felolvasást a kis­korú bűnösökről, ezzel kapcsolatban ügye­sen, érdekesen és figyelmetlekötő módon ismertette a patronagek áldásos működé­sét a kiskorú bűnösök megjavítása érdeké­ben. Egyúttal minden mesterkéltség nélkül kérte kollegáit, hogy tehetségük szerint vegyék ki részüket a patronagek működé­séből. Majd Szerdahelyi Károly keszthelyi tanitó ismertette nagy jártassággal a Kecs­kés-féle számoló gépet. Utánna Horváth József pyenesdiási tanító a vasárnapi általános ismétlőiskolá­ról értekezett választékosnyelvezettel talpra­esetten. Végre bz elnök ismertette a kör mult évi működését, az abban történteket és a mult évi gyűlés jegyzőkönyvének hitelesí­tése ós a pénztárosnak a felmentvény meg­adása után a gyűlést bezárta. A jövő gyűlés helyéül Badacsonyt jelölték ki. Délben bankettet rendeztek, amelyen Csathó Alajos meleg szavakkal köszöntötte fel Vida József páhoki plébánost, ki mind­végig ott volt a gyűlésen. Vida József plé­bános válaszában szellemes felköszöntőt mondott a tanítóságra. Víg, őszinte baráti hangulat uralkodots a banketten a délutáni órákig. így folyt le a hévízi tanitógyülés. A színház. Magyarországon színházi szempontból több féle város van. Az első rendű váro­sokban téli szezonban működik a magyar színészet, a másodrendüekben nyáron, a harmadrendüekben se télen, se nyáron. Még ugyan elválaszt bennünket néhány hót a nyártói, de azért, már most is annyi aggodalommal, amennyit, a kérdés megér­demel, megállapíthatjuk, hogy a mi váro­sunk a harmadrendűek közé csúszott le, s ebben a tekintetben körülbelül egy nivóra jutott Sármellékkel vagy Cserszegtomajjal, ahol, ha szinház volna, bizonyosan jobb volna annál, mint amilyen nálunk nincs. Szó ami szó, az olyan színházért, ami­lyen tavai volt nem aggódunk, sőt bizo­nyos megkönnyebbüléssel sóhajtunk fel,hogy hála Isten az idén nem lesz színházi szezon. De viszont előre felsóhajtanunk sem lenet, mert a parancsoló helyzet ugy dik­tálja, hogy mégis legyen. Tehát lesz, ha köszönet nem is lesz benne. Nagy ritkaság ha a város vezető embe­reit bírálom, mert meggyőződésem szerint a képviselőtestület feladatának nagy becsü­lettel felel meg, ebben a kérdésben azon­ban határozottan akadna néhány megje­gyezni valóm a helyesen felfogott kulturá­lis kötelesség nevében. A mult évi zűrzavaros társadalmi hely­zet, s Szalkay színigazgató elhibázott sze­zonja évekre meuöleg kiüldözte az intelili ­gencia fogalom köréből a színház iránti érdeklődést. Ennek az érdeklődésnek életre keltése soraim célja, bár a szándék sikerében magam sem bizom, ismervén az újságírói szó lejáratolt tekintélyét s a nyomtatásban megjelent óhajtások hatástalanságát. E sorok iiója tanúja volt annak a jele­netnek, amikor tavai, a képviselőtestület közgyűlése megszavazta Szalkay színigaz­gató számára az idei évadra szóló játszási engedélyt. Ez a szavazás a közöny oly töké­letes hibátlan jegyében fol-yt, le, ami már szinte a kultnrátlansággal volt határos, pláne akkor amikor a színház körül annyi hiba van valahol, mint volt nálunk a tavali esz­tendőben, és minden valószínűség szerint lesz az idén is, Senkinek sem volt hozzászóllása, meg­jegyzése kritikája vagy javaslata, s a feltett kérdésre: ,,Megadjuk-e az engedélyt?" El­hangzott egy álmosan közönyös: "Meg!" s ezzel a kérdés elintézést nyert. H kultúra tekintetében ott állunk, hogy teljesen mindegy számunkra, van-e színház vagy nincs és ha vm színház, jó-e az, vagy rossz-e? Akkor ez a felfogás jogo­sult. Megkísértem most, hogy olyan állás­pontra helyezkedjék, amelyen a közöuy nem jogos, a színház kérdés kultur szük­séglet, nemzeti becsület és sok más egyéb, ami az intellektualitás szempontjából fon­tosabb a fürdővendégeknek kiadott, búto­rozott szobáknál. Lássuk osak hogyan áll Szalkay szín­igazgató ügye? Ahogy tudjuk, a mult, szezonra az Amazon szálloda és kávéház bérlői építet­tek a színigazgató számára egy Arénát az Amazon szálló udvarán amit szerződésileg öt évi nyári szezonra évi 900 korona bér­összegért kiadtrk Szalkay színigazgatónak. A város színház ügye ezzel magán­vállalkozók kezébe kelült, s ez már a tavali közöny következménye volt amire szomorú eredménnyel duplázott rá az idei. A vállalat nem felelt meg a várako­zásoknak, sem a szál'oda és szállodás bér­lőjének nem hozta be a befektetés várt ered­ményét, sem a színigazgatónak, aki már sok rosz évadon keresztül mehetett, de olyauon mint a tavali volt, talán még soha. Természetes hogv Szalkay most sza­badulni akar a kötelezettségből, de az is természetes, hogy a szálloda és kávéház bérlői ragaszkodnak hozzá, hiszen a válla­lat első lauszirozása pénzüukben van. Es ezzel elő állott egy czifra kutya komédia, — mos', már nem a szinház, vagy nem színház körül, — hanem a jogok érvé­nyesítése iránt, szóval csendes előkészületek egy hosszú polgári perre. A szerződés szerint Szalkay köteles még négy évig bórt fizetni, akár játszik az arénában akár nem, ez alól csak a vis ma­jor mentheti uaeg. Tudvalevő dolog, hogy- az arénát télire lebontották, vis major tehát Szalkay javára az lenne, ha nem épittenék fel időre s igy váratlanul megérkezve, nem költözhetne belé. A szerződésben kikötött játszási idő a nyári évadra szóll. Az évadot, az aréna építők július — augusztusra magyarázzák, bár ez időre Szalkay Balatonfüred felé gra­vitál, Szóval már e pontban is parázs nézet­eltérések fejlődhetnek, de még ha ez a kór­dós elhánilna is, akkor se lenne elintézve a vis major. Szóval az aréna épiitetőknek rövide­sen fel kel építeni a szinházat, nem azért hogy játszanak benne, hanem hogy az igaz­gató a szerződésből ki ne ugorhassák. Ez százakba kerül, hogv kinek, — ne ellemez­zük, mert a kérdés még kuszáltabb lesz, — százakba kerül, nem a szinház javára, hanem hogy egy előre látható per esélyeit javítsa. S ha most hozzávetjük azt az előre várható eredményt, hogy Szalkay szezonja az idén se lesz jobb mint a tavali, előttünk áll az a fura helyzet, ami mindenkinek árb de senkinek se használ. Per lesz, az bizonyos, de hogy szin­ház lesz-e, az valószínűtlen. Es ennek egyetlen oka a képviselő­testület közönye. E zavaros, se ki, se be állapoton túl hol vagyunk %mi most attól, hogy arra is gondunk legyen, vájjon jó színházunk lesz-e, vagy csapni való, színigazgatók közül vá­laszthatunk-e jobbat, vagy örök időkig pert vessünk és deficitet arassuuk a ez egyetlen kisvárosi szórakozás terén továbbra is elát­kozott fészek legyünk e mint eddig, vagy sem ? Ezek mind olyan kérdések, amik elbo­csájtva szabadon röpködnek a levegőben, reménye nélkül is annak hogy valaki felel­jen rájuk. S aki utjukra bocsájtott őket, az sem tehet okosabbat, minthogy szépen ösz­szeteszi a kezét és kíváncsian várakozik. * — Kezdődő rd^bélgpuladdsnál igyék reggel éhgyomorral fél pohár természetes ferencz józsef-keserü­vizet, mely a legbiztosabb és a leg­enyhébb hashajtó. Kiváló előnye, h°gy a gyomorra és a belekre nincs semmi káros hatással és még na­ponkinti használat mellett is kitű­nően hat. Dr. Landenberger, orvosügyi fő­tanácsos a stuttgarti Katalin köz­kórházban, a legkülönnemübb beteg­ségeknél alkalmazva, annak ép oly biztos,mint egyhe hatását bizon} 7itja. Ez utóbbi körülménynél fogva a Ferencz Józtef-viz használata sze­rinte a beteg oly lobos bántalmai­nál is megengedhető, melyeknél gyak­ran más hashajtók ellenjavaltak. Aki tehát egészségére vigyáz, igyék valódi Ferencz József-keserü­vizet, amelyet 55 év óta nagy becs­ben tartanak az egész világon. Az utolsó kiállításon egyedül tisztelték meg a nagy millenniumi éremmel és egyedül egy legmagasabb kitün­tetéssel. A Ferencz József-keserüvi­zet mindenütt árusítják az összes jobb füszerüzletekben és a gyógy­tárakban. (tüdő) Röhögés, szamárköhögés, in­fluenza. és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche"-t. SIROLIN ,Roche'-t kellemes ize és kiváló hatása folytán szívesen veszik. ÁM összes gyógyszertárakban eredeti SIROLIN ,Rocké" csomagolást kérjünk és hatá­rozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. F. HOFFM ANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). - Grenzach (NémA.ország).

Next

/
Oldalképek
Tartalom