Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-08-28 / 35. szám

2 BALATONVIDÉK 1910. augusztus 28. köti le. Valljuk meg, népünk gazdaságilag, culturailig, társadalmilag elmaradott. Megcsontosodott előítéleteknek hódol. A józan konzervativizmus helyett mozdulatlan makacsságban sinlődik sok tekintetben. Másrészt megfontolatlanul és öntudatlanul veti magát a legszélsőbb radikális, minden vallásosságot, erkölcsöt letipró irányzat karjaiba. E két ellentétes irányzatot áthidalni : népünket a makacs maradiságból kiemelni, másrészt a szélső irányzatok fojtogató karjaibót kiszabadítani, öt józan, vallásos, művelt munkás és okosan számító egyénné kiképezni a modern kor, a XX. század népnevelésének legszebb feladata. Még egy nagy feladat vár népnevelésünkre. Át kell hidalni azt az ürt, mely a felsőbb és alsóbb társadalmi osztályok között, hogy matematikai kifejezéssel éljek — <műveltségi különbözet» címen tátong. Ezzel harmóniát teremtünk a különböző társadalmi rétegek között s igy szociális bajaink gyógyításában is alapvető munkát végezhetünk. Ami vi szont a magyar nemzeti szellem, érzés és együttműködés ügyét viszi előbbre a nemzeti ügy győzelmére ! Munkára fel tehát ! Ám, hogy ez gyümölcsöző legyen s a magyar tanítás mesterei is megszerezzék egykor a vérnélküli culturális győzelmet nemzetünk számár cl) clZ Ég áldása kisérje s termékenyítse fáradozásaikat ! A kolera. Ez a rettenetes hirü járvány lassú lépésekkel, de SZÍVÓS kitartással közeledik országunk falé Kelet-Európában, Oroszország déli részén eddig a halottak száma meghaladja a húszezret, Dél Olaszországban szintén számtalan áldozata van, Bessarábia és Románia erősen inficiált, Galíciába szinte lehetetlen lesz megakadályozni a behurcolását, Bécsben, Pozsonyban gyanús megbetegedések történtek ; adatszerűen ezek a járvány eddigi pusztításai. Magyarország rendezett városai egymás után teszik meg a szükséges óvóintézkedéseket. Szeged, Arad, Pozsony ezrekbe kerülő költséggel járvány barakkokat építtetett; a kormány, szigorú őrizet alá helyezte a határi, szóval megindult a védekezés az egész országban. A most fellépett u. n. ázsiai kolera veszedelmes hirét. a mult századokból vette, amikor majdnem állandóan dühöngve úgyszólván megfelezte Európa lakosságát. Es ez az akkori egészségügyi, tisztasági rendszabályok mellett szinte természetesnek látszik. Minden járványos betegségnek a tisz tátalanság a melegágva s így most is Dóloroszország kulturátlan vidéke a főfészke a járványnak. Az ázsiai kolerának ma már orvosszerei is vannak s ezen felül az általános jólét emelkedése s az ezzel karöltve járó tisztaság sokat elvettek a veszedelem évszázados félelmes híréből. Maga a kolera, mint betegség cseppet sem veszedelmesebb, mint a többi járványos betegségek, a tifusz, difterilisz és hasonlók, sőt a tiz évvel ezelőtt, pusztító difteritisz járváuy 90% o

s halálozási esélyével halározottau felülmúlt mindent kolerát ós pestist életveszély s einpontjából. Igazán félelmessé a ragályt a gyors terjeszkedése teszi. Gyorean pedig azért terjed, mert a betegség főfészke a testben, a gyomor és a has a legtöbb embernél elgyengült, érzékeny ós csak ritkán tökéletesen egészséges. Teljesen egészséges gyomor az ázsiai kolerát terjesztő ooinma bacilusokat elpusztítja, ha a szervezetbe jutnak ; elgyengült gyomorban azonban hihetetlen gyorsasággal történik a baktériumok oszlása, szaporodása s az ilyeu szervezet könnyen áldozatul esik a ragályos kórnak. Ezért az ázsiai kolera ellen nem az ijedelem ós a fejvesztett rémület a követendő, hanem az ésszerű védelem, egószsé güuk épségben tartása ós a tisztaság terén. Kerülni kell minden olyan táplálékot, amely gyomorhurutot, hasmenést okozhat s e tekintetben mindtnki jól ismeri a saját szervezetét, mert ez által a gyomor energiája, ereje csökken s a b*le kerülő fertőző anyagnak valóságos melegagya lesz. Gyomorhurutot általában a viz, eretlen gyümölcs, vagy nyers főzelék, uborka stb. szokott okozni. Ép e miatt városunk rendorsege különösen most nagyon helyesei: tenné, ha szigorú razziát tartana a piacon s kíméletlenül elkobozna minden áruba bocsájtott éretlen gyümölcsöt, Már úgyis egész nyáron állandó volt a panasz, hogy piaounkou kizár Mag csak éret len gyümölcs kapható. E mellett, minden egyes egyén, vagy család, nagyon jól tenné, hogy ivóviz szükségletét a városi ártézi kútból szerezné be, amely forrás teljesen baktérium mentes.^ A város elöljárósága ugyan a jövó hét elején kimereti az összes közkutakat, s felülvizsgálja a magánkutakat, is, a közhatóság gondoskodása mellett, azonban minden polgárnak kötelessége saját, egészségére ügyelni, maga és polgártársai érdekében. Most volna igazán értelme, ha Regeusperger Ferenc ur bevezetné a házhoz való vízszállítást, amelyre már a képviselőtestülettől a jóváhagyást is megkapta. Az artézi kut közös ivó korsóját el kell venni, mert a közös ivóedény könynyeu vallhat, a betegség terjesztőjévé s a vizosapra is olyan kupakot kell helyezni, amely a ró'a történő ivást megakadályozza. Aki a kut vizéből a helyszínén inni akar, vigyen poharat magával, vagy ha másként nincs,, használja a tenyerét. Óvakodni kell mindenkinek a túlságos szeszes italoktól, mert a borral áztatott. gyomor teljesen elveszti ellentálló képességét. Szóval tisztaság, józan, mértékletes élet ós főit ételek élvezete a kolera igazi, előleges orvossága. Magában a járványbau valószínűleg lesz része Magyarországnak is. Mert minálunk is számtalan, elbizakodott, piszkos ember akad, aki a tisztaság követelményeit nevetséges hóbortnak tartja. Keszthely városa ugyan eléggé izoláltan fekszik, de azért óvatosnak leuni korántsem árt. A kolerához hasonló ragályos epidómák rendesen a folyamok mentén terjednek lefelé. Erre a tapasztalatra mutat most is az a néhány gyanús megbetegedés, amely Bécs után Pozsony városát vetie elő. gyar- és Horvátországot elválasztó Dráva folyóhoz érkeztek, itt már Peréuyi Imre (Emeric Petigny) várt reájuk a király levelével, a menyasszonynak pedig három remek kivitelű és dúsan aranyozott hintót ajándékozott a király nevében Ezek a királyné és udvarhölgyei számára küldettek, az egyik dúsabban volt aranyozva mint a másik kettő, mivel az a királynénak volt szánva, mindegyik hintóba nyolc, különféle sziuü pompás paripa volt fogva. A lovakat a király országainak ós tartományainak cimerei, arannyal átszőtt csótárak diszitették ; ezenkívül négy, szintén aranyozott hintó jött, Perényi, Csáky (Jacquy) és Szentgyörgyi úrhölgyekkel. A menyasszony átkelt a folyón és midőn kiszállt a hajóból, megjelent előtte a már emiitett Perényi, átadta a király levelét, azután hódolatát fejezte ki és a király nevéb_n az ország szokása szerint üdvözölte, beszédét azonban franciára fordítva ís elmondták a fölséges hölgynek, ennek befejezése után a főúri hölgyek rangfokozat szerint fejezték ki hódolatukat. Végre mindnyájan kocsira ós lóra ültek. Horvátországban (Crevasie) a patakok mentén, a réten, szardellákhoz hasonló, de valamivel zöldebb halak találtatnak. Ezek ugy égnek, mint a kén vagy salétrom és füstjük kellemetlen szagot, terjeszt. A menyasszony szept. 27-ón SzékesFehérvárra (Alberegale) érkezett. A város gyönyörű, termékeny róuaságon, a husz mérföld hosszú Balaton (Ballaton) tó közelében fekszik. Székes-Fehérvár a magyar királyok és királynék koronázási ós temetkezési városa, melytől mintegy mérföldnyire,' a király féuyes kisórettel várakozott jövendőbelijére, vele voltak : Zsigmond oppelni ós glogaui herceg, az esztergomi érsek, a nádor (pallentin), Albert és György bajor hercegek, továbbá a rajnai nádorgróf (du coute paleutin electeur) négy követe, a velencei ós raguzai követek. Az időjárás gyönyötü volt, a király és kísérete a szebbnél-szebb sátrakban táborozott. A király sátra előtt nyolc ölnyi széles és hatvan ölnyi hosszú szőuyeg volt kiterítve, a menyasszony fogadtatása végett. A felséges hölgyet számtalan magyar és francia főúri hölgy kisórte. A nádorné és a többi magyar asszonyok a lehető legszebb és legiündöklőbb ruhákban jelentek meg A menyasszonyt Lőrinc herceg, a boszniai király fia, a nyitrai, zágrábi püspökök, továbbá számos főúr és főpap kisérték, legelöl ment Agencys cimernök és én. A felséges hölgy arannyal átszőtt és cobollyal prémezett fehér szateuruhát viselt, utána mentek a már emiitett hölgyek, továbbá Quercy

1 (Guerche) ura, mint a francia király követe, ezeukivül Forez Ferenc, Meillac stb. Mihelyt a menyasszony a szőnyegre lépett, a király kijött sátrából és a szőnyeg közepéig ment, kíséretében voltak az erdélyi, váradi, pécsi (Cinqeglisses), veszprémi, győri (Javarine), váczi (Vasié), csanádi (Genadine) püspökök és 1 Quercy két tartományocska volt a középkorban ;Haut-Quercy fővárosa: Cahots.Bas-Quercy fővárosa : Montauban, mindkettő Guyennehez tartozott. számos főúr. A király arannyal átszőtt karmazsin bársonyruhát ós violaszinü kalpagot viselt. A felséges hölgy háromszor letérdelt, először a szőnyeg kezdetén, azután attól két ölnyire. A menyasszony nemes magatartása valóban elárulta királyi származását. A kölcsönös üdvözletek utáu az esztergomi érsek, a király, a főurak és az ország többi rendjei nevében kijelentette, hogy már régóta várják eljövetelét és óhajtják a királlyal való egybekelését. A királyné szivből eredő válaszát a győri püspök (az esztergomi érsek fivére) oly nagyszerűen tolmácsolta, hogy mindenki dicsőítette megérkezését. Ezután a hercegek, főpapok ós főurak sorban kifejezték hódolatnkat. A francia főurak és hölgyek pedig a magyar király előtt tisz'elegtek. Végre mindnyájan lóra ültek. A király gyönyörű sárga paripán ült, mellette lovagolt menyasszonya. Utánuk következtek a király fivére, az esztergomi érsek, Quercy ura, Salisbury (Salzbary) angol követ, a velenceiek, a német választók és a raguzaiak követei, továbbá én, Sommerset és Agencys. A menetben óriási embertömeg vett részt, a több négyezer ló közül legalább is négyszáz aranyozott szerszámot, bársonycsótárt, ezüst és arany csengetyüket, kagylókat, drágaköveket és gyöngyöket viselt. Jelen volt a zsidók hercege (prince des juifz) is, diszbe öltözött zsidók kíséretében. A menetet tárogatók, a különböző országok zászlóinak és címereinek vivői nyitották meg. A város előtt a lelkészek várakoztak egy gyönyörűen hímzett palásttal, a menyasszony azonban