Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

XIV. évfolyam. Keszthely, 1910. julius 31. 31. szám. BAL TONVIDÉK MEGJELENIK HBTENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkát a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. BO f 20 i Nyiltt^r petitsora 1 korona. Vak lárma ! Miről van szó! Nem volt és nincs arra eset, hogy mi kathobkusok valaha beleavatkoztunk volna protestáns testvéreink egyházi belügyeibe. Oly terrénumnak tekintettük mindig azt, melyre a kivül állóknak lépnie az illetéktelenség jogos vádja nélkül nem szabad ! Sajnos, a jogtiszteletnek ezt a mértékét éppen nem alkalmazhatjuk protestáns testvéreinkre. Mert ha nincs ok, keresnek ürügyet a kath. egyház belügyeibe való beavatkozásra. Ilyen ürügy az olvasóink előtt is ismeretes kalocsai érseki körlevél felfújt ügye is. Kalocsa érseke, mint egyébbkor, ez év junius elején is körlevelet bocsátott ki egyházmegyéje papságához. Ebben az egyházmegyei körözvényben a, többi között közölte X. Pius pápa Oszentség «Editae saepe» kezdetű körlevelét. Közölte abban időben, mikor még a Szent szék és a német kormány közt megindult jegyzékváltás eredménye, X. Pius pápa Őszentsége igazán concilans s nagylelkű elhatározása köztudomásra jutott volna. Tudvalevőleg a pápa, mivel a németországi protestánsok a körlevél némely kitételeit magukra sérelmesnek találták, annak további kihirdetését a mesterségesen felkavart kedélyek megnyugtatására, a nagy német nemzet nagyrabecsülésének dokumentálásául s a felekezeti béke ápolására — megszüntette. Mielőtt ez a magas intézkedés köztudomásra jutott volna, a kalocsai érsek ur közölte azt. Minden közérdekű pápai rendeletet, ^agy minden körlevelet minden főpásztor közölni szokott egyházmegyéje papságával. Ez történt ezúttal is. Semmi egyéb! Ez pedig nemcsak legsajátosabb joga, de kötelessége is minden főpá8ztornak. Ebből még éppen nem következik, hogy az érsek ur akár protestáns testvéreink érzékenységét sérteni, akár a felekezeti békét megzavarni szándékolta volna. Aki igazán ismeri Kalocsa nagynevű érsekének fenkölt gondolkozását, nagy keresztényi lelkületét, ily szándékot rosszakarat nélkül nem tulajdonithat neki. Aki ismeri a magyarországi magas püspöki kar mindig nemes, tiszta keresztényi szeretetét és e szeretetben megtisztult igaz békeszeretét. gonosz szándék nélkül nem tulajdonitbat e magas testület egyik legkiválóbb tagjának békebontó szándékot! Es mégis tulajdonítanak. Vakmerően és gonosz tendencióval vádaskodnak. Minduntalan elkalandoznak merőben egyházi belügyekbe. Kákán is csomót keresnek, csakhogy a mindnyájunk által féltéken}'en őrzött felekezeti békét megzavarhassák s igy ürügyet találhassanak kath. testvéreik háborgatására. A Zsilinszkiéket mindenki ismeri. A zavarosban érzik jól magukat. Mert csak abban lehet halászni. Ez a katholikusok fillérein is nyugalmaskodó exállamtitkár és hasonló szőrü-bőrü levitézlett nagyság, sajnos, protestáns testvéreinknél még mindig talál magának talajt, hol a felekezeti béke veszélyeztetésében tobzódhatik. Másutt az ilyen alakokat már rég megérdemlett sorsukra juttatta volna a józan közvélemény. Csak velünk katholikusokkal eshetik meg, hogy büntetlenül háborgathassanak bennünket s támadhassák megtorlás nélkül főpásztorainkat. Hagyomán}'os széthúzásunk s bárgyuságig menő közönyösségünk engedik fe\ B A LATON V II)ÉK TAHCAJA. 0 Giopinezza. Irtu: Gabriele D'JJnnunzio. Oh élet édes ifjúsága, fonnyadt Koszorúdból a virág mind kihulla! Mely könnyű volt előbb, az élet súlya Alatt fejem a föld felé lehorgad. De jobb lett lelkem, minta jól megérett Gyümölcs. Szelid smerész] tud meghajolni S dacolni, megsebezve nem sikongni", Mindent megbycsát, mert mindent megértett. Halványul a fény alkonyod egén Oh ifjúság; a folyó vad örvényt Már elmaradtak, csendesek a partok. Mit hallok, látok, más a hang; a fény : J est vér szemekbe könnyet látok, égni, Testvér sziveket kinba verni hallok. Halászmese. Halászmese, halászlegenda sok van és mindenféle fajta. De éppen ez a nagy sokaság mutatja, hogy a nagy jómód még el nem apasztotta a termékeny halászfanláziát és hogy ennek a derék népségnek még mindig vannak olyan vágyai, kivánságai, amiket el nem mond senkinek, taláu önmagának sem. Hanem elképzeli, miienne, ha a ki nem mondott ábránd egyszerre valósággá válna s ó ott állna már a végén annak az útnak, amelyet ködből szőtt és holdsugárból s ahol az ember csak lehunyt szemmel igazodik el, akkor is nehezen. így születhetett meg valaha a mese a szerencsés halászról, aki a király leányát kapta nőül ós hozományul a fél országot, amiért a kifogott hal gyomrában megtalálta a király elveszett gyűrűjét, vagy az másik, filozófiával teljes mese a nagyravágyó halászról, aki a vizből kifogott palackban egy bedugaszolt szellemre akadt, amelyet aztán a körülményekhez képest őrülten megzsarolt. A szellem gazdaggá tette, királlyá tette, de, amikor a halász ráadásul istenné akart lenni, elfogyott a szellem türelme és visszaváltoztatta megmentőjét halásszá, mintha soha nem is történt volna semmi Morál: halászok tanuljátok meg, ne nyúljatok az olyan palackhoz, amelyben sör helyett szellem van, fóleg pedig ne legyetek nagyravágyók, hanem maradjatok meg jámboroknak, egyszerűeknek, halászoknak, szóval annak, a mire születtetek. A nagy indulatok, fellengős vágyódások nem nektek valók és akármilyen szerencsétek akad, a mesterségteket el ne hagyjátok. Ugy látszik, nem lehetünk az egyedüliek, akik igy értelmezik ezt a mesét, van más ís és ennek a másnak most a végtelen távolságon át Hullig uyujtjuk baráti jobbunkat. Fogadja el és rázza meg szivesen, amilyen szívesen s őszinte elismeréssel mi a*t nyújtjuk neki. Mert Cuxton, a hulli halász, akiről itt szó van, megérdemli, hogy barátságosan köszöntsük. Gondoljuk csak meg, egy ember, aki vau olyan okos, hogy kikerülje az életébe belebot'ó drámát, bölcsen elejét vegye a kínálkozó izgalomnak és békésen, sőt lukrativan intézzen el egy olyan ügyet — a magáét — amely, ha mással történik, az a más bizonyára kést ragad, vagy tőrt, esetleg revolvert és vérben gázol, még ha az a veszedelem fenyegeti is érte, hogy majd börtönben szárítsa meg végleg a rája fröcscsent feketére megalvó vért. Kés, tőr, revolver és vér: ezek után aligha lehet kétsége akárkinek, hogy itt asszony, van a dologban. Bizony liogy asszony. És még hozzá milyen. Hullbau mint a halászfalu legszebb menyecskéjét ismerték Cuxtonnét