Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

1910. julius 17. BAL ATONVI DÉK 6. Innen-onnan. A Schmok család — és Aristoteles. Laptársunk, a »Keszthelyi Hírlap» színházi kritikusa a mult héten előadott «Schmok családról» oly magvas, vesékig ható méltatásban számolt be, hogy utáuna magunk is sürgősen pótolni akarjuk mu­lasztásunkat s hamarosan újból közöljük róla elmefuttatásunkat. Mert végre is nem engedhetjük lefőzetni magunkat ! • Junius hó 19-én, vasárnap este a Schmok család cimii énekes bohózat ke­rült előadásra. Ez elég jó compositioju humorisztiko-tragikus - komiko-drámai-lira­fcrlé csapongó, de mégis inkább a maga­sabb szocialisztikus hideglelés megrázó gyönyörhullámait szini hatások terén fel­dolgozó jobbára énekes dalrész'etekben, jobban mint dalos énekrészletekl en a tö­kéletesedés hegyfoka felé legördülő cselek­ménye a közönség erkölcsi tanúságokra áhitó lelkületét eléggé megnyugtatta. Két­ségtelen, hogy ez alapjában laza az az eseményeknek egymásból szükségszerűen folyása törvényének nem mindenben eleget tevő, mert a szükségszeiü égek esemény­szeiü visszafolyása, valamint a törvények­nek folyásszerű eseményeiben rejlő szerves kapcsolatának kétségtelensége iránt figyel­met nem keltő darab egyes részletei mes­terien vannak megalkotva. Eltekintve az első felvonás egy, cselekvényétöl redukált, de erotikus impressziók logikus menetétől bőviiett és realizmussal ellátott, drastikus motívumok 1 ól caracterizált, sceníkai situá­ciojától, az első felvonásban szemlélt jelle­mek, a második felvonásban végzett cse­lekmények, a harmadik felvonásban felállí­tott kibontakozások és a felvonásközöli ben lezajlott végkimerülések szerves egésszé kögültek. A jellem, illetve helyzetkomikum, vagy még inkább az eleuií dráma, sőt drá­mai elem, a mise en secene, rivalda, vilá­gító mester, tűzolt ó és plakát" agasztó ily helyes alkalmazhatá«ának előnyét főszerep­lője : Báthovi kitűnő n kihasználta. Csupán egyes lészleteket kifogásolunk, mint pl. gyámleányának bemutatása, ahol küzdött benne a komikai és drámai motivum meg­jelenítésén való törekvése, a szörn} elhalás csáb gondola'ával való foglalkozás és a vacsorázni menési természet adta hajlam­inger-vágy-felbuzdulással, eredményül lan­gyos határozatlan éizelmet keltő benyo­mást hagyva, amelynek ingatagságát csak család|a tagjainak Feketénének, Kiss Tusi­nak, Vértesnek, Békeffynek, v»lamint a távollevő, de mindig rája gondoló Alapi, Böszörményi, Marossy, Ladányi, Gyárfás, Bihary, Ivánfy, Tomborné, Kossuth Ferenc, Roosewelt Tivadar és a dalai Láma össz­játékából leszürődő komiko-tragikus hatás fedett, el. Déry és Fekete Irén, továbbá Ladá­nyi és Kovács közt lefolyt jeleneteknek lé­lektanilag meg nem indokolható a vég­eredménye, összeadása, kivonása, osztása, szorzása, gyökérvonása és logarithmusa. Az aristotelesi drámai alaptörvények egyikét, Giddings szociologai elveinek má­sodikát, Herbert Spencer syntetikus filozó­fiájának harmadikát és Newton binomiális tételének negyedikét; a cselekmény egy­ségének törvényét bontotta meg, s így az összhatás, az összes jeleneteknek egyetlen érzést kelteni hivatott gondolata sem volt olyan, aminőt reméltünk. Ez volt rugója azután annak is, hogy az egyes szereplő csoportok, mint a Schmok család és Déry által adott Bimbó, azután egyrészt a szerepét kissé komolyan játszó Ladányi és az igen jól játszó Ko­vács, másrészt ugyancsak a Schmok család ós az állami sóhivatal, valamint a «Keszt­helyi Hírlap» kritikusa és az irótoll, mint olyan, között a nem teljesen együvé tarto­zás éizésének bélyege volt érezhető.» Hirek a nagyvilágból. A levegő meghódítása. Az amerikai aviátorok dicsőségét, me'j'et az európaiak diadalmas sikerei már-már elhomályosítot­tak, fényesen megvédelmezte az elmúlt szombaton GMenn Curtiss, ki a tavalyi rhe­imsi versenyeken is elsőrangú sikereket aratott s elnyerte a gyorsasági dijat. Curtiss azért a tízezer dolláros díjéit pályázott, mely annak az aviátornak volt kitűzve, aki elsőnek repül el Albanyból, New York állam székvárosából New Yorkba, oly módon, hogy útját legfeljebb kétszer szakithatja meg 24 óra alatt. A dijat a New York Wor;d tűzte ki. Napok óta készült Curtiss az utazásra, mig végre szombaton reggel 7 órakor pom­pás szélcsendes időben felszállóit csodásan kis terjedelmű biplánján s csakhamar mint­egy e/er lábnyira emelkedve a levegőben, tovarepült a Hudson folyó felett. Útjában keresztül kellett haladnia a Catskill hegy­ségen, miközben he'lyel közel 5000 lábnyi széditö magasságot ért el; majd a Hudson folyó futását követ'e, leszállva 40 lábnyira a víz színe fölé. Az aviátor két izben szállott le. Elő­ször Camelotban, Poughkeepsie mellett, hol gasoliut, másodszor a newyorki Bro­adway és 214 utca sarkán, hol olajat vett, magához. Déli tizenkét óra volt, mikor a célpontul kitűzött helyen a newyorki ki­kötőben, a Governor Island erre a célra kijelölt terepén kecsesen leszállott. Az egész utazás 4 óra 57 percet vett igénybe, a miből leszámítva a megálló helyefcen töl­tött idői, 2 óra 11 percet, kitiinik, hogy Curtiss 2 óra 46 perc alatt repülte be a. 150 mértföldnyi távolságot, vagyis egy-egy mértföldet áilag 1 perc 6 másodpeic alatt tett meg Olj' eredmények ez--k, amelyek­hez hasonlót eddig még egy aviatikus sem ért el. New Yorkban a népek ezrei lesték Curtiss érkezését : emberáradat hullámzott az utcákon, néptömeg lepte el a háztető­ket, mely vad éljenzésben tört ki, mikor sz^ditő magasságban a felhőkarcolók felett zúgva elrepült a karcsú aeroplán. Governors Islandon nagy fogadó bi­zottság üdvö'öhe a felhők közül leszálló légi utast, kire most nemzoti büszkeséggel tekint egész Amerika. A lisszaboni királygyilkosság. A por­tugál király gyilkosai közül a rendőrség most elfogott egy Rerenc nevü szökevényt, aki átadta ezerszáznyolc vannegy összees­küvő névsorát. Kzek mind be voltak avatva az 1908-iki királygyi'kosságba. Vannak köz tűk ismert nevü politikusok is. Azon az útvonalon, amerre a királynak és a királyi családnak a kikötőből jönnie kellett, négy helyen leskelődtek az összeesküvők és ha az első ponton nem sikerült volna a ki­rályt és a trónörököst megölni, a követ­kező három helyen megismételték volna a merényletet. A levegöjog szabályozása. A napokban összeült, párisi nemzetközi aviatikus kon­gresszus több fogas kérdés megoldásával foglalkozik. Neves európai jogászok vitatkoznak a levegőjog nemzetközi szabályozásáról s igen nehéznek ta !álják a kérdés megoldá­sát. Pedig a megoldás sürgős s tekintélyes aviatikusok véleménye szerint a levegöjog, a légi járművek közlekedésének szabályo­zása nem halasztható sokáig. Blériot reá mutatott arra, hogy a légi járművek há­rom kategóriába sorozhatok : léghajók, kor­mányozható léghajók s repülőgépek. Mi le­gyen a. szabály, ha fz a háromféle jármű egymással a levegőben találkozik ? Melyik térjen ki a másiknak ? Az elhaladásra vonatkozólag Blériot nézete szerint nagy fon'ossággal bir az, hogy az egyik jobbra, a másik balra tart, azt. azonban törvénnyel kellene eltiltani, hogy egyik jármű a másik fölött vagy alatta haladjon el. Ebből előre nem látható veszélyek keletkezhetnek. Éjjeli utazásnál Blériot szerint köte­lezni kellene a járműveket arra, hogy fe­lülről ós alulról égő lámpát hordjanak kül­sejükön. Blériot helyteleníti azon, a kongresz­szus által jóváhagyott eszmét, hogy a jár­művekre az illetőség szerint nemzeti zász­lót kell kitűzni. Blériot ezt az eszmét egy­ügyűnek ós veszélyesnek mondja, mert a szélben lobogó zászló bajt hozhat ugy a légi utas, mint az alant járókelőkre nézve. Azonkívül a zászló könnyen beleakadhat a sürgönydrótokba s távirópóznákba. A kongresszust még folytatják, hogy a különböző érdekes problémákat közelebb hozzák a megoldás felé. Színház. Fedák Sári vendégjátéka közbejött akadályok miatt el­marad. Az előre megváltott jegyek árai a színházi pénz­tárnál visszatérittetnek. Junius 25-én, szombaton este az •Ob­sitosat. Bakonyi és Kálmán operettjét ad­ták először. Nagy kvalitású színdarab, a mely ugy zene, mint szövegrészével messze felülmúlja elődjét a Tatárjárást, de ép e mi«tt aligha fogja megismételni annak vi­lághódító körútját. A címszerepet mintha csak Gyárfás egyéniségére szabták volna, aki sohasem volt még annyira jó, mint ezen az estén. A komoly, drámai kitöré­sek és a beli' canto nagy kedvelője ő, s feltétlen biztonsággal tudjuk, hogy száz­szorta jobban helyén volna nagy operai szerepkörökben, mondjuk Cavaradossiban vagy Don Jóséban, mint azokban a köny­nyed, jelleg nélküli léha szerepekben, amikre a repertoár estéről estére kénysze­ríteni szokta. Ritka alkalom, hogy ilyen megfelelő értékes színpadi alakhoz juthatott s ez al­kalmat, mindnyájunk igaz gyönyörűségére teljesen ki is aknázta. Már pompás kosz­tümje is meglepetést keltett — e téren ugyanis szinházunk nem valami bőkezű — belépő dalával élénk ujrázást első felvo­násbeli finálé jelenetével pedig olyan ová­ciókat váltott ki, amikhez hasoulóra a keszthelyi sejour alatt kevésre emlékszünk. Vol'akópen ez az előadás volt, az ő pótló, de igazi jutalomjátéka. Mellette Tomborné, mint nagyasszony állott, az ovációk közép­pontjában. Remekül illett neki a fehér pa­róka, játékában volt sziv és művészet. A kettőjük érdeme, hogy ezen az es­téi) oly rokonszenves meleg hangulat áradt szét a színpadon és nézőtéren egyaiánt, ami a szinhézak ünnepnapjait szokta jelle­mezni. A keszthelyi színháznak kevés ilyen ünnepnapja volt eddig. Hálátlan szerepével kissé elfakult Fekete Irén alakja s az ő sorsát osztotta Vértess és Alapi is. Déry szeretetreméltóan utálatos bezirker volt, Feketéné pedig pompás Juli néni. A Százszorszép trifoliumból Báthory nak volt színe és zamatja. Ivánfynak egy­szerűen szine, minden zamat nélkül, Bi­hary Erzsikének meg se szine, se zamatja, de hát erre ő neki amúgy sincs szüksége. Két kupiéját oly hercigen adta elő, hogy ezért minden vétkét megbocsájtjuk neki, még a többi énekszámait is. Vasárnap délután a Luxemburg grófja­került szinre. Este az Obsitost ismételték­Hétfőn a Tilos a csókra került a sor. Kedden a «A kis hörcsög-»ben Bá­thory jutalomjátékát élveztük végig. Ezen ' az estén csak egyet nem értettünk meg, hogy miért viseli ez a darab a «kis hör­csög» cimet ? A többit mind megértettük. Megértettük azt, hogy a közönség zsú­folásig megtöltötte a színházat, mert Bá­thory Bélában oly rokonszenves modorú színészt ismert meg, aki egy csapásra rneg­I hóditja a legsavanyubb kritikust is. Megértettük azt is, hogy a közönség J kitűnően mulatott, mert érdekes, jó elő­adást kapott s megértettük azt is, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom