Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

XIV. évfolyam. Keszthely, 1910. november 6. 45. szám. BALATONVIDÉK 1 V>1 i t ikai lietilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 i Nyiltt^r petitsora 1 korona. Muzsika. Ismét olyan téma, amelyről a legritkább alkalommal kerül szó a lapok hasábjain. Zenei téren ujitás a legritkább esemény a mi földönkön. Pedig a mi népünk muzsikális, szereti a dalt és ha a mindennapi élet gondjai csak egy kissé enyhülnek is, hamarosan rákeriti a sort a búfelejtő nótára. Ez a zenei ösztön nálunk ugyan vadócz módjára él s a gyökeres kii. lömbséget csak akkor látjuk meg, ha más nemzetekkel hasonlítjuk azt össze. Olasz földön például úgyszólván a táj szépségeihez tartozik alkonyat felé a pincelakásokból felhangzó mandolin cirpelése, amely napnyugtától altató hangjaival elkísér az álomba is, hogy reggel újra dallal ébredjünk a munkába menő legények énekén. A zenei intelligencia néha elemi erővel ragad meg itt a klasszikus falak tövében. Sohasem felejtem el azt a szenzáció erejével ható meglepetést, amikor Ferrara utcáin öt előttem baladó suszterinas füttyszóval, de valóságos orchesztrális készültséggel adta elő Tannhauser overtürjét, — pusztán a saját gyönyörűségükre, de olyan ügyességgel amely akármilyen operai zenekarnak is becsületére vált volna. Az, hogy a velencei San Mose téren a cipőtisztisztók Carmen kórusaiból vett szemelvényekkel kápráztatják el az idegeneket, Velence mindennapi érdekességéhez tartozik. Nem mondok újságot, amikor az olasz nép zenei képzettségéről beszélek, mert ez köztudomásu. Rómában van van egy operaház a Teatro Quirino, amely kizárólag az iparos és munkásosztály igényeit van hivatva, kielégíteni s az állandó zsúfolt előadások a szinház kitűnő menetéről tesznek tanúságot. Mindez egy mélyen járó kultura jelenségei közé tartozik, amit irigykedve néz a más nemzet fia, aki a legnagyobb elragadtatással fogad minden ujitást, amely közelebb hoz bennünket a nyugati nagy nemzetekhez. Budapesten most épül az uj népopera, az országos zenészszövetség a főváros támogatásával most alapítja meg a budapesti városi zenekart, az első magyar «Banda Cittadinát> s a kerületi zeneiskolák élénk muzsikális élettel biztatnak a jövőben. A főváros ilyen mozgalmaitól a vidék periferiája évtizedekre visszaszokott maradni; s ime most olyan lépéssel haladtunk előre, amely követendő példaképen fog állani mindenkor. Megalakult a főgimnázium ifjúsági zenekara, s ennek előadásaiban sokat lesz még alkalmunk gyönyörködni. Ez az ujitás korántsem kicsinylondő dolog. Egyik jele annak a mélyen szántó kulturának, amely Magyarország jövőjének uj képet fog adni. Nagy ered mén) ek eléréséhez — e példa is mutatja —. elegendő egy ember lelkesedése és ügyszeretete. A főgimnázium ifjúsága pedig ezt a lelkesedést igazgatójában megtalálta. Bizonyos dolog, hogy az uj zenekar a kezdet nehézségein túlhaladva, szép eredményekkel fog működni, de az is bizonyos, hogy az \ B A LATON VIDÉK TÁHOAJA. Amerikai szoborcsodák. Az Egye-ült Államok, mely pedig függetlenségének kinyilatkoztatása idején alig volt képes Washingtonnak katonát adni, a katonákat ruházattal hadiszerekkel ellátni, ma a világnak bizonyára legvagyonosabb állama, mely minden nagyobb megrázkódtatás nélkül több pénzt volna képes költeni katonaságra, hadihajókra, iskolákra, tudományos intézetekre, mint Európa néhány nagyhatalma együttvéve. Költ is eleget. Lázas serénységgel dolgozik azou, hogy a sok százados civilizációval biró országokat ne csak ipari, kereskedelmi téren, a gazdaságban múlják fölül, hanem a művészetek, irodalom, tudomány terén is, máról-holnapra utolérjék, sőt lehetőleg elhagyják. Rettentő összegek mozdulnak meg e cél érdekében. Középületekre, muzeumokra, egyetemekre, egyéb tudományos intézetekre, szobrokra, állam ós magánosok, egyesületek, üzleti vállalatok sehol a világon annyit nem költenek, mint. az Egyesült Államokban. Amit pénzen megvásárolni lehet, az mind az amerikai nyilvános és magánmuzeumokba mesés pénzbe került középületekbe kerül. Ennek dacára a szobrok sokaságát látva — hiszen minden városban, faluban van legalább egy szobor : az amerikai polgárháborúban részt vett és elvérzett katonák és tengerészek emléke — alig talál az ember valóban művészi értékűt. Washington, Lincoln, Franklin, Slierman, Perry Grant, Prescott stb., a függetlenségi harc s polgárháború irtózatos sokaságú szobrai élettelenül, hidegen tekintenek az emberre. Merem állitani, hogy a többnyire külföldiek által emelt, külföldön készült szobrokban, mint Koszciu^zko, Garibaldi, Burns vagy akár a clevelandi Kossuth-szoborban is — bár ezek az amerikai szobrok olcsóbbjai közé tartoznak — több élet, több művészi érték van, mint az amerikai alkotásokban. Amerika a nagy móretek hazája és itt talál az ember elég megcsodálni valót. Ez az, ami néhány emlékművét igazán amerikaivá teszi, mert Amerika nagy fiainak, történelmi eseményeinek a felhők közé emel szobrokat, emlékeket. Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában a Fehér Ház és a tötténelmi Potomac-folyó között, a pompás Washing ton Parkban emelkedik Washington Györgynek az E. Á- legnagyobb fiának emléke, a felhők közé nyúló Washington-obeliszk. E» a legmagasabb emlékmű Amerikában. Még jó messze járunk Washingtoutól, mikor a hatalmas, a napsugárban csillogó épitmény már látszik. Magassága földtől számitva 555 láb és 6 hüvelyk, melyből az obeliszk gula alakú, tiszta alumíniumból készült csúcsa maga 55 láb magas Alapterülete 126 nógyszögláb. Az obeliszk fala belülről gránit, kívülről marylandi fehér márvány. Alapja 36 láb mélyre nyúlik, falainak vastagsága 15 láb, tetejénél 18 hüvelyk. Az obeliszkbeu fölhuzógóp működik, mely 504 lábnyi magasságban levő kilátóhoz viszi a látogatót, de a ki jobban szeret járni, az 900 lépcsőn próbálhatja ki lábainak erejét. Az obeliszk csúcsát alkotó alumínium gúlában mind a négy oldalon két-két ablak van, honnan elragadó kilátás nyilik Washingtonra és környékére. Különösen sokáig nézzük az elnök lakását, a Fehér Házat, a Capitole-' umot, az öblöt és a Potomac folyót, melyen tul a virginiai Mount Vernonba, Washington ősi lakóhelyére és örök pihenőjére is elláthatunk. B-dül az obeliszkben 30 lábnyi magasságban megkezdődnek a falba illesztett művészi faragású emléktáblák, melyeket. Washington dicsőítésére 40 állam, 16 város számos más testület, egyesület, iskola küldött az obeliszkbeu való elhelyezés céljából Az emléktáblák közt vannak ritkaságok is, mint pl. Carthagó romjaiból, a parosi Aesculap templomból, az alexandriai könyvtárból, a Parthenonból. Napoleon szentilonaszigeti kriptájából, Teli Vilmos kápolnájából stb. Számuk 179. Az obeliszk közadakozás utján 1848ban kezdett épülni, de a pénz 1855 ben elfogyván, az ópitós megakadt, mignem a kongresszus által megszavazott pénzen