Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-09 / 2. szám

1910. . január 16 . BALATONVIDÉK 8 — A dunántuli dalosszövetség választ­mánya folyó lió 8-án délután 2 órakor tar­totta legutóbbi gyűlését A gyűlés lefolyá­sáról bővebben jövő számunkban. — Halálozás. Az ó esztendő elköszön­tével örök nyugvásra hunyta be szemét városunk egy közismert és köztiszteletben álló polgára : Braun Rudolf. Már hónapok óta betegeskedett. December elején oly súlyos fordulatott vett betegsége, hogy nap nap után várni lehetett halálát, mig a hónap utolsó napján ép Szilveszter estéjén bekövetkezett a gyászos vég, mérhetetlen fájdalmára családjának, rokonainak. A megboldogult öreg ur igazán »zok közé tartozott, aki jóságával, szi vélyességével mindenkinek szeretetét megnyerte munkás­ságával, a közért való tevékenységével pe­dig polgártársai tiszteletet, becsülését ki­érdemelte. Az elhunyt mint elnök 8 évig volt a keszthelyi ipartestület él-hi mely idő alatt, buzgó működésével mindenkor a tes­tület és társainak igaz érdekeit szolgálta. Nagy része volt a Keszthelyi ipari és gaz­dasági hitelszövetkezet megalapításában is, mely humánus intézetnek azóta állandóan lelkes embere maradt. Általános részvéttel vette tehát halálának lesújtó hírét az egész város, mely f. hó 3 án a temetésen is meg­nyilatkozott abban a nagy ember tömeg­ben, mely a megboldogultat utolsó uljáu elkísérte. Az elhunytat Dunst. Ferenc dr. apátplébános szentelte be, az iparosok dal­köre pedig ugy a gyászházbau, mint a te­metőben gyászdalokat énekelt. A mélyeu lesújtott család halottjáról a következő gyászjelentést adta ki : Alulírottak s az összes rokonság ne­vében fájdalomtól telt szivvel jelentik a fe lejthetleu férj, atya, testvér és rokounak Braun Rudolfnak élete 64 ik és boldog há­zasságának 26-ik évében a mult év dec. hó 31-én, este 10 órakor hosszas szenve­1 voltak. Igaz ugyan, ezt a sablont azza szokták szépítgetni, hogy a dalosverseny rendezöiuek nem szabad .szem elöl tévesz­teni a hagyományokat. A hagyományokat mi sem vetjük el. Mi is jól tudjuk, hogy a dalkörök keletke­zése hagyományszerü. Hisz abban a szo­morú időben keletkeztek, midőn tilos volt .ez országban a szólás-, a gondolat.szabad­ság, iTiikor a hatalom, az önkény csak any­nyit engedett meg, hogy, ha e szerencsét­len korban mé_j kedvetek vhh — hát. éne­keljetek. De a mi hagyományunk még messzebbre száll vissza. A midőn a kivált­ságosaknak nem volt tilos a szólás, a gon­dolat, de mikor nem, vagy csak kevesen voltak, kiknek lett volna gondolatuk, kik nó'ázni tudtak. E korban akadt, egy férfiú, ki meg­törve a közönyt, főúri bőkezűségével össze­gyűjtötte az ország dalosait ebbe a városba, a Heliconba. A helikoni szép napokat, a helikoni ünnepek dic.«Öség«t akarja felújítani, uj életre kelteni a nagy ős méltó utóda: gróf Festetics Tassilo ur ő excellentiája, ki szí­ves volt Dalosszövetségüuk fövédnökségét elvállalni. Mint a Dunántuli Dalosszövetség sze­rény titkára tartozom annyi titoktartással, hogy az Ünnepélyből bővebb részleteket ne áruljak el. Csak annyit mondok, hogy az a körülmény, hogy ő excebenciája volt szí­ves az ünnepély fövédnökségét elvállalni és teljes szivvel, lélekkel, jóakarattal álj a vezetők élén, záloga annak, hogy ünnepünk szép, nemes, dicső lesz És akkor újra megnyílnak a Helikon kapui, hogy ott a százados tölgyek alatt halljuk majdnem ezer dalos ajkáról ég felé szállani a legszebb dalt : Isten áldd meg a magyart! Es akkor újra lesz ünnep e világon, Öröm, vígság minden tájon, Mindenütt majd zászló leng, Utca hosszat nóta zeng, Látjuk vigadni e hont — addig is e kis ismertetésnek — pont. dós s a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát, A megbol­dogult hűlt tetemei folyó hó 3-án délután 3 órakor fognak a Szt. Miklósról nevezett, .sírkertben örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 3-án reggel nyolc és fél órakor fog az Urnák bemutattatui. Keszt­hely, 1910. jan. 1. Özv. Emecz Józsefné sz. Braun Borbála, özv. Iby Fereucné sz. Braun Ni na, özv. Köttbaum Flórián né sz. Brouu Viktória, Bilohlavek Rudoifné sz. Braun Mariska, Barna György testvére;. Braun Rudoifné sz. Schüsterl Gizella neje. Braun György, Braun Jolán, Braun Lajos, Braun Jenő gyermekei. Áldás és béke po­raira ! Az étvágytalanság, mely annyi embert kinoz, a rossz emésztés követ­kezménye. Az emésztési hibákat a természetes Ferencz Jozsef-kese­rüviz rendszeres használata által (reggelen kint fél pohárral éhgyo­morra játszva meg lehet javítani. — Kimutatás az a'sópéhoki plebáníá­ben született, meghaltak és házasultakról. Alsópáhok községben születt 30 fin, 22 nő, összesen 52, különbözet a tavalihoz 3, tör Aéuyteleu 2, halva szü'etett 2, iker 1. Meg­halt 16 fi, 17 nő, összesen 33, különbözet a tavalihoz 5. Felsőpéhok községben szüle­tetett 9 fin, 11 nő, ö szesen 20, különbözet, a tavalihoz 2, törvénytelen 1, iker 1. Meg­halt 2 fi, 7 uő, ó-szesen 9, különbözet a tavalihoz 10. Szentandrás községben szüle­tett 6 fiu, 3 nő, összesen 8, különbözet a tavalihoz 2, törvénytelen 1. Meghalt 2 fi, 1 nő, összesen 3, különbözet a tavalihoz 2 Neniesboldogrssz'jnytii közsegben született 2 fi, 1 nő, Ös-zesen 3, különbözet a tavali­hoz 2 Meghalt 1 fi. Egregy községben szü­letett 12 fi, 10 nő, összesen 22, különbözet. j a tavalihoz 5. Meghalt 6 fi, 10 nő. ös<ze­i sen 16, különbözet a tavalihoz 6. Összesen seületett 58 fi, 47 nő, összesen 106, külön bözet a tavalihoz 2. Meghalt, 27 fi, 35 nő, össze-en 62, különbözet a tavalihoz 1. Sza­porodás 42. Házasság köttetett 21, nőtlen özvegy 2 esetben, özv. hajadonnal 2 eset­Özvegy özveggyel 1 esetben, a többi nőt­len hajadonnal. Alsópáhokou, 1909. dec. 31 én. Vida József, plébános. — Elégett borközben Halápi Gábor és Kopács György tapoloai lakósok a mult szerdán jó'íedvUen borozgattak Halápinak a 'zentgyörgybegyi pincéjében. Közben le­szállott az este s hogy lássanak is, meg meg ne fázzanak a nagy hidegben, tüzet raktak a présház közepén s melléje heve­redve folytatták a pityizálást. Mikor már jol elkészültek, elálmosodtak és el is alud­tak anélkül, hogy a tűzzel törődtek volua. A tűzből pedig kipattogott rájuk a szikra s mindkettőjük ruhája tüzet fogott, de a berúgott atyafiak nem vették észre a bajt,. Ruhájukon azután annyira terjedt a tüz, bogy másnap a szomszédok Halápi Gábor­nak csak megszenesedett holttestét, találták meg, Kovács Györgynek pedig egyik keze és lába éget t veszedelmesen össze. Az épü­let azonban sértetlen maradt. — Mi lesz a közkuttal ? Nagy volt az örömünk, mikor a hónapokig tartó sulyko­lás után végre tiszta, jó ós iható vizet adott, az ártézinek csúfolt szivat tyús kut. Ha nem artézi is, jó az, csak vize legyen jó és egészséges. Már láttuk magunk előtt, hz Andrássy-téruek gyönyörűen elrendezett kútját, mely ezu'án diszére válik a városnak és egészségügyi tekintetben is ki­tünü szolgálatot, tesz. Örömmel képzeltük már magunk előtt a szüntelenül csobogó vizet, mely üdít, éleszt mindenkit, mely enyhili a nyári forróságot és örömmel ke­resett, helyévé teszi a város lakóinak az Andrássy-teret. A viz folyt, folydogált a a villatiyerő hajtotta szivattyú csövéből s naponként 1600—1600 hektó vizet adott, mely bőven elég lett volna a város ellátá­sára. Az örömnek azonban mi lett a vége. Egy szép napon leszedték a villanyos szi­vattyút, helyette újra hallatszott a sulyok­nak puffogása a kut, mélyén, a viz pedig, mely sokáig és sokaknak egyedüli egészsé­ges itala volt, elmaradt. Azután szétszed­ték a sulyokbakot, elszéledtek a munkások a kut mellől s most, áll némán, meredten a deszkaház, melyből hiába várjuk az üditő vizel, s nemsokára a lefúrt oső csak a ve­rebeknek lesz tanyája, mig a deszkatorony­ban megfészkelhetnek a baglyok az éjjel járó közönség nagyobb örömére.Pedig mind­annyian megvagyunk győződve arról, hogy a szivattyús artézi kut vize jó, hogy rossz vizbea bővelkedő városunk nagyon is rá­szorult az egészséges ^izre, hogy az And­rássy tér dísztelenségeinek pót lására nagyon szép lenne a kut környékének parkirozása, csinosítása. Miért áll tehát, ;a munka most, mikor legjobban itt volna az ideje a do­lognak s a munkás is olcsó, mert a tél mindenkit kenjrér és meleg után kerget. Vagy tán azért van csak az artézi kut, ná­lunk, hogy nyáron az idegenek láttára fúr­ják és hírét vigyék annak, hogy a mi ku­tunk két, év óta, de még mindig hiába és eredmény nélkül készül ? — Nyilvános elszámolás. A Krausz Ernő és Testvére munkásainak 1910. jan. 5-én tartott táncmulatságán befolyt jegyek­ből 316-79 kor., felülfizetésekből 75'40 kor., össz-sen 392 19 kor., kiadás 166*24 kor. Tiszta haszon 225 94 kor., mely összeg a varrónők gyermekei között kiosztatott. Fe­liilfizetiek : Simon Géza dr., Bettelheim Mór, Krausz'Ernő, Krausz Lipót 10—10 K, Hildebrand Bernát 9 kor., Keszthelyi taka­rékpénztár r. t. 5 kor., Izer Mariska 3 kor., Mankovics Pál, Rosenberg Samu, Hausman Menyhért 2—2 kor., Bőhm Gizi, Csendes Jenő, Fisch Riza, N. N., Leden Gyula, Lőke Imre dr., Blumenschein Irina, Reit­lioffer István, Roseuthal Antal, Rosenbaum Izidor, Dubi Gizi 1 — 1 kor , Böröc/. Teréz, Varga Sándor 50—50 fill , Wiener Géza 40 fillér. Fogad|ák a szíves felülfizetök a szegény gyermekek nevében hálás köszö­netünket. A rendezőség. NYILTTE R.*) Nyilvános köszönet. Mindazon jó barát, testület és ismerősnek, kik boldogult Braun Ru­dolf elhunyta alkalmával részvétükkel fájdalmuukai, enyhíteni szívesek vol­tak, ez uton mond köszönetet a g;yászoló család. *) E rovatban közlöt.tekért nem vállal fe­lelősséget a Szerk. Laptulajdonos : Bontz József. Felelős szerkesztő : Bozzay József dr. Kiadó : Sujánszky József. BÖRBAJOKAT, bőrkiütéseket, daganatokat és sebeket, a melyek vérszegénységből elednek es nem akarnak gyógyulni, a Scott-féle Emuisió szüntet, meg legjobban. A legtisztább alkatrészek, a me­lyek ízletes módon könnyen emészthető krémmé egyesit­teiuek a kiváló áCOTT-féle eljárás által, A SGOTTféle EMOLglÖ-fc a legkiválóbbá 'ették és két­ségbevonhatatlan hírnevet biztosítottak számára ezeknél a bajoknál. Egy eredeti üveg ára 2 K. 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. Az Emulsio vásárlásánál a SCOTT-féle módszer véd­jegyét — a ha­lászt — kérjük figyelembe venni. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom