Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-10 / 15. szám

4. BALATONVIDÉK 1910. március 10. hírek. — Személyi hir. Festetics Tassilo gróf ur őnagy méltósága a héten családjával Keszthelyről Bécsbe utazott. — Zichy Aladár gróf gyásza. Zichy Aladár grófot, a volt kultuszminisztert, súlyos csapás érte a héten. Neje született Hunyady Henriette Teréz Mária grófnő liuuyt el 38 éves korában Budapesten A fiatalon elhunyt grófuő csillagkeresztes hölgy volt s a jótékonyság terén sokat telt Férjén, továbbá két leányán, Mária és Livia grófnőkön kivül, testvérei Hunyady József és Lá'zló grófok gyászolják. Holttestét, a fejérinegyei Vajthára szállították s a Zichy család sírboltjában helyezték örök nyugalomra. — Iskolai kirándulások a Balatonhoz A Balatoni Szövetség felhívást intézett az ország középiskolai igazgatóihoz, hogy a folyó évi tervbe vett nagyobb iskolai kirándulásokat a Balatonhoz iráuyítsák. A Szövetség egyúttal 3 napra terjedő kirándulás) programmot is közöl, amely felöleli H Balatonvidék szebb és nevezetesebb lantjainak meglátogatását. Az életre való eszme bizonyára készséges fogadtatásban és pártolásban fog részesülni az iskolák igazgatóságainál. — Mikszáth, főrendiházi tag. Azok közt, akik az elismerés pálmáját uyujtják Mikszáth Kálmánnak irói jubileuma alkalmából a király sem késik a méltánylás kifejezésével. Mint értesülünk, a király legközelebb kinevezi MikszátnOt a főrendiház tagjává Kijár ez a tisztesség irodalmunk mestereinek ; Jókai is ötvenéves jubileuma kapcsán részesült benne. Ez a kiuevezés egyben azr jelenti, hogy Mikszáth nem lesz többet képviselő. Megválik tehát attól a helytől, amelynek hosszú időn át ragyogó eltnésségü krónikása volt, persze még a régi szabadelvű órában. Mikszáth tehát végleg elmegy a folyosóról, akárcsak azok, akikről irt. Újságíróként járta kezdetben a folyosót és ime, mint főrend távozik onnét. — Hymen. Heissig József osztrák honvéd főhadnagy Brünuből, eljegyeztj Nagy Marilla url ányt — Stieder Kálmán nevelt leányát, Keszthelyről. — Jön a tavasz Eljött a nagy ünuep, a feltámadás ünnepe, melyre felvevéa természet is legszebb öltözékét. Uj életre kel minden. Zöldéi a határ, zöld vetése* liullámziuiak a mezőn, pulia zöld pázsit borítja a rétet, fakadó zöld lombok közt fuj dogál az enyhe tavaszi szellő az erdőn. JMegmozdul az egész határ, előbújnak a kis mezei állatok s zümmögve köszöntik a tavaszt s áldják a természet Atyját. A Balaton fodros habjai játszva ringatják a kis csónakokat, mint szerető édes anya karjai kisded tiát. E képet nézve, kinek ne jutna eszébe a nagy költő szavai : «Oh természet! Oh dicső természet, Meli/ nyelv merne versenyezni véled. Mily nagy vagy s mennél inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz.* ? Pityu. — Köszönetnyilvánítás. Bozzay Bálint urnák azon szives készségéért, hogy a főgimn. Széchenyi ünnepélye alkalmából a Hu ngária szálló nagytermét díjtalanul engedte át, őszinte köszönetét nyilvánítja Berkes Ottó főgimn. igazgató. — A vasúti vendéglő környékét, végrevalahára reudezték s a sráp stylü épület megfelelő keretet kapott. Az épület, előtti térséget feltöltették, kaviocsal beterítették s három sor fát is ültettek eléje. Euuek, az aránylag nem nagy költségbe kerülő munkával, egészen csinossá, széppé és kedvessé tették az előbb oly elhanyagolt, helyet s ha Nagy István városbírónak gondos figyelme eltünteti majd a gyalogjáró és a kocsiút, közt bűzlő árkot is, akkor akkor igazán nem lesz több kifogásolni valója senkinek Ezt azonban még., meg kell tenni. Szépészeti okok és az utasok testi épségének megőrzése egyaránt követelik, hogy az az árok onnét eltűnjék. Betemetése nem fog sokba kerülni. Cementcső maradt még annyi a vendéglő csatornájánál fel nem használtakból, hogy arra a rövid helyre elég. Csak le kell rakatni s földtöltést iá. Ezzel az állomás előtti bérkocsi stand is kibővülne, melyen most ugy is csak nagy üggyel-bajjal helyezkedhetnek el az utasokra váró kocsik. Hisszük, hogy ezen indítványunk helyesléssel fog találkozni s az árok bemetését városbirónk elrendeli. — Pacsai bál. Az egyes népek, nemzetek életvilágát, erkölcsét, jellemét mi sem tükrözi inkább vissza, mint a mulat sága. Egész könyveket írtak már arról s belőle következtetnek az illető népek fentebb emiitett tulajdonaira. Hogy ezek között első helyen állt mindenkoron a magyar nemzet az általánosan ismert tény. De mint minden jó régi szokás már ez is kezd elfajulni s — kezd pedig az által, hogy — a nagy fénnyel s pompával 11 óra után megjelenő közöuség a jó kedvnek parányi jele nélkül végig kritizálja egymást s pár valzer s 2 négyes után 1—2 óra közt ugyan oly kimért, feszes eleganciával, mint jött s mint állítólag mulatott, eltávozik. Mert hát ki volna oly elszánt, hogy kitegye magát, a megszólásnak, hogy először érkezeit s hogy utolsó ma radt. Szerencsére azonban, ahol tán kevesen gondolják az egyszerű falvakban hová még nem igen eresztették be a külföldről vett szokásokat, fenn maradt a régi jó idők amléke. Ily tipikus, fesztelen, a mellett előkelő bál folyt le Pacsán f. hó 2-áu. A bál főrendezője Gózon István, közig, gyak. méltán büszke lehet a nnnden tekintetben páratlan eredményre. 10 órakor zendített rá a cigány a ropogós csárdásra s majdnem szakadatlanul folyt mindig növekvő hangulatban a tánc reggel 8 óráig. Jelen voltak a környék legelőkelőbb s legszebb hölgyei s a zalai gént tik diszes gárdája nagyszámú megjelenésével bizonyitá, hogy Ámor és Buchus Istenek hü fiai élnek még s ha Karnevál herceg táncra hívó tárogatója megharsan, mindnyájuknak el kell menni. Városunkból a gazdász ifjúság is képviselve volt 6 tag által, a vigalmi elnök vezetése alatt, kik is Szentmihályi és özv. Baranyainé nagybirtokosok vendégszeretetét élve/ ték. ők is megmutatták, kik a • keszthelyi praxik», mert az utóbbi helyen egész kedd hajnalig folytatták a bált. s tán még ma is járnák, ha a szép leány, jó bor s cigány mellett, is fel nem ébred beunök a tudomány olthntlau szomja s a szent kötelesség érzet el nem szólítja őket az élvezetek zajábó', hogy ismét, átadják magukat a tudományok művelésének. Pityu. — Zivatar. Kedden délután, ez évben először elsötétült a nyugati égbolt s néhány hatalmas dörrenéstől kisért villámlás után langyos nyári zápor áztatta meg a föld száraz rögét. A hirtelen támadt zivatar, amily gyorsan jött, oly hamar el is mult. Éjjel azonban újra erős és tartós zápor ömlött vidékünkre, igy az erős szelek által kiszárított talaj elég nedvességet kapott. Az eső után a növényzet rohamosan fejlődésnek indult. — Első fecske. Csütörtökön jelent meg az első kiránduló társaság a Balaton melleit, mely aztán városunkat is felkereste. A sárospataki főiskola hallgatói, nagyobbrészt theologusok voltak a kirándulók, akik megszemlélvén városunk nevezetességeit, még aznap délután az 5 5rai vonattal tovább utaztak, — A tanítók vasúti jegye. A községi és hitfelekezeti tanítók sok tekintetben rövidséget szenvednek az állami iskolai tanítókkal szemben. Pedig a muuka egyenlő, sőt a kántortanítók dolga lényegesen több a felekezeti iskoláknál, mint az állami tanítóké, Mégis amazok javadalmazása jóval nagyobb, mint emezeké. Egy másik sérelmes dolog az, hogy mig az állami tanítók a Máv. összes vonalain kedvezményes jeggyel utaznak, addig a felekezeti tanítók nem. Ugy látszik ai-.onban, hogy a ke reskedelemügyi miniszter ur — engedve a jogos óhajtásnak — az utazási kedvezményt, a felekezeti és községi t.anilók részére is meg fogja adni. Mert, habár nem is hivatalos uton, de a Budapesti Hírlap révén tudjuk: «hogy Hieronymi miniszter, amidőn Tóth László dr.-ral, a kőbáuyai kör elnökével tárgyalt, beszélgetés közben megemlítette, hogy a tanítók 8—10 nap múlva biztosan megkapják a féláru vasúti jegy váltására szóló jogot.» Igy tehát ugy hisszük, hogy a községi és felekezeti tanítóknak e régi jogos kérelme rövid idő múlva tényleg teljesül. — Az egészségügyi bizottság megalakítása. Az 1908. évi XXXVIII. t. c. 34. §-ának intézkedése értelmében Skub'ics Ödön dr. szolgabíró f. hó 6-án megalakította az egészégügyi bizottságot. Tagjai lettek : Lénárd Ernő, Nagy István és Hőimen Arnold, mint a képviselőtestlilét áital megválasztottak, továbbá hivataluknál fogva illetve állásuknál fogva : Nenmark Bé'a dr. községi orvos, Dunst Ferenc dr. apát, Bücliler Sándor dr. rabbi, Berkes Ottó főgimn. igazgató, Czakó Béla gazd. akad. igazgató, Bíró József polgári leányiskolái igazgató, Murai Lajos az elemi iskolák igazgatója, Szekeres Ödön és Bognár Imre jegyzők. — Nádverés. Az idei szokatlanul enyhe télen a Balatonon nem képződött olyan erős jégréteg, hogy a nádverést, ezt. a speciális téli munkát a parti lakosság elvégezhette volna. Az egész partvonalon mindenütt fennáll még a nád, melynek verését., a tavaszi munkák után hajókról e héten kezdték meg. Kedden egy egész karaván uádverö vonult át városunkon, hogy a Zala kiöntései és a Kisbalaton óriási terjedelmű nádrengetegeiben a használható részt, learassák, vagy mint nálunk nevezik, leverjék. A hajóról való nádverés sokkal nehezebb munka és több időt igényel, mint a jégről való. El lehetünk tehát rá készülve, hogy a tavaszi nádverés a nád árak emelkedését vonja maga után. — Biztosítási képviselet A inintjhalljuk, egy népszerű budapesti életbiztosító társaság városunkban is főképviseletet akar szervezni. E képviselet, az illetőnek jelentős jövöielmet hozhat. Ajánlatok Garai Kornél hirdető irodájába, Budapest, VI., Vörösmarty utca 73 intézendők tKépviselet* jelige alatt. — Az ököritói katasztrófa és a tűzoltók. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség mult vasárnap tartotta ez évi rendes közgyűlését, amelyen szóba került az ököritói katasztrófa is. Vass János dr. a választmány nevében tett előterjesztésében általános helyeslés közt mutat rá közéletünk ama nagy hibájára, hogy a bajokat csak akkor tárgyaljuk, amikor a szerencsétlenség már bekövetkezett. Hogy ez tényleg igy van, csak két kérdésre akar rámutatni : az egyik a oigányügy, a másik a tűzrendészet kérdése. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség tiz év előtt törvényjavaslatot, dolgozott ki a tűzrendészet, reorganizálásáról, hogy törvénnyel szabályozt.assék ez az országos fontosságú ügy. A Wekerle kormány alatt végre a törvénytervezetet szsk-ankét, elé utalták, mely azt gyorsan le is tárgyalta. Azóta másfél óv telt el és hogy mi lett a javaslat sorsa, azt, élénken illusztrálja a borzalmas ököritói katasztrófa. Könnyező szemmel siratjuk azt a 400 magyar embert, kik a magyar közigazgatásnak áldozatai, mert ez a 400 elhunyt magyar igazán a tűzrendészet fogyatékosságának mártírja. Kötelessége a hatóságnak, hogy ebből a szomorú katasztrófából a következményeket levouja és a tűzrendészetet reformálja Az előadó inditváuyára kimondotta a szövetség közgyűlése, hogy gr. Széchenyi Viktor elnök vezetése alatt több tagból álló küldöttség fog a belügyminiszterhez memorandumot benyújtani, melyben a tüzrendészeti törvényjavaslat mielőbbi ankét elé terjesztését kérik. Reméljük, hogy a katasztrófából vármegyénk hatósága is okulni fog s elhanyagolt tűzrendészetünk javítása érdekében végre valahára tenni fog valamit,. A véletlen szerencsének tudható be úgyis,