Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-30 / 5. szám

4. BALATONVMK 1910. január 30. nyelf körül különösen azokrak életével foglalkozott részletesebben, melyek a fiatal halivadéknak táplálékul szolgálnak. A többsejtű balatoni állatok közül a kétsejtrétegü hidra és polip érdekes életével és óletszivósságával foglalkozott bővebben. A Balaton alsórendű növényeiről felemlíti, hogy ezekre — köztük a sokat vádolt hínárra is — szüksége van a magyar tengernek. Az alsórendű szervezetek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a Balaton nem tengermaradvány. Ezután a mély tenger életét tárgyalva kimutatta, hogy az állatok nagyfokú alkalmazkodási képessége folytán, hogyan élhetnek a nagy hideg és víznyomás mellett az örök sötét ségbeu magasabb szervezetű halak is. Végeredményként hallottuk, hogy az alsóbb szervezetű állati lényeknek vizsgálata vezetett a magasabb rendű állatok, sőt az ember szervezetének alapos megismerésére és hogy az orvosi tudomány mennyi mindent próbált ki előbb az állatokon, mig a reremtés koronáján, az emberen azt. sikerrel alkalmazni tudta. A npgy tudományos készültséggel, vonzóan megírt és jóízű humorral fűszerezett felolvasást a közönség mindvégig feszült figyelemmel hallgatta s végül hosszas éljenzássel ós tapssal adózott a tudós felolvasónak. — A. jövö héten a, koncert miatt a felolvasás elmarad. A legközelebbi előadás februái

1 hó 13-én délután 5 orakor lesz, amelyet Biiehlev Sándor dr. rabbi fog- tartani. — A kath. népszövetség keszthelyi fiókja febr. 13-áii d. u. 3 órakor az Amazon nagytermében nagygyűlést tart, melyen a központi kiküldöttek mondanak beszédeket. — Az ipartestület zászlója. Ipanestületiink negyedszázados fennállásának emléket ünnepli az idén. Mint, halljuk a jubileumi ünnepséget zászlószenteléssel kapcsolják egybe. A zászlót, már meg is rendelték Budapesten Anyaga nehéz fehér selyemből le<z, rajta kézi arauyhimzés — A Georglkon-kör gyűlése. Az akadémia ifjúságának cGeorgikon köre» f. hó 24-én gyűlést tartott a köve'kező tárgysorozattal : 1. Rtíjczy Géza I. é. h. olvasott fel <Állatvédelem a gazdaságban» cinunel. Már magában véve e.z a körülmény, hogy gazdakörökben, — különösen nálunk Magyarországon. — ily aktuális témát választott tárgyul, nagy érdeklődést keltett, A várakozásnak minden tekietetben megtelelt felolvasó szerző munkája, mely oly alapos és széleskörű tanulmányozást árult el, hogy a jelenlevők legnagyobb élvezettel hallgaiták s elismerésüknek zajos tapsokkal adtak kifejezést. 2. Vita kérdés. Tárgya : «Hol megfelelő a borjú mesterséges felnevelése s hogyan eszközlendő » A vitát Perendi Imre vezelte. Részt vettek benne: Gyulányi Oizkár, Pavlicsek Ferenc, Szokol Antal. A vita igen élénk volt s a hozzászólások igen szépen tisztázták a kérdést, mert mind erős és meggyőző érveket, vonultattak fel. A vita első kérdését Kozák dr. akadémiai tanár felszólalása fejezte be, mely szerint a borjuk mesterséges nevelése mindenütt, és mindenkor igen hasznos. A vita második kérdése a következő gyűlésre halasztatotl. Ezután következett a gyűlés vig része. 1. A gazdász-zenekar magyar népdalokat, játszott, Győrfi Laci primás vezetésével. Mind a pnmást, ki oly korrektül s kifogástalanul vezette a bandát, mind a zenekar tagjait a jó összjátékért a legnagyobb dicséret illeti s szűnni nem akaró ujrázások és tapsokkal jutalmazta őket a hallgatóság. 2. Sztankovics Ferenc énekszáma volt, kit Gyulányi Oszkár kísért zongorán. Már löbbször volt alkalmunk őket együtt hallani, most is a lehető legjobbat s szebbet, mondhatjuk róluk. Végezetül köz kívánatra ismét a zenekar játszott s ennek hangjai mellett oszlott szét a társaság. — Letört bimbó. A halál dermeszlő, hideg lehelletére ismét egy fejlődő rózsabimbó hullott porba. Az Ányos cs«lád egyetlen, szép reményekre jogosító leánykája, a szerető nagyapa — F«rkó bátyánk szemefénye, féltett, kincse, az alig 11 éves kis Margitka szállt ,-irba, mérhetetlen fájdalmára szerető övéinek, kik féliö gonddal őrködtek a kedves teremtés élete fölött. A mélyen sújtott család iránt osztatlan részvét nyilvánult meg városszerte. A kis halott ravatalát, valóságos virágözöunel árasztották el a rokonok, ismerősök és jóbarátok. A sok közül a következőket sikerült feljegyeznünk : Szeretett unokánknak nagyszülői, Felejthetetlen gyermekünknek bánatos szülőid. Kis Margitkának Anna néni és Elek bácsi, Kedves kis keresztleánynukuak Flóra és Ödön, Édes kis Margitkának Erzsi néni, Simon család, Szeretett húgunknak Elvira és Gyula, Szeretett Margitkának Ferkó és Lala bácsi, Rokoni szeretettel Margitkának Csanádiék, Irma és Margit, stb. stb. Temetése f. hó 25 éu ment végbe. A család a köv gyászjelentést adta ki : Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy felejthetlen kedves leányunk, testvérüuk, illetve unokánk Margit folyó hó 23 án délben 12 órakor élete 11-ik évében, hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban elhunyt,. Drága halottunkat folyó hó 25-én délután 4 órakor fogjuk a SzentMiklós temetőben örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 26 án délelőtt 8 ós fél órakor lesz a Mindenhatónak bemutatva. Keszthely, 1910 január hó 23-án. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Faiszi Ányos Kálmán és neje Forsier Elvira szülői, faiszi Ányos Lac', faiszi Ányos Feri testvérei. Forster Ferenc és neje Nóvák Sarolta nagyszülői. — A <Zsazsa> Keszthelyen. Ki ne tudná vájjon széles ez országban, hogy e becézgelő névvel valamikor nemrégen a fővárosi közönség a Királyszínház egyik ünnepelt művésznőjét, a János vitéz utolérhetetlen személyesitőjét, Fedák Sárit, tisztelte meg. A nagy, az isteni Zsazsa, két évvel ezelőtt bizonyos incidensből kifolyólag visszavonult a színpadtól s azóta a legcsábosabb szerződési feltételekkel sem birták kimozdifaui tótszerdahelyi remeteségéből. Már-már azt hitte mindenki, hogy örökre bucsut, vett a világot jelentő deszkáktól, amikor a napokban váratlanul betoppan Keszthelyre, szerződteti Bizi Sándor bandáját két hónapi londoni szereplésre. Fedák ugyanis a londoni Colosseum varieté színházhoz szerződött két hónapi vendégszereplésre. Hir szerint a londoni színházlátogató közönséggel a magyar nóta fülbemászó dallamosságát, a magyar csárdás ritmikus mozdulatait, kívánja megismertetni és megkedveltetni. Az énekhez és a tánchoz, mely utóbbiban rejlik igazi művészete, magyar cigányzenére van szüksége s e célból kétszeri próba után szerződtette Bizi Sándor helybeli cigányprímás zenekarát a következő előnyös feltételek mellett : A banda minden egyes tagja a szerződés idejére naponkint 10 koronát, a primás 15 koronát, kap. A2 oda és visszautazás költAz üstökösökön kivül mennyi titka van a természetnek, amely soha sem tá rul az ember szeme elé. Hisz Öt is, ki mindezeket teremtette, csak lelki szemünkkel láthatjuk meg. De mily sok állatot ismertünk meg most először csak századunkban is ! A jövö századoknak is sok ismeretlen igazság felkutatása van fenntartva, de akkor mi már az emberek emlékében sem fogunk élni. Ilyeu méla lemondással végzi Seneca, az érdemes római tudós, szép értekezését, mely át meg át van szőve azzal a vallásos áhítattal, amely ennek az irónak filozófiai munkáit is oly szépen jellemzi. Mindenben igaza lehet, de abban nem, hogy az ő emlékezetét homály fogja takarni. Mindenkor diszes hely illeti ót meg a "agy gondolkodók sorában, mert hisz •nondum sapientia omne opus suum implevit : a bölcsesség még " nincs készen minden munkájával.» Nekünk az ő vállaira is szükségünk van, hogy a tudományokban emelkedhessünk. A börtön. 1. A fö utca szólén állott a ház. Nagy, egymástól messzire vágott ablakokkal. Az ablakpárkány jó magasan a házfalak felett ódon manzárd-tető. _ don és erős formáival ez a ház az erős gyökorü, irigylésre méltó jólét takarójának látszott. Kétszáz esztendeje laknak már benne a Gyorokiak maguk, mig eljárt az idő felettük is és a Gyoroki-liázat kétfelé osztották. A kaputól balra ott lakott még Gyoroki Géza, a jobboldali felét, kiadták Sereges Mártonnak, aki valaha iskolába is együtt .járt Gézával.Nagyon jó barátok voltak most is. Az asszonyok is. Gyorokinak még mindig formás barna fele-ége, négy szép gyereke. Seregesék család nélkül ketten a tágas, nehéz ajtós hat szobábun. A Gyoroki gyerekek lármásak, vidámak mint régen Gyoroki Géza is. Tiz óra tájban sétált be mosolygó arccal az irodájába. Nagy vállalatai voltak, szivesen foglalkozott velük két-három órát. De a sok munkát nem szerette, inkább ráhagyott mindent az öreg irodavezetőre. Délben átment a takarékpénztárba. Régente csak kaszinózni, néhány ülésen résztvenni, mulatságból. Most már magának egyre több dolga, elintézni valója akadt a nagy pénzszekrények közt. A vállalat, sok pénzt evett. Megszaporodtak a határidők nagyon. Jött néhány óvás perlés. Foglalás persze csak ugy formaképpen. Nagyobb baj nem volt, Gyoroki vidáman evezett be abba a megszokott, ismert útvesztőbe, ahol némelyik kereskedő, vállalkozó elevezget olykor esztendőkig. II. Katasztrófa egyelőre nem lett, a dologból, a hitel megcsappant, leapadt nagyon, a házat, bútort, nevet már furfanggal kellett menteni. Ekkortájban jutott I örökséghez Gyoroki Géza. Eladta a jussát, nagyhamar megszerezte a pénzt és igyekezett elbújni ismeretlen apró takarékpénztárba. De a hitelezők kiásták már csaknem meg is kaparitották, Gyoroki káromkodott, az ügyvédje csillapította. — Nem kell megijedni, a pénz a feleségedé. Bebizonyítjuk. Es bebizonyították. Gyoroki Seregest kérte meg, bizonyítson mellette. Sereges vállalta. Az ügyvéd elmondta neki, mit diktáljon jegyzőkönyvbe. Hogy még az elhunyt rokon igérte a pénzt az asszonynak, de tán oda is adta neki. _ Sereges bediktálta, meg is esküdött rá. És el is felejtette az egész dolgot. Estónként bejárt a feleségével Gyorokiékhoz ós ahogy elnézte, milyen vidámak, milyen ragyogóan élvezik az életet ők, akik alatt már össze-vissza fúrva a föld, szinte restelkedett, hogy magányos hivatalának élő parasztsorsból felkapaszkodott ember létére ^idekerült, ahol tán évszázados megszokás szerint nyájasan, melegen derülten végigmosolyogják az életet. így mosolyogtak, mikor a csőd eljött és Gyoroki Amerikába készült. A gyerekek tapsoltak, az asszony jókedvűen vállatvont. Szegény hitelezők, bizony keveset kaptak. Az asszony pénze megmaradt. A bútort ugy adták el kéz alatt és illő búcsúvacsora után a maga módja szerint elintézve minden ügyét, néhány ezer forinttal a zsebében Gyoroki Géza vitte a családját tengerre. (Folytatjuk.)