Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-06-19 / 25. szám

1910. junius 19. 3 a levegőbe. Ez a kiáltás pedig miránk vo­natkozott, akik a nézőtéren szomorú más­fél tucatnyi létszámunkkal képeztük a hall­gatóságot. Nagyon sok telt házat láttam már, de ilyen üresét még soha életemben. Nagy bajok vannak Dai Nipponban. A keszthelyi közönség részvétlensége egy réz bikát is képes volna megfojtani, nem egy zsenge színtársulatot. Első pillantásra azt hinné az ember, hogy a közönség a hibás, mert — magunk közt legyen mondva — Szalkay színtársu­lata határozotta nivós társulat, láttunk már tőlük kiváló ügj'ességgel rendezett estékei; — igaz, hogy a díszletei gyengék, a zene­kara pedig nem erős, de ezek oly köiül­méuyek, amiken az igazgató ez idő szeiint változtatni képtelen. Parányi jóakarattal szemet és fület hunyhaiuuk előttük, hogy annál jobban élvezhessük azt, ami az elő­adásokban igazán jó. Viszont, azonban az is ismert dolog, hogy a mrgyar közönség az olasz u'án a legszorgalmasabb ós leg­hálásabb színházlátogató a világon. A szinház szeretete a legelemibb em­beri szenvedélyek egyike, ami e len még a degenerált idegzetű világvárosiak sincsenek beoltva. Hiszen, hogy távoli példa után menjünk, Brazília városaiban, a városvége­ken kezdődő őserdőkben is vaunak szín­házak, a négereké ; ahol a páholyok liöljjy­tábora suvixxal rizsporozta magát elindu­lás előtt ; s ahol a jaguárok minden sze­zonban megesznek két színigazgatót és legalább öt-hat primadonnát (színigazgatót azért kevesebbet, mivel ezek rágósak) s e szinházak sokkal nagyobbak, drágábbak és fényesebbek, mint. a miauk itt, Keszthelyen és ami fő, mindig tele vannak. Pedig a legnagyobb színpadi sláger ott is csak a Vig özvegy és társai, akárcsak nálunk. Szó­val a közönséget a szinház ürességeórt so­hasem lehet és sohasem szabad okozni, Kö­zönség mindenhol akad s e tapasztalattal szemben Keszthely sem lehet kivétel. A hiba a szinház vezetésében van s hogy e hibákra Szalkay igazgató is hamarosan rá­jött biztos reményt nyújt az orvoslásra. Végre ÍN, amikor egy szinház jól megy, a színigazgató a legfeleslegesebb szemely a világon, az Ő hivatása akkor kezdődik, a Iliikor a megpróbáltatásokat kell erélyesen és Üg3 7ts manőverrel legyőzni. Ha Szalkay ur beváltja azokat, a terveket, amiket a helyzet már megérlelt, de amikről nekünk most még idő előtt a nyilvánosság előtt fog­lalkozni nincs joguuk, a kezdet eddigi szép séghihája sikerült szezonban fog elfelej­tődni. A közönség pedig a színházat, ue csak mint szórakozóhelyet, hanem mint kulUuális intézmén)t is támogassa, mert. az eddigi hidegvére és nyugalma mindkét ol­dalról csak káros hatásokat fog eredmé­nyezni. A szintáisulat ugyanis kén) telén lenne nagy hirtelenséggel lezárni a sze­zo.iit ós boldogabb éghajlatot keresni ; — ez baj lenne nekik — mi pedig elveszte­nénk az egyetlen értékes szórakozó helyün­ket, s ez kár lenne nekünk. A színház ugyanis, ha már vau, mindenekfölött arra való, hogy legyen ! Kesztlielt>város és piHé^éről a legszebb képesleüelezőlapol* kapVia­íól^ Sujánsz^p Józsefnél Keszthe­lyen, Kossutfy Cajos-utcci. Még néhaiig falra Ijánijt borgógzem a gzéfcljullott „választási íiizoííságq&k." Múltkori nyilatkozatomra a kimúlt választási bizottság ellennyilatkozatot nyo­matott — szokás szerint nyomdai cégjel­zés nélkül — ós kihordóval kézbesittette az iparos polgároknak. Voltam szerencsés egy példánynak birtokába juthatni. Állítá­sai olyan boizas fejjel bújtak ki a nyomda­festékpárna alól, hogy egy kis megfésülés — szalonképesség szempontjából — csak előnyére fog válni. Nevezett nyomtatvány nyilatkozattal kezdődik-. Nyilatkozik pedig három zala­apáti-í név, Nem kevesebbet állitanak, mint azt, liogy náluk a keszthelyi iparosokat • kicsapott diákokból és javító intézetből való faltámogató csiikefogóiknak» tituláltam. Tisztelt megszűnt bizottság ! Nincs valami végzetes tévedés a helyet és személyeket illetőleg ? Hisz a macskakörmök közé sze­dett kifejezések eddig mint jegyzőkönyvi­leg megörökített karmacsi kirohanások sze­repeltek. Vagy Önöknél a helynévcsere nem tartozik a bizonyítás lényeges kellé­kei közé ! ? Zalaapátiban mindössze egy­szer, beszédem elején foglalkoztam néhány lcezdö ipaiossal, kik Rakovszky kepviselő ur beszédét hangos tereferével zavarták. Szóiól szóra ezt a fölszólítást intéztem hozzájuk : «Ugy látszik Önöknek sok a mondani valójuk. Tegyék le a garast, én szivesen átengedem helyemet s kifejthetik nézetüket. De valami ostobaságot ne mond­janak, mert, ugy agyoncáfolom állításaikat, hogy minden szavuk köznevetségben fog kimúlni.» Erre érezvén, hogy nincsen szá­mukra tér, mint. kámfor elpárologtuk és beszédemnek azt a részét nem hallhatták, melyben kifejtettem a néppárt álláspontját, a kisiparnak a nagyiparral szemben való támogatását illetőleg. Sejtem, hogy a nyi­latkozó urak azonosak az általam leintett és kereketoldott rendbontókkal. Velük szemben ottani hallgatóim közül legalább 40 tanút tudnék megszólaltatni, kik egyér­teln üleg szemenszedett hazugságnak minő­sítenék a nekem imputált kifejezés-ket. Következik egy jegyzőkönyv, melyet Szerdahelyi Jenő, Berzsenyi G-yula és Ré­vész Lajos urak vettek föl két beugratott iparostanoncnak az én iskolai bánásmódom felől tett vallomásáról. E komédia lölött egyszerűen napirendre térek, mert lanitvá­nyaimti.al polémiába bocsátkoznom nevet­séges volna. Kinek-kinek a helyes megíté léséie bizom, fétfiakhoz illő eljárás-e mes­tereiktől függő viszonyban levő 12—14 éves inasfiukat egyszer prograinmbeszéd megzavarásra, máskor — mint utolsó ü'ő­lártyát — olyan vallomástételre kihasz nálni, mi a gyermek lelkéből a tekintély liszleletc't már HZ iskola padjaiban kiöli ? És most következik a legkeményebb liéju, de annál üresebb dió feltörése. Ber­kes József és Redler Károly urak — onnan a Mayer végről — kiket eddig nem volt alkalmam személyesen megismerhetni, a következőképen szólaltatnak meg: «A keszt­helyi gézengúz iparosok szavazataira ugy sem reflektálunk, a mi szavazóink a vidé­ken vannak.» Nyomaték okából hozzá te­szik, hogy ezt, készek bármikor esküvel bizonyítani. Ezt el is hiszem. De részem­ről nem lesz szerencséjük erre a komoly aktusra. Ellenben, ha emlékezetükben tá­volabbra visszanyúlnak, talán fölrémlik, h°gy a «gézengúz > szó csak élénk fantá­ziájuk szülöttje és hogy én nem általában beszéltem a keszthelyi iparosokról, hanem csak azokról mondottam éles, de igaz kri­tikát, kik elég éretlenek voltak ahhoz, hogy az ellenpárt szónokait csendben meghallgas­sák. Amint az iparososztály nagy többsége — hála komolyságuknak — nem azonosí­totta magát a zenebona értelmi szerzőivel, azonképen nekem sem lehetett okom né­hány műfelháborodó akarnok rendzavarása miatt, az egész iparos testületet megvádolni. Szükség esetén nekem is akadnának tanúim ^még nagyobb számban, mint nelúk, kik nyugodtabb lelkiismerettel és több igazság­szeretettel bizonyíthatnának mellettem,mint Berkes & Comp ellenem. Igazán csodála­tos. hogy az a néhány nebántsviráy, kiket — viszontszolgálatképen — beszédeimben leemeltem az ugorkafáról, mindenáron azt akarják a többi iparosokkal elhitetni, hogy a róluk felvett karrikatura sérelmes az egész ipartestületre; és még csodálatosabb, hogy akadnak olyanok, kik beugranak az ilyen megrendelésre készült ámításnak. Hogy a választási mozgalmak meny­nyire a papfa'ás, szekularizációs bolonditás jegyében folytak le, erről minden papot — fehéret és feketét — eléggé meggyőzhet­tek a mindnyájuknak bőven kijutott «abcug csuhás» kifejezések, melyek sürü záporként hullottak ránk ugy a választás előtt, mint utánna. Kezeink között vannak ám azok a gyalázkodó kortes versek, melyek qualifi­kálhatatlan .durva hangnemben ontják a piszkot ugy általánosságban az összes pap­ságra, mint különösen Dunst Ferenc dr, apát úrra, ki pedig két évtizeden át egy alkalmat se mulasztott el, hogy az ipaio­sok iránt érzett kitüntető nagyrabecsülését ne demonstrálta volna. De ez önök szerint ép ugy nem megy papellenes izgatásszámba, mint az a kortesfogásuk, hogy a falvakon berendezett korcsmai kortestanyákon egyéb­ről se szónokoltak, mint arról a liberális szállóigéről hogy le kell törni a papok ha­talmát, ki kell őket verni a falvakból, ha zavarni merik az Önök gyermekjátékait. Végül kötelességem néhány szóval reflektálni arra a csömörlésig elkoptatott hazugságra, hogy az uradalom ráfeküdt a községekre és fenyegetésekkel rémítette meg a választókat Ha ez igaz volna, akkor Cserszegtomajról és G-yenesdiásból nem esett volna olyan bő szavazataratása a Ne­deczky-pártnak, mint ez tényleg megtörtént épen az uradalom loj'alitássi folytán. Az uradalom nem állított kémeket a szavazó helyiségekbe, ad notam venni azokat, kik meggyőződésük szerint szavaztak íe ós nem fenyegette meg az urnától jövőket, mint ezt fülem hallatára megtették az ellenpárt fő-fő muftii. Tisztelt nem létező választási bizott­ság ! Több igazságszeretet és kevesebb ha­zugság is elég arra, hogy lejárassák azt a jobbsorsra érdemes ügyet, melynek támo­gatásában minden eszközt megengedettnek gondolnak. Egyébként az Önök lejáratási műve­lete sokkal többet használ, mint árt nekem. Szűnjék meg tehát a hiábavaló erőlködés. Berkenyés István. Gümökór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN „Roelie"-t rendelnek. kltfl^a.Bze-a líoid-jzcjM NAPI AOA.O: fünWeknek 3-U- teáskanál!*! Cytmekeknakl-Z * - » — - - níj Mutilsi <OM a ni. Ána 4 korona. Kik vannak a Sirolin Joche"-ra utalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal­maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 3. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után. i. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar« rusos gyermekeknek tontos szere a Sirolin „Roche". A táplálkozást nagyban elősegíti __ --'ROCHEI Í^LASEÍ'^I Orvosilag ajánlott "nejhelejedíseina. M a£^i!í Ar'-. AoAa : ii kk^-Í jgjlkofona. Csakiseredeti csomago­lású Sirolin „Roche"-t kérjen, mindea után­zatot vagy pótkészit­ményt kérünk a legha­tározottabban vissza­utasítani. F. Hoffmann­La Roche & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Németor­szág).

Next

/
Oldalképek
Tartalom