Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1910-06-19 / 25. szám
1910. junius 19. 3 a levegőbe. Ez a kiáltás pedig miránk vonatkozott, akik a nézőtéren szomorú másfél tucatnyi létszámunkkal képeztük a hallgatóságot. Nagyon sok telt házat láttam már, de ilyen üresét még soha életemben. Nagy bajok vannak Dai Nipponban. A keszthelyi közönség részvétlensége egy réz bikát is képes volna megfojtani, nem egy zsenge színtársulatot. Első pillantásra azt hinné az ember, hogy a közönség a hibás, mert — magunk közt legyen mondva — Szalkay színtársulata határozotta nivós társulat, láttunk már tőlük kiváló ügj'ességgel rendezett estékei; — igaz, hogy a díszletei gyengék, a zenekara pedig nem erős, de ezek oly köiülméuyek, amiken az igazgató ez idő szeiint változtatni képtelen. Parányi jóakarattal szemet és fület hunyhaiuuk előttük, hogy annál jobban élvezhessük azt, ami az előadásokban igazán jó. Viszont, azonban az is ismert dolog, hogy a mrgyar közönség az olasz u'án a legszorgalmasabb ós leghálásabb színházlátogató a világon. A szinház szeretete a legelemibb emberi szenvedélyek egyike, ami e len még a degenerált idegzetű világvárosiak sincsenek beoltva. Hiszen, hogy távoli példa után menjünk, Brazília városaiban, a városvégeken kezdődő őserdőkben is vaunak színházak, a négereké ; ahol a páholyok liöljjytábora suvixxal rizsporozta magát elindulás előtt ; s ahol a jaguárok minden szezonban megesznek két színigazgatót és legalább öt-hat primadonnát (színigazgatót azért kevesebbet, mivel ezek rágósak) s e szinházak sokkal nagyobbak, drágábbak és fényesebbek, mint. a miauk itt, Keszthelyen és ami fő, mindig tele vannak. Pedig a legnagyobb színpadi sláger ott is csak a Vig özvegy és társai, akárcsak nálunk. Szóval a közönséget a szinház ürességeórt sohasem lehet és sohasem szabad okozni, Közönség mindenhol akad s e tapasztalattal szemben Keszthely sem lehet kivétel. A hiba a szinház vezetésében van s hogy e hibákra Szalkay igazgató is hamarosan rájött biztos reményt nyújt az orvoslásra. Végre ÍN, amikor egy szinház jól megy, a színigazgató a legfeleslegesebb szemely a világon, az Ő hivatása akkor kezdődik, a Iliikor a megpróbáltatásokat kell erélyesen és Üg3 7ts manőverrel legyőzni. Ha Szalkay ur beváltja azokat, a terveket, amiket a helyzet már megérlelt, de amikről nekünk most még idő előtt a nyilvánosság előtt foglalkozni nincs joguuk, a kezdet eddigi szép séghihája sikerült szezonban fog elfelejtődni. A közönség pedig a színházat, ue csak mint szórakozóhelyet, hanem mint kulUuális intézmén)t is támogassa, mert. az eddigi hidegvére és nyugalma mindkét oldalról csak káros hatásokat fog eredményezni. A szintáisulat ugyanis kén) telén lenne nagy hirtelenséggel lezárni a szezo.iit ós boldogabb éghajlatot keresni ; — ez baj lenne nekik — mi pedig elvesztenénk az egyetlen értékes szórakozó helyünket, s ez kár lenne nekünk. A színház ugyanis, ha már vau, mindenekfölött arra való, hogy legyen ! Kesztlielt>város és piHé^éről a legszebb képesleüelezőlapol* kapViaíól^ Sujánsz^p Józsefnél Keszthelyen, Kossutfy Cajos-utcci. Még néhaiig falra Ijánijt borgógzem a gzéfcljullott „választási íiizoííságq&k." Múltkori nyilatkozatomra a kimúlt választási bizottság ellennyilatkozatot nyomatott — szokás szerint nyomdai cégjelzés nélkül — ós kihordóval kézbesittette az iparos polgároknak. Voltam szerencsés egy példánynak birtokába juthatni. Állításai olyan boizas fejjel bújtak ki a nyomdafestékpárna alól, hogy egy kis megfésülés — szalonképesség szempontjából — csak előnyére fog válni. Nevezett nyomtatvány nyilatkozattal kezdődik-. Nyilatkozik pedig három zalaapáti-í név, Nem kevesebbet állitanak, mint azt, liogy náluk a keszthelyi iparosokat • kicsapott diákokból és javító intézetből való faltámogató csiikefogóiknak» tituláltam. Tisztelt megszűnt bizottság ! Nincs valami végzetes tévedés a helyet és személyeket illetőleg ? Hisz a macskakörmök közé szedett kifejezések eddig mint jegyzőkönyvileg megörökített karmacsi kirohanások szerepeltek. Vagy Önöknél a helynévcsere nem tartozik a bizonyítás lényeges kellékei közé ! ? Zalaapátiban mindössze egyszer, beszédem elején foglalkoztam néhány lcezdö ipaiossal, kik Rakovszky kepviselő ur beszédét hangos tereferével zavarták. Szóiól szóra ezt a fölszólítást intéztem hozzájuk : «Ugy látszik Önöknek sok a mondani valójuk. Tegyék le a garast, én szivesen átengedem helyemet s kifejthetik nézetüket. De valami ostobaságot ne mondjanak, mert, ugy agyoncáfolom állításaikat, hogy minden szavuk köznevetségben fog kimúlni.» Erre érezvén, hogy nincsen számukra tér, mint. kámfor elpárologtuk és beszédemnek azt a részét nem hallhatták, melyben kifejtettem a néppárt álláspontját, a kisiparnak a nagyiparral szemben való támogatását illetőleg. Sejtem, hogy a nyilatkozó urak azonosak az általam leintett és kereketoldott rendbontókkal. Velük szemben ottani hallgatóim közül legalább 40 tanút tudnék megszólaltatni, kik egyérteln üleg szemenszedett hazugságnak minősítenék a nekem imputált kifejezés-ket. Következik egy jegyzőkönyv, melyet Szerdahelyi Jenő, Berzsenyi G-yula és Révész Lajos urak vettek föl két beugratott iparostanoncnak az én iskolai bánásmódom felől tett vallomásáról. E komédia lölött egyszerűen napirendre térek, mert lanitványaimti.al polémiába bocsátkoznom nevetséges volna. Kinek-kinek a helyes megíté léséie bizom, fétfiakhoz illő eljárás-e mestereiktől függő viszonyban levő 12—14 éves inasfiukat egyszer prograinmbeszéd megzavarásra, máskor — mint utolsó ü'őlártyát — olyan vallomástételre kihasz nálni, mi a gyermek lelkéből a tekintély liszleletc't már HZ iskola padjaiban kiöli ? És most következik a legkeményebb liéju, de annál üresebb dió feltörése. Berkes József és Redler Károly urak — onnan a Mayer végről — kiket eddig nem volt alkalmam személyesen megismerhetni, a következőképen szólaltatnak meg: «A keszthelyi gézengúz iparosok szavazataira ugy sem reflektálunk, a mi szavazóink a vidéken vannak.» Nyomaték okából hozzá teszik, hogy ezt, készek bármikor esküvel bizonyítani. Ezt el is hiszem. De részemről nem lesz szerencséjük erre a komoly aktusra. Ellenben, ha emlékezetükben távolabbra visszanyúlnak, talán fölrémlik, h°gy a «gézengúz > szó csak élénk fantáziájuk szülöttje és hogy én nem általában beszéltem a keszthelyi iparosokról, hanem csak azokról mondottam éles, de igaz kritikát, kik elég éretlenek voltak ahhoz, hogy az ellenpárt szónokait csendben meghallgassák. Amint az iparososztály nagy többsége — hála komolyságuknak — nem azonosította magát a zenebona értelmi szerzőivel, azonképen nekem sem lehetett okom néhány műfelháborodó akarnok rendzavarása miatt, az egész iparos testületet megvádolni. Szükség esetén nekem is akadnának tanúim ^még nagyobb számban, mint nelúk, kik nyugodtabb lelkiismerettel és több igazságszeretettel bizonyíthatnának mellettem,mint Berkes & Comp ellenem. Igazán csodálatos. hogy az a néhány nebántsviráy, kiket — viszontszolgálatképen — beszédeimben leemeltem az ugorkafáról, mindenáron azt akarják a többi iparosokkal elhitetni, hogy a róluk felvett karrikatura sérelmes az egész ipartestületre; és még csodálatosabb, hogy akadnak olyanok, kik beugranak az ilyen megrendelésre készült ámításnak. Hogy a választási mozgalmak menynyire a papfa'ás, szekularizációs bolonditás jegyében folytak le, erről minden papot — fehéret és feketét — eléggé meggyőzhettek a mindnyájuknak bőven kijutott «abcug csuhás» kifejezések, melyek sürü záporként hullottak ránk ugy a választás előtt, mint utánna. Kezeink között vannak ám azok a gyalázkodó kortes versek, melyek qualifikálhatatlan .durva hangnemben ontják a piszkot ugy általánosságban az összes papságra, mint különösen Dunst Ferenc dr, apát úrra, ki pedig két évtizeden át egy alkalmat se mulasztott el, hogy az ipaiosok iránt érzett kitüntető nagyrabecsülését ne demonstrálta volna. De ez önök szerint ép ugy nem megy papellenes izgatásszámba, mint az a kortesfogásuk, hogy a falvakon berendezett korcsmai kortestanyákon egyébről se szónokoltak, mint arról a liberális szállóigéről hogy le kell törni a papok hatalmát, ki kell őket verni a falvakból, ha zavarni merik az Önök gyermekjátékait. Végül kötelességem néhány szóval reflektálni arra a csömörlésig elkoptatott hazugságra, hogy az uradalom ráfeküdt a községekre és fenyegetésekkel rémítette meg a választókat Ha ez igaz volna, akkor Cserszegtomajról és G-yenesdiásból nem esett volna olyan bő szavazataratása a Nedeczky-pártnak, mint ez tényleg megtörtént épen az uradalom loj'alitássi folytán. Az uradalom nem állított kémeket a szavazó helyiségekbe, ad notam venni azokat, kik meggyőződésük szerint szavaztak íe ós nem fenyegette meg az urnától jövőket, mint ezt fülem hallatára megtették az ellenpárt fő-fő muftii. Tisztelt nem létező választási bizottság ! Több igazságszeretet és kevesebb hazugság is elég arra, hogy lejárassák azt a jobbsorsra érdemes ügyet, melynek támogatásában minden eszközt megengedettnek gondolnak. Egyébként az Önök lejáratási művelete sokkal többet használ, mint árt nekem. Szűnjék meg tehát a hiábavaló erőlködés. Berkenyés István. Gümökór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvosok csak SIROLIN „Roelie"-t rendelnek. kltfl^a.Bze-a líoid-jzcjM NAPI AOA.O: fünWeknek 3-U- teáskanál!*! Cytmekeknakl-Z * - » — - - níj Mutilsi <OM a ni. Ána 4 korona. Kik vannak a Sirolin Joche"-ra utalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántalmaiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. 3. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után. i. Skrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrkatar« rusos gyermekeknek tontos szere a Sirolin „Roche". A táplálkozást nagyban elősegíti __ --'ROCHEI Í^LASEÍ'^I Orvosilag ajánlott "nejhelejedíseina. M a£^i!í Ar'-. AoAa : ii kk^-Í jgjlkofona. Csakiseredeti csomagolású Sirolin „Roche"-t kérjen, mindea utánzatot vagy pótkészitményt kérünk a leghatározottabban visszautasítani. F. HoffmannLa Roche & Co., Basel (Svájcz), Grenzach (Németország).
