Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-09 / 2. szám

1910. . január 16 . BALATONVIDÉK 8 kor a tudósítója értesítésében ezt a jószívű embert, ezt a keszthelyi gró­fot, akinek áldozatkészségét mi be­csülni és tisztelni tanultuk és akiről tudjuk, hogy a Hazáját nem frase­ologia szerint szereti, a Királyát pedig mindenekfelett tiszteli : bele­foglalja a «vezetőség* igen szürke fogalmába. Nem ! Ez a gróf mást érdemel ! És ? miként vélekedjünk mi azokról, akik erről «csak> írnak ! ? G. A Kossuth párt jövöje. A hosszú válság ugy látszik vége felé közeledik s a jelenlegi kormány tagjai örül­nek taláu legjobban aLiiak, ha a nini nehéz és vitás helyzetükből menekülhetnek. De hogy az hz expediens, melyhez Bécs most, folyamodik, tényleg megoldás lesz e.majd a válságra nézve, vagy pedig csak egy ál­lomás lesz a válságnak, már eddig is hosszú országútján, azt a jövő fogja megmutatni. Még peJ'g azt, hisszük, a legközelebbi jövő. A Kossuth Ferenc vezetése alatt, álló párt feladata és magatartása nem lehet két­séges. Álláspontja nem változott, nem vál­tozhatott s igy az nj alakulással szem! eii nem murád más a számára, mint, az, hogy ellenzékbe menjen. A Kossut h-párt ismét kisebbség lett s igy a feladatai is mások, mint voltak akkor, mikor a parlament ab­szolút majoritását képviselte. Most a kor­mányból kszoiult. Az ország sor ának in­tézését, más vezérek és más pár'ok vették a kezükbe. D j ez a KosMiih párt szempont­jából nem olyan szomorú valóság, mint­ahogy azt, némelyek gondolják s mintahogy azt, a párt ellenségei hirdetik. Meri ha semmi egyebet nem veszünk is figyelembe, az kétségtelen, hogy a párt * jsszam erte akciószabadságát akr, rátának és el hal áro/.á­sának ura lett ismét, s felszabadul az alól ez opportunista politika alól, melyet a kö­rülniényilc kényszerítenek rá. Minden időben a Kossuth Ferenc ve­zetése alatt áiló párt volt az, mely a füg­getlenségi törekvések igazi letéteményese és zászlóvivője volt. Ez lesz ezután is a pártnak a kötelessége azok után a szomorú tapasztalatok inán, melyeket szerezhetett., a függetlenségi eszmét az országban ébren tartani s a függetlenségi tö> ek véseknek igazságáról az ország közvéleményét meg­győzni. Mert a párt mindent elkövetett, hogy a dinasztia és a magyar uemzet törekvé­seit összhangba hozza s hegy igen gyakran ellentétes érdekeit kiegyenlítse. Ebben a 1 ö cs, higgadt ós hazafias politikának szol­gálatában elment a legvégső határig, sőt, népszerűségét, is kockára tette érte, hogy a századok óta tartó félreértések végleg elsi­muljanak. Kossuth Ferencnek ezt a becsü­letes törekvését részben nem méltányolták. Nem méltányolták a pártnak áldozatkész­ségét, mellyel ezt a politikát támogat,t,a, azt az önzetlenséget, melyet, nagyon nehéz körülmények között is tanúsított. Igy aztán mos', mikor a nemzet vágyai, jogos törek­vései hajótörést szenvednek, a pártnak nincs más választása, mint. ellenzékbe menni, ha csak azt, nem akarja, hogy árulója legyen a nemzetnek s ezzel ŐnuiHga ássa meg a maga sírját. Nem a minden áron való elleuzékes­kedés az, amit a pártnak akarnia kell. Ha­nem abban az esetben, ha a nemzet jogos kívánságai nem érvényesülnek, nem teliét, egyebet, mint azt, hogy ellenzékbe lép, a jövő alakulással szemben. Mert ahogy Kos­suth Ferenc egyik napokban megjelent cik­kében irta, a magyar alkotmány túlságos erőt, biztosit a királynak a magyar nemzettel szeu.hen, sőt minden eiöt és minden hatal­mat az ő kezébe tesz le. Nem 'lehet, tehát, csodálni, hogy a királyi hatalommal szem­ben a Kossuth-párt még erejének végső megfeszítésével sem tudta elveit megvaló­sítani. Nem marad tehát számára eg^eb hát i a, mint az, hogy ellenzékbe menjen s ily módon akadályozza meg a nemzetelle­nes törekvések diadalát. Az ellenzéki pado­kon erőt kell gyűjteni. Erőt, ahhoz, hogy majdan ismét parlamenti számban megnö­kedve, hatalomban megújulva, elveit, me lyeket. soha egy pillanatra sem adott fel s melyektől soha egy pillanatra sem távolo­dott el diadalra juttathassa. Erre a célra pedig az szükséges első sorban, nogy ó magii is tisztán és hamisítatlanul megőrizze Ősi elveit. Azután pedig az, hogy azokat az elveket az egész nemzetben ébren tartsa. Ily módon a párt nemcsak azt. fogja elérni tudni, hogy eddigi kerületeit is megtart­hatja, hanem azt is, hogy az eddigiekhez ujakat hódit. De a Kossuth párt, hivatása nem lehet a vad ellenzékeskedés. Nem íehet az, hogy csak rombolni akarjon, hanem teremtenie kell. Ahogy addig, mig kormányom volt, politikája produktív politika volt, az^ellen­zéki padokon se fog másra törekedni, mint, arra, hogy egészséges, igaz megvalósítható függetlenségi ideát tűzzön zászlójára. Es ebben látjuk, mi a mai nehéz és szomorú időkben a Kossuth-párt igazi nemzeti hiva­tását, jövőjét s népszerűségének, hatalmá­nak és befolyásának titkát. A Dalkör Szilveszter estélye. Az iparosok dalköre, mint, minden es:. tendőbeii, az 1909. év Szilveszterét is fényes műsor keretén '..elül ünnepelte. Máj- hetekkel előbb készültek rá, hogy mi­nél hatásosai bak s minél kedélyesebbeu hangzók legyenek azok az accordok, ame­lyek mellett az ó esztendőt át fogják lan­toltatni az újba, jobban mondva, amelyek kíséretével át, fogja vetni magát — sérülés vagy sérülés nélkül, nyom, vagy nyom nélkül ! — a halandó az egyikből a má­sikba. Elég az hozzá, hogy volt, azon az estén az Amazon nagytermében ugyancsak bőven dal, zene, tréfa, mosoly, kacaj, kedv, hangulat, öröm, vígság, no meg tánc reg­gelig s ez mind oly szépen, oly jóízűen, hogy az a nagyszámú közönség — a te­rem zsúfolásig volt a mulaini vágyókkal — mely a kedves programm mellett, igazán kedélyesen elszórakozott, nem hinném, hogy szívesen vissza ne gondolna a műsor bármelyik pontjára is. S itt, most, elő kell szednem azt a szót : elismerés. Mert, Garay Sándor karmester méltán érdemli azt azért a feleltén sikerült, ízlésesen összeállított estélyért, amelyben az ottlévőket részesí­tette. A dalkör, mint rendesen, ugy ez al­kalommal is mély és finom érzéssel, gyö­nyörű színezéssel énekelt. A legnag} obb hatást a «Vén cimbalmossal» érték el a dalosok, amelynek drámai részletei, gyö­nyörű ái menetei közönség figyelmét iga­záu a szive mélyéig meghatotta, lebilincselte. Nagy tetszést aratott, Kreisler Irma urleány szép készültségü, liszta zongora dig minden versenyben azt láttam, hogy a hány a nyertes, annyi a díj. Nálunk meg­fordítva lesz. Mi a mennyi dijat szedünk össze, annyi dalkört teszünk meg nyertes­nek. S mivel nálunk sok dij lesz, sok lesz a nyertes is, fényes lesz az eredmány. Hogyan tudom én, hogy sok dij lesz? Ugy, hogy ismerem Keszthely város kö­zönségét, melynek áldozatkészségéből ezek a dijak kikerülnek. Hog}' mi módon sze­rezzük meg ezeket a dijakat., attól senki­nek se fájjon a feje. Bámulatos a Szövet­ségnek az a leleményessége, találékony­sága, mellyel az áldozatkészségen eret, tud vágni. Ha valaki hölgy, ha valaki ur, vagy ovodás, vagy csecsemő, ez már a Szövet­ség szemében ellenállhatatlan jogcim arra, hOi ?y az a valaki adakozzék a hölgyek, urak, ovodá^ok, csecsemők dijára. Erről külön­ben felesleges bővebben szólni. Annak ide­jén ezt a leleményességet Keszthely város és vidéke közönségének lesz szerencséje sze­mélyesen is tapasztalni. Az ünnepségek első pontja, mely azt mintegy bevezeti, a fogadtatás. A fogad­tatás mindegyik városban a pályaudvarou folyt le. Mi sem teszünk kivé'elt. Mi is az indóházban fogadjuk az érkező da­losokat. A fogadtatást követi -az ismerkedési­est, mely vacsorával van összekötve. Eze­ken az ismerkedési estéken, régi hagyo­mány szerint, rossz ételt, de jó éneket kaptunk. Nálunk az ismerkedési est a Hul­lám-száilóban lesz. Mi tehát jó vacsorát kapunk. De viszont rossz énekben lesz ré­szünk. Meg is mondom, miért. A dalosok ujabban arra jöttek rá, hogy ezeken az is­merkedési estéken nekik minél rosszabbul kell énekelniük. Ugy kell tenniök, mint ama bizonyos diplomatáknak, a kiket Verne szerepeltet egyik regényében. El­mondja a kiváló regényíró, hogy a külön­böző hatalmak képviselői összegyűltek az Egyesült Államokban, hogy árverés utján megvegyék a Ferenc József-földet. Árve­rés előtt egyik a másikat akarta pénzügyi viszonyai felől tévedésbe ejteni. Fraucia­ország azt szerette volna elhitetni, hogy ő csak 100 frankig mehet el az Ígéretben. Olaszország már csak 50 lírát ismert be. Es igy tovább. Mikor azonban árverésre keiült a dolog, az Egyesűit Államok több mini kétszáz millió dollárért vetta meg a Ferenc József-földet. Igy a dalosok is. Minél hamisabban énekelnek, hogy ellenfeleik lekicsinyeljék, előttük minél kevésbbé lássanak félelme­tesnek s aztán annál csodálatosabb legyen az a fényes eredmény, melyet a másnapi versenyen elérnek. Ezekből az énekekből tehát éppen nem lehet a dalosok tudását megismerni. Ezért is hívják ezeket az es­téket ismerkedési estéknek. Azt mondottam, hogy az ismerkedési est vacsorával van összekötve. Az evés a versenyeken különben is nagy szerepet, játszik. Hál' Istennek az a szigorú törvény, mely a magyar képviselőválasztásokat ősi jellegéből teljesen kivetkőztette, a dalos­ünnepekre még nem érvényes. Itt az ete­tés, itatás még szabad. És a dalosok élnek is ezzel a joggal. Abban a három napban, egyebet sem tesznek, mint esznek, isznak, énekelnek. Az éneklés és ivás felváltva követik egymást. A mi természetes is. Ha a dalosok énekelnek, kiszárad a torkuk és isznak. Ha nagyon sokat, énekelnek, nagyon kiszárad a torkuk és nagyon sokat isznak. Ha pedig nagyon sokat isznak — attól meg még a nem dalosok is énekelnek. Ezt méltányolta Kecskemét városa, amidőn az utolsó országos dalosverseuy alkalmával a dalosok megvendégelésére harmincezer koronát szavazott meg E te­kintetben városunk is jó példával jár elő, mert már eddig hasonló célra harminc ko­ronát volt szíves megajánlani. Bocsánat, tévedtem. Háromszáz koronát akartam mondani. Hl llAL 4 az ismert nevü budapesti fogorvos városunkba ér­K Ilin Kíinpri kezett és a Hungária szállóban lévő la­1/1. UIUIII IKUUUMj k á sá D folytat fogorvosi gyakorlatot. BUDAPESTEN rendel: VII., Erzsébet-körut 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom