Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1909-12-25 / 52. szám
XIII. évfolyam Keszthely, 1909. december 25. 52. szám. MEGJELENIK HETENIÍINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kézilatokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 f 20 f Karácsony napján. Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embernek ! Ezt hirdették az angyalok a pusztában a pásztoroknak, kiket az Ur méltónak talált arra, liogy először tudják meg a Megváltó születését. És az angyalok éneke behatolt az emberek sivár lelkébe, az Isten dicsőségét és az embernek békét hirdető szózat megpuhitotta a kufár világ örömei után futkosó emberek kőkemény szivét s ma, midőn ölömmel ünnepeljük az isteni Megváltó születését, méltán elmondhatjuk, liogy az egész világ leborul azon kisded pólyájánál, ki világosságot hozott a föld népeinek s ki a szeretetet hozta az égből a földön uralkodó emben gyűlölség helyebe. Dicsőség! Dicsőség Istennek! Egy pillanatra megáll a világ tülekedő raja, elnémul a kenyérkereset után való futkosás lármája, megszűnnek a különböző irányú pártvillongások s boldog, boldogtalan, hatalmas és fzegény odajárul a kis jászol elé, melyben a világ Megváltója pihen, hogy lerójja Istene iránt való tiszteletét és háláját, mit neki a szive parancsol. Dicsőség, dicsőség Istennek ! Megtelnek az Ur hatalmas templomainak boltozatai a hivők áhitatos énekével, zengve, zúgva hirdeti minden, ami csak él, az Ur dicsőségét, mert Megváltót adott a világnak és békességet szerzett az embernek. Megnyílnak ma a hatalmasok palotái s a szeretet vezérelte szivek adományai megenyhítik a nyomorban sínylődök szenvedéseit, a szeretet vigasztaló szavai felszárítják a gyűlölködés, a szeretetlenség és békétlenség kisajtolta könnj^eket s az Isten dicsősége békességgel tölti el az emberek szivét. De méltó e ez az ünnep az is teni Megváltó* dicsőségéhez ? Megszületett-e mindenki számára a Messiás kivétel nélkül ? Azok, kik gazdagságban, kevélységben élve megvetik a szegényt, kik ajakukon a béke szózatával szivükben gyűlölséget hordanak, kik a béke, a szeretet jelével a békétlenség, a harag és a szeretetlenség liivei, megérdemlik-e, hogy az ő számukra is megszülessék a Messiás ? Azok, kik nagyképű felfuvalkodottsággal lenézik embertársaikat, azok, kik ékes köntösükben szégyenlenek a szegény silány gúnyái mellé állani az isteni kisded jászola előtt, méltók é arra, hogy szeretetében részesítse őket a szegények Istene, kit. az angyalok a pásztoroknak hirdettek először ? Azok, kik ellenségeskednek, kik irigylik embertársaiktól a mindennapi kenj-eret és mindent elkövetnek, hogy másoknak kárára, ártalmára legyenek, méltók-e arra, hogy szeretetébe fogadja őket a szeretetet hozó isteni Megváltó ? Ezen a napon meg kell állania a világ forrongásának, el kell némulnia az emberi vetélkedésnek és meg kell szűnnie minden békétlenségnek, hogy visszatérhessünk az egyszerű, a faragatlan jászolhoz, melyből a világot kormányzó szeretet fénye sugárzik felénk. Ezen a napon le kell vetkeznünk a kevélység, a dölyfösség ruháit s helyette a béke, a szeretet palástját kell magunkra öltenünk,, hogy méltó legyen ünnepünk az isteni kisded egyszerű A gyertyácskát vakító lénye mellett Egymáshoz simult apa, anya, gyermek S hitliih, ha csengett ének odakiint : < Ünnep van! Az égi béke velünk!» A B A LATON V I UÉK 1'AHKAJA. GLz én karácsonyfám. Ka rácsony este. Vígan kergetődznek A hbpihék, e pajkos gyermekek. Közöttük angyal, vagy Jézuska röpköd S karácsonyfát vár a gyereksereg. Minden ablalc mögött jókedv. Mit nekemj! Jeniül.' haza! Befűt ök jó keményen, Karosszékem a kályhához húzom És olvasok — és nem gondolkozom. < Karácsonyeste» «Karácsonyi ének.* < Karácsonyt' itt, * Karácsony* ott, — [de hát Ma mind a karácsonyról döngicsélnek, Okosabb thémát egyik sem talált ? Hiába el nem futhatok előle. Betlehemesek járnak kiint a ködbe Behallik, buzgó harsány énekük: « Ünnep van ! Az égi béke velünk /» Ünnep — azoknak, a kik ünnepelnek. De ünnepel-e ma egész világ ? Egy koldus megfagy az út széle mellett, Ott egg gyermek száraz kent/ért se rág', Amott egész család diderg a szélbe, Most dobták ki ölcet az idea középre, Nem volt házbérre. — Szent ünnepi fényi Hogy gyúlhatsz ki, nyomornak tetemén ? * Volt egykor ünnep a fenyöfaalján; Viaszgyertyácskák zöme lobogott, Sugár hatalmas szál fenyőfa gályán S alatta jókedv vígan kacagott. Volt a falon egy kép is. Egy feszület Jóságosan tekintett le reánk — S mégis — hová lettek? Mind messze tűntek, Mint eltűnik az éji röpke láng. Én Istenemi De minden elsötétült! S gyértyácslcákból síri mécses készült, Karácsonyfánkból kaporsóía lett, A feszületből pedig sírkereszt. * léhát, ismét leszállt Jézus hópihélcen, Oh bár el hihetném ma is ugy mint régen... Mikor jó anyám egy pár zöld fenyőgalyra Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszUn* teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan taná r és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-IiS Roche & Co. Basel (Sfájc) Roche ít 99 Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara livegenkiot 4 — korona.
