Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
2 1909. szeptember 26. lői intézményt is rövid időn belül bevezetteti. Jüz HZ ígéret egy uj korszak hajnalhasadását jelenti s mig hizlaló reményt, nyujt arra, hogy a vagyonunkat pusztító félelmes ellenséggel kellően felvértezve sikeresebben vehetjük fel a küzdelmet s igy csökkenthetjük pusztításának mérvét, addig erőt is ad a további munkára azoknak az Önzetlen és lelkes férfiaknak, kik hosszú évek Óta sikertelenül fáradoztak az ügy érdekében a közöny és részvétlenség megtörésén. Az Orsz. Szövetség közgyűléséről s az ezt megelőző vármegyei szövetség választmányi üléséről a következő tudósítást kaptuk : Folyó hó 18-án és 19-én egyenruhás tűzoltók tarkították Zalaegerszeg utcáit. A vármegyei tűzoltószövetség elnökének meghívására mintegy 100 kiküldött és választmányi tag jelent meg a vidékről, akiket a zalaegerszegi tűzoltóság és a város polgársága igaz magyaros vendégszeretettel fogadott 18 án délután 6, órakor érkezett meg a központi elnökség Óváry Ferenc dr. orsz. képviselő, szövetségi alelnök vezetésével. Kíséretében voltak : Breuer Szilárd budapesti hivatásos tüzoltótisat, szövetségi titká;-, Balogh Dezső dr. pénztárnok, Barabás István, Apáthy Vilmos szövetségi előadók, Ihászberónyi Miklós hevesmegyei, Szabados Jmre somogymegyei tüzfelügyelök, Szabó Gyula, RűH Béla dr. (Mohács), Vida Pál stb. követségi tagok. Fogadásukra kivonult, a vármegyei szövetség választmánya Kuortzei György elnök vezetésével s a helyi választmány ólén Boschán Gyula elnökkel. A vasútnál előbb Kuortzer György, majd Boschán Gyula üdvözölte szívélyes szavakkal a vendégeket, akik aztán hosszú kocsisorban vonultak be a városba. Fél hétkor a városház tanácstermében gyülekeztek össze, hogy részt vegyenek a vármegyei tűzoltószövetség választmányának ülésén, amelyen Arvay Lajos alispán, Korbai Károly polgármester is megjelenlek. Knortzer György megnyitó beszéde után, amelyben röviden vázolta a szövetség történetét s a munkásságot, amelyet kél, évtizedet meghaladó fennállása óta kifejtett, tárgyslás alá vétetetc a tárgysorozat első pontja, amely a t.üzMügyelő intézmény felállításáról szólt. Elnök javaslatba hozza, kéressék meg a közigazgatási bizottság egy uj tüzreudészeti szabályrendelet alkotására, amelynek keretében a tüz felügyelői intézmény felállítását is sürgessék' A tárgyhoz először Óváry dr, szólt Hosz,-zasan és meggyőzően fejteget,te a lüzfelügyelői intézmény fontosságát, majd felkérte Ihászberényi Miklós hevesmegyei tüzfelügyelőt, hogy mint gyakorlati ember behatóan ismertesse a tüzfelügyelök működési körét ós ezen működés eredményér,. Ihászberényi a saját tapasztalatait adta elő. Beszédében rámutatott, arra, mennyire megkönnyítik a tüzfelügyelök a közigazgatási hatóságok dolgát s hogy mily szép eredmény érhető el, azt számadatokkal is bizonyította. Azután áttért, a tüzfelügyelök működési körére. Teendőik közé sorolja a szabályrendeletek pontos végrehajtásának ellenőrzését, tűzoltóságok szervezését, begyakorlását, egy-két napos tanfolyamok tartását, építkezések ellenőrzéséi. tüzreudészeti kihágások bejelentését, stb. stb Minden szavából az igaz meggyőződés hangja csengett ki és a jelenlevők (eszült figyelemmel, fokozódó érdeklődéssel kísérté'; fejtegetéseit, végül pedig zajosan megéljenezték. Utána Árvay Lajos alispán szólalt fel. ígéretet tett arra, hogy a meglevő tüzreudészeti szabályrendeletet módosítani fogja s kérte az elnökséget,, hogy egy megfelelő tervezet kidolgozásával munkáját könnyítse meg. Gondja lesz arra ín, hogy a tüzfelügyc-lői intézmény is rövid időn belül bevezettessék. Viharos éljenzés kisérte alispá nunk eme kijelentését. Az éljenzés lecsillapultával Kuortzer vármegyei szövetségi elnök euunciálta a határozatot s köszönetet mondva elsősorban Árvny alispánnak a szíves érdeklődésért és a i,ett biztató Ígéretért, majd H vendégeknek a megjelenésért — az ülést bezárta. Gyűlés után társas-vacsora volr, az Arany Bárány étter.i'ébeu, amelyen az öszszos inegjelent-'k résztvetlek. Másnap reggel 8 órakor a zalaegerszegi tűzoltóság diszgyakorlatot tartott a vendégek tiszteletére. Utána 9 órakor az Orsz. Tűzoltó-Szövetség tartolta meg közgyűlését, a melyen a már emiiletteken kívül Batthyány Pál gróf főispán is megjelent,. A közgyűlést Óváry Ferenc dr. orsz. képviselő nyitotta meg, szívélyes hangon köszöntvén a vármegye jelenlevő főembereit. Elsőben az országos tűzoltói szaktanfolyamról letetett jelentés. A tanfolyamon 46 hallgató, között,ük 16 csendőr vett, részt, s a taufolyamot sikerrel elvégezték. Négy tűzoltó az országos tűzoltói tiszti vizsgála; tot is sikerrel letette. Varga Lőrincnek a nürnbergi tüzoltószer-kiállitásiól készült Írásbeli jeleutését a hivatalos lapban közzé fogják tenni. Nyolc rendbeli pályamunka elbírálására bíráló bizottságokat alakítottak: e bizottságokba egyalemi tanárokat és a szövetségen kívül álló szakértőket is bevontak. A tűzoltó tisztek és taufolyamhallgat.ók továbbképzése céljából négy-öt napos felsőbb kiképző előadások tiltását határozták el, mely előadásokat elnökségi előadók és fővárosi külső szakértők fogják tartani. Az előadások látogatása díjtalan. Elhatározták még, hogy alkalmas helyen a fővárosban Tűzoltók Házát, építenek, mely az országos tanfolyamokkal kapcsolatban mindazt, magában foglalja, mire a tüzollók képzésénél szükség vau. A terv kidolgozásával Breuer Szilárd titkárt bizták meg. Az elnökségi ülés befejezése előtt Árvay Lajos alispáu tolmácsolta a zalavármegyei tűzoltóságok köszönetéi az elnökségnek, hogy gyűlését, Zalaegerszegen tartotta meg, majd Óváry Ferenc dr. mondott köszöuet.et Kor bai Károly polgármesternek aszives fogadtatáséi'' s a közgyűlési terem átengedéséért. A közgyűlés befejezte után a jól végzett munka édes érzetétfel s kellemes emlékekkel eltelve vettek bucsut, a vidéki kiküldötlek megyénk székhelyétől. A muqlfabépek fizetési napja. — Az ipartestület figyelmébe. — A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége már régebben irásow enquót.e-et tartott tagjaival, hogy nem volna e helyes a munkabérek fizetését a szombati napról egy másik napra áttenni. Ezt a kérdést, melynek bolygatásától a gyárak mostanáig idegenkedtek, most a gyakor !at újra felvetette. A győri waggongyár ugyanis a nyár elején megváltoztatta a bérkifizetési rendszerét. A gyár ez idő óla nem szombaton, hanem kedden és pénteken (a hetivásárok tudtam csak meg, (de hogy ki mondta széles e világért el nem árulhatom), hogy mi történt azzal a 800 tallérral és 327 garas sal, amit ezelőtt 3 évvel elraboltak a helység pénztárából. Talán emlékeznek rá, micsoda keresés, kutatás indult meg a tolvaj után. De , hiába! Minden fáradtság kárba veszett. A napokban aztán megttidtam. Meg én ! De sok fáradtságomba is került. Hát én kimondom nyíltan, hangosan, hogy senki más nem vitte el a pénzt, mint Mátyásy uram. Csak is ő eszelte ki e rabló históriát ! Nem hiszik el kigyelmetek ? ! Hát emlékeznek e arra hányszor bejárt abban az időben a vármegye főin,.vére. Igaz mindig azt mondogatta, hogy a tolvaj után kérdezősködött ós hogy a község határrendezéseért könyörgött. Pedig szó sem volt róla! Bíró uram egy szép kis menyecskére pazarolta az idejét és ruliázgatta, mulattatta a helység elveszett pénzéből. E kijelentésre éktelen riadalom, óriási zaj, kiabálás, szitkozódás keletkezett. De az egeszet túlharsogta a biró feleségének, Marosának stentori hangja. A legnagyobb zűrzavarban toppant be az ártatlan bíró. No iszen, volt szegénynek hallgatni valója. Először az «esküdtek» vetették szemére, hogy ily csúnyán élt vissza bizalmukkal, azután az atyafiak, sógorok egyhangú véleményét hallotta, amint elhatározták, hogy mindenféle rokoni, sógori, keresztapai köteléket megszakítanak." És ezt a felzudulást mind csodálkozva és némán tűrte a helység volt érdemes birója. Teljesen ártatlannak érezte magát, legfeljebb azt hitte, hogy valami félreértésen, avagy szóbeszéden alapul az egész zűrzavar és már-már hozzá ak art kezdeni, hogy beszédjével mindenféle mende-mondát megcáfoljon, mikor egyszerre feltűnt a láthatáron felesége, a «hatalmHs méretű> Marcsa asszony. Mint a vészterhes vihar közeledésekor elcsendesedik minden, hogy azután annál nagyobb zaj és zivatar rettegtesse meg az emberi nemet, ép ugy elcsendesedtek az emberek a sodrófával és főzökanállal felfegyverzett Marcsa asszony közeledésekor. Mindenki érezte, hogy itt oly esemény fog néhány pillanat múlva lejátszódni, melyet a késő utókor is szepegve fog emlegetni. Marcsa asszony pedig rendíthetetlenül közeledett és villogó szeme, dacos arca semmi jót sem jósolt a tömeggel együtt megrémült bírónak. Mikor férje elé érkezett, a szidalmak és átkok egész tömege, hullott a szegény ártatlan biró fejére. És még a szemrehányások ! «Hát ezért, viseltem gondodat, te ... . te ember ! Hát ezt érdemeltem én meg ? ! Bárcsak szót fogadtam volna Kati nónémnek, ki egyre hajtogatta : «Lányom! ne menj oly emberhez, aki a bika jegyében születik, mert az rendesen csapodár természetű » És lám ! Mily igaza volt néki! Mig ón itt hon főzöm az ebédjét, takarítom a szobáját, rendbe hozom a ruháját, ő azalatt más asszony szoknyája körül forgolódik. De meg állj ! Megboszulom magam !> Marcsa asszony nyelve megszűnt pörögni, de még a pihent erőben levő karok őrületes gyorsan kezdtek dolgozni Mint a jégeső ugy kopogott biró uram arcára, fejére, hátára a sodrófa és főzőkanál ütéseik. Jó darabig tartott ez az állapot, mig végre az atyafiak, meggondolva a dolgot megszánták és kiszabadították fkomámaNSzony* igazságosztó keze alól a félig agyoncsépelt bírót, ki aztán minél gyorsabban igyekezett elillanni felesége és az egybegyűlt gúnyolódó népség szemei elöl. Csak most kezdődött igazán a zavar. Kérdések, kiáltozások röpködtek a levegőben: «Ki légyen a biró ?» — Azt mindenki érezte, hogy a megvert, csúffá tett biró helyett mást kell választani. De ki légyen az ? Ezt is, azt is emlegették. Mármár félő volt, hogy tettlegességre kerül a dolog, midőn az érdemekben ós becsületben megőszült Szekeres Tamás uram azt az indítványt tette, hogy talán legjobb volna a falu korcsmájába menni és ott bor, pipa füst mellett meghányui-vetni, hogy «kilögyön az a szöröncsés embör, kit az a tisztösség fog érni, hogy a falu legfőbb tisztségét elfoglalhassa.* Altalános helyesléssel fogadták az indítványt. Mindjárt ki is szemeltek 20 nemes nemzetes atyafit, kik majd saját belátásuk szerint megfogják választani az uj bírót. Hosszú asztal mellé telepedtek le a kiküldött választók ós mint jó magyar emberek, bor mellett kezdték fontolgatni, hogy ki is lenne a legméltóbb ? Végre megint nemzetes Szekeres uram állt fel, hogy itt is megtegye indítványát.