Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

72 BALATONVIDÉK 1909. augusztus 29. 1330/B 1909. sz. Másolat. Ő Telsége a Király nerében ! A pécsi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság Hardi Sándor kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt., Koszér János és Bök Béla kir. törvényszéki birák, valamint Kis György kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a pécsi kir. törvényszéli vádtanácsának 1908. évi 9573 R számú vádhatározatában Szollár István vádlott ellen 8 rendbeli nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt foglalt vád fölött e kir. törvényszéknek, mint esküdtbiróságnak 9573/B. 1908. számú végzése folytán Sárospataki József kir. ügyésznek, mint közvádlónak, a szabad lábon levő vádlottnak és Dr. Mosonyi Géza ügyvéd, mint a vádlott védőjének, Sági János sértett főmagánvádlónak és Dr. Kelemen Mózes ügyvéd, mint fómagánvádjó képviselőjének jelenlétében Pécsett, 1909. évi február hó 12. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád ée a védelem meghallgatása után következően itélt: A kir. törvényszék, mint esküdtbíróság' miután az esküdtek a hozzájuk intézett kérdések • I. főkérdés. „Bünös-e Szollár István keszthelyi lakos, vádlott abban, hogy a heszthelyen megjelenő „Balatonvidék" cimü politikai hetilapnak 1908. junius hó 7-én, 23. számában „Válasz a Keszthelyi Hírlapnak" cím alatt közzétett cikk következő kitételeivel: „Érdemeit nem tagadjuk. Vannak szép számmal. Azt sem tudjuk hamarosan, hol kezdjük. Tán megelégszik vele, ha mutatóul csak egynéhányat említünk, pl. a helyi társadalom széttagolása, a felekezeti béke aláásása, a vallás elleni izgatás, a papok és tanárok tervszerű rágalmazása", mint szerző Sági János ellen meggyalázó kifejezéseket használt. Igen, vagy nem ? „nem"-mel — a II. főkérdés : „Bünös-e Szollár István keszthelyi lakos abban, hogy a Keszthelyen megjelent „Balatonvidék" cimü hetilapnak 1908, junius 21-iki, 26. számában „Sági urnák, a Keszthelyi Hirlap szerkesztőjének" cimü közlemény következő kitételeivel : „Szemeinek vért szomjazó tekintette, fogainak csattogása hamar felszedik a ragadozót, s félve iramodik a nyáj a veszedelmes ellenség elől, figyelmeztetve a pásztort az alakoskodó, lappangó bestiára, ön is egy ilyen báránybőrbe bujtatott farkas, léptennyomon rásüthető a hazugság bélyege. Keszthelyen már ismerik önt. Itt tudja mindenki, hogy túltengő ambitiója üzi, hajtja olyan utakon, mely nem mindig egyeztethető össze azzal a fennen hangoztatott elvhűs-éggel, lovagiassággal, mely a férfiúnak egyik jellemvonása, kardomat soha sem mérem össze disqualificált emberrel" mint szerző Sági János ellen meggyalázó kifejezéseket használt. Igen, vagy nem? ezen kérdésnek a köve'kező részére : „Bünöí-e Szollár István keszthelyi lakop, vádlott abban, hogy a Keszthelyen megjelent „Balatonvidék" c. hetilapnak 1908. juu.21., 25-iki számában „Sági urnák, a Keszthelyi Hírlap szerkesztőjének" c. közlemény következő kitételeivel : „kardomat soha sem mérem össze disqualificált emberrel" mint szerző Sági János ellen meggyalázó kifejezéseket használt. 7-nél több igennel, a II. főkérdés egyéb részeire „nem"-mel — a III. főkérdésre: „Bünös-e Szollár István vádlott, keszthelyi lakos abban, bogy a Keszthelyei megjelenő „Balatonvidék" oimü hetilapnak 1908. julius 5-iki, 27. számában „Csák Árpád urnák, a Keszthelvi Hirlap felelős szerkesztőjének" cimü közlemény következő kitételeivel: „Egy elbizakodott ember sok évi rágalmainak és hazugságainak visszautasítása" mint szerző Sági János ellen meggyalázó kifejezést használt. Igen, vagy nem ? „nem"-mel feleltek — Szollár István, Kővágóörsben 1880 április hó 5-én született, keszthelyi lakós, magyar anyanyelvű, ág. ev. vallású, nős, 3 gyermek atyja, köznéptanitó, a cs. és kir. 48. sz. gyalogezredben póttartalékos, vagyontalan vádlottat bűnösnek mondja ki a Btkv.261.§-ba ütköző s ugyanannak második tétele szerint minősülő, nyomtatvány utján elkövetett egy rendbeli becsületsértés vétségében és ezért őtet a Btkv. 261. §-ának második tétele alapján & Btkv. 92. §-ának alkalmazásával, az 1892. XXVII. t. c. 3. §-ban meghatározott eélokra fordítandó és a pécsi kir. ügyészségnél 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett, fizetendő, behajthatatlanság esetén a Btkv. 53. §-a értelmében (10) azaz tiz napi fogházra átváltoztatandó (100) azaz száz korona, mint fő, — és (3) azaz három napi fogházra átváltoztatandó (30) azaz harminc korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre itéli, — a büntetés végrehajtá át a Bn. 1. §-a alapján felfüggeszti. Kötelezi a Bp. 180. §-a alapján, hogy a íőmagánvádló ré zéie 60 kor. utánjárás!, Dr. Menczer Imre ügyvéd iészéie 50 kor.'és Dr. Kelemen Mózes ügyvédnek 1C0 kur. ügyvédképviseleti költséget 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizesse meg, — az államkincstárnak pedig 257 K. 84 fillér felmerült és a még felmerülendő bűnügyi költséget az 1890. XLIII. t.-c. 9. § ában meghatározott, végrehajtás terhe mellett fizessen meg, a mely költséget azonban az id. t. c. 4 §. értelmében vádlott vagyontalansága miatt egyelőre behajthatatlanoknak nyilvánítja. A bűnjelként szereplő Balatonvidék cimü hetilap 1908. évi 25. számát a btkv. 62. §. alapján elkobozza és az iratok közt megőrizni rendeli Végül a Bp. 574. §-ának utolsó bekezdése alapján, kötelezi a Balatonvidék cimü hetilap kiadóját, hogy a jogerőre emelkedett ítéletet, a jogerőre emelkedés után legközelebb megjelenő számában t,eg\ e közzé. Ugyanezen vádlottat a Btkv. 261. §-ába ütköző s annak második tétele szerint minősülő két rendbeli nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségének vádja s következményeinek terhe alól a Bp. -373. §. alapján felmenti. A jogerős ítéletet Zalavármegye kir, tanfelügyelőjével, mint vádlott felügyeleti hatóságával közli. Indokok: Minthogy az esküdtek, a hozzájuk intézett II. alatti főkérdét,nek az általuk tüzetesen megjelölt részére hétnél több szavazattal igennel, — az ezen kérdés többi részére, — valamint az I. és III. alatti főkérdésre nemmel felelvén, vádlottat a II. alatti főkérdésnek általuk megjelölt részében körülirt bűncselekményben bűnösnek nyilvánították ; Minthogy vádlottnak azon cselekménye, a melyet a vádlott az esküdtek kijelentése szerint elkövetett, a Btkv. 261. §-ba ütközik és azon szakasz második tétele szerint minősülő és bünteteudő ; Minthogy az esküdtek vádlott javára b'ínJ tethetőséget vagy beszámítást kizáró okot fennforogni nom láttak, a Bp. 374. §. értelmében vádlott ellen büntető ítéletet hozni és Szollár István vádlottat a Btkv. 261. §-ba ütköző és ezen szakasz második tétele szerint minősülő egy rendbeli nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani és a fennti szakasz második tétele alapián a 92. § alkalmával büntetni kellett. Vádlott büntetése kiszabásánál, mint enyhítő körülmény figyelembe vétetett vádlott eddigi büntetlen előélete, családos állapota, hogy a cseleku ényt a közte és főmagánvádló között hosszabb időn keresztül folytatott hirlapi polémia hatása alatt követte el, súlyosbító körülmény pedig nem észleltetett; minthogy az enyhítő körülmények nagy számúak és nyomatékosak, azért vádlott javára a Btkv. 92. §-át alkalmazni s vádlottat bűnössége fokához mérten a rendelkező részben meghatározott büntetésre ítélni kellett; — Minthogy azonban büntetlen előéletű, remélhető, hogy családjára való tekintettel is, ujabb bűncselekmény elkövetésétől őrizkedni fog, figyelemmel még egyéniségére s életviszonyaira, büntetőiének végrehajtása a Bn. 1. §. értelmében felfüggesztendő volt. A bűnügyi költségben lett marasztalás a Bprts 480. §-án — a bűnjel elkobzása a Btkv. 62. §-án, — a jogerős Ítélet hirlapi követelésének elrendelése a Bprts. 574. §. negyedik bekezdésén alapszik. Végül pedig, minthogy az esküdtek a hozzájuk intézett I. és III. a. főkérdésre nemmel felelvén, vádlottat az ezen kérdésekben körülirt bűncselekményekben nem bűnösnek nyilvánították, ugyanezért Szollár István vádlottat az ellene emelt, a Btkv. 261. §-ba ütköző s ezen szakasz második tétele szerint minősülő, két rendbeli nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségének vádja és következményeinek terhe alól a Bp. 373. §. alapján felmenteni kellett. Pécs, 1909. évi február hó 12-én. Hardi Sándor, s. k. elnök. Varga József, s. k. jegyző. 1330/B. 1909. sz. Másolat hiteléül Till Ferencz kiadó. 4886. sz. 1909. B. Kiüafalos másolat. Ö Felsége a király nevében a m. kir. Curia nyomtatvány utján elkövetett becsületsertés vétsége miatt vádolt Szollár István ellen folyamatba tett büntető ügyet,— melyben a pécsi kir. törvényszék mint es küdtbiróság 1909. évi február 12-ik napján 1330. sz. alatt itélt, — a f'ömagánvád— lónak ez itélet ellen közbevetett ós Írásban is indokolt semmiségi panasza folytán 1909. évi julius lió 1-ső napján tartott nyilvános tárgyaláson bírálat alá vevéu, a koronaügyésznek meghallgatása után, következő végzést hozott : A semmiségi panasznak a Bp. 885. §. 1. a) és c) pontjára fektetett része, továbbá az a része, amely a bünl etés felfüggesztése ellen iráuyul : visszautasittatik ; az egyéb okra alapított része pedig elutasittatik. Indokok : A főmagánvádló a Bp. 385. §. 1. a) c) és 3-ik pontja alapján amiatt jelentett be semmiségi panaszt, mert, vádlott az esküdtekhez intézett I. ós III. főkérdésben foglalt becsületsértés vétségét illetően bűnösnek nem mondatott ki, továbbá mert az esküdlek amikor az I. és III. alatti kérdésre nemmel válaszoltak, nyilván büntethetőséget kizáró okot láttak fennforogni, amire nézve pedig hozzájuk kérdés sem intéztetett; végül abból az okból, mert a büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §-a alkalmaztatott és mert a büntetés végrehajtása fölfüggesztetett. Tekintve azonban, hogy a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontokat illetően használt seinmiisógi panaszról már a bejelentésből is, de még inkább a panasz Írásbeli indokolásából kitűnik, hogy ezzel tulajdonképen az esküdtek kijelentése s a bizonyítékok mérlegelése támadtatik meg, ez ellen pedig semmiségi panasz a törvény szerint nem használható: erre a két okra alapított panasz a Bp. 434. §. harmadik bekezdésének megfelelően ez okból volt visszautasítandó. A Bn. 1. §. alapján tett intézkedés miatt használt semmisógi panasz pedig ugyanezen szakasz alapján azért volt visszautasítandó, mert a Bn. 10. §-a értelmében a felfüggesztés kimondása miatt csakis a kir. ügyész használhat semmiségi panaszt, igy a főmagánvádló által használt perorvoslat, mint arra nem jogosított egyéntől eredő, visszautasítandó volt. A Btk. 92. §-ánnk alkalmazása tekintetében pedig a kir. Curia sem észlelt törvénysértést, mert súlyosító körülmények hiányában a mérlegelt enyhítők a 92. §. alkalmazását indokolttá tették. Az alaptalannak talált semmisógi panasz ezekhez képest elutasítandó volt. A koronaügyészségnek azt az álláspontját, hogy az iratok első sorban a kir. Ügyészséggel közöltessenek abból a célból, hogy a büntetés felfüggesztése kérdésében esetleg perorvoslatot jelenthessen be, a kir. Curia amiként ezt már a f. hó 23 án 4684. sz. a. kelt határozatában bőven kifejtette,, magáévá nem tehette. Kelt Budapesten, 1909. évi julius 1. Váfll Mór sk tanácselnök. Vajkó Pál előadd helyett: Szegheő Ignác sk. curial bírd Másolat hiteléül: Till kiadd XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX M 3H 1 Elsőrendű minőségű falitéglát * francia hornyolt, Q szabadalm. hornyolt, 0 hódfarkú * tetőcserepet k

üi„ idomtéglát szállít bármely vasúti állomásra PALLÓS IGNÁC tabi gőztégla, cserép- és agyagáru-gyára Tab, Somogymegye. Központi iroda: Budapest, VII. ker, Hajos-ntca 8. szám. X x x x x x X X X * X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx