Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-18 / 29. szám

1909. julius 1

1. BALATONVIDÉK 5. senek, hogy családjukkal is együtt, lehessenek naponkint, hogy a társas együttélés nyújtotta szellemi élvezetekből sziutén kivehessek részüket. A kereskedőnél tisztára méltányossági kérdés, hogy a közönség legalább nyáron a testet, és lelket ölő hosszú üzleti szolgálattól fölmentse. És bizonyos dolog az, hogy a közönség hamar megszokná és méltányolná az uj rendet, az üzleteknek nyáron át korábban való bezárását és vásárolni valóit hamarább szerezné be. Min áll tehát a kereskedők nyári robotjának kényszere ? Azon áll, hogy a kereskedő urak legyenek szolidarisak. Körözzenek egy ivet maguk között, és állapodjauak meg, hogy a nyári hónapokban kivétel nélkül este 7 órakor üzleteiket bezárják. Ha orre egyetemlegesen lekötelezték magu kat, akkor anélkül, hogy ebből bárkinek kára származnék, — kereskedők és alkalmazottak felszabadulnak pályájuknak a most sziute elviselhellen robotjától, kellemessé teszik a uyarat. maguknak és családjuknak, a közönség pedig az uj rendet csak helyeselni fogja. Mercurius. Francia tanfolyam. Francia tanfolyamot akarok Kessthelyen szervezni a jövő hó folyaman, ha a jelentkezők száma lehetségessé teszi ezen tervem megvalósítását,. A tanfolyamot 1 hóra tervezem augusztus 1-től számítva ; naponként 2 órát tartva, 4 hét alatt ez kitesz 48—50 órát ; ez, igaz, nem sok ; maga a négy hét miuden órája együtt se olyan nagy idő, hogy ez alatt valami egetverő célt lehessen elérni. Gondosan mérlegelve mégis a körülményeket, állítom, hogy a mindennapi életben alkalmazott társalgás nyelvkincsét erős akarattal ennyi idő alatt, is el lehet sajátítani ; 1500 szóval beutazhatjuk Franciaországot, s nem szorulunk, szótáron kívül, senki segítségére ; körülbelül ennyi szót ölel fel a Gerő Imre kiadásában megjelent «Leggyorsabb nyelvtanulás franciául* cimü kis nyelvkönyv, 32 oldalon, m. e. 300 mondat vagy kifejezés keretében, 54 tárgykörben, Ha egy nap 50—60 szót sajátítok el, ezt is kétszerié felosztva, felét délelőtt, felét délután, — a mi épen nem sok, — 10 nap alatt, ez már 500, 30 nap, vagyis egy hónap alatt, 1500 szó s az említett kis nyelvkönyv keretében 1 napra 1 oldal esik. De mit, érünk ily csekélységgel ? kérdezheti valaki. Van annak valami jelentősége ? Mérjük össze a várható eredményt a mindennapi gyakorlattal , egyik tajta középiskolán, a gimnáziumban, a franciát rendkívüli tárgyként szokás tanítani, heti 2 órában ; rendesen 3 évig jár egy-gy fiu e tanfolyamra ; részt vesz tehát, egy évi szorgalmi időt 34 hétre számítva, egy év alatt 2X^4 «= 68 leokén ; három óv alatt 200-on, olyan rendes, kötelező foglalkozás mellett, mely elméjét, sokoldalúságával legnagyobb mértékben leköti. Ezen 3 évre terjedő gimnáziumi tanfolyam 1/

4-ének felelne tehát meg az a cursus, melyet, én tervezek. A reáliskolában olyan szerepe vau a francia nyelvnek, mint, a gimnáziumban a németnek ; tanítják 6 éven át, ha nem csalódom, heti 19 órában. Megint, 34 hetet számítva egy iskolai évié, egy reáliskolai tanuló, mire érettségit tett, 34X19=646 francia leckén vett, részt, tehát vagy háromannyin, miut az a gimnáziumi növendék, aki e tárgyat rendkívüli órákban hallgatta. Meg is követeli tőle a tanterv, hogy a francia nyelv irodalmát ismerje, a francia előadást megértse, leckéjét e nyelven mondja el, vagyis hogy franciául beszéljen. Mennyiben sikerül ezt, a kitűzött célt minden tanulóval elérni, azt most nem kutatom, csak összemérés céljából hivatkozom a közismert tényekre. De forduljunk másfelé is gyakorlati példákért ; a tYes—Qui—Si» képes hetilap az angol és francia nyelv köunyii megtanulására különböző tárgyú olvasmányok és gyakorlatok keretében, számonként 8 oldalon, la), e. 50—60 uj szót alkalmaz ; eddig megjelent újév óta 21 szám; feldolgozott pedig m. e. 1200 szót ; az év végéig, mikorra a tanfolyam is véget, ér s a szerkesztő, Pa'óczy Lipót reáliskolai tanár biztatása szerint HZ ember megtanul franciául, ha az ő tanácsát megfogadja, t. i. hogy naponként, nem többet, miut 10—16 percig forgatja képes heti lapját, ; ez hetenként 7, havonként 28 negyedóra, 7 óra, félév alatt 6X7 42, egy év alatt 84 óra s elsajátított az ember 2500—3000 francia szót, a miből franciák közt megélhet. Mi ennek felére vállalkozunk 4 hét alatt, napi 2 órában. Ysoz F. S. iU| francia társalgási nyelvtanában* vau 114 gyakorlat ; a szójegyzék 20 oldalon van közölve 3 oszlopban ; egy. egy oldalon m. e. 150 szó; egészben tehát 20X150=-=3000 ; e nyelvkincs felét szerezhetjük hát, meg négy hét leforgása alatt. Theisz Gyula dr. francia-magyar szótára 400 oldalon, oldalonként m. e. 60 szót, egészben körülbelül 20.000 szót lajstromoz el ; átlag négy különböző beszédrészt, számítva egy szócsaládba (főnév, melléknév, ige, határozó), Theisz szótárában körülbelül 5000 szócsalád gyűjteménye foglaltatik. Nincs tehát humbug abban a föltevésben, hopy 4 hét alatt napi 2 órás tanfolyamon, erős akarattal a mindennapi francia társalgás elemeit, el lehet sajátítani ; én, magánúton — nem ugyan négy hét, — de egyéb elfoglaltságom mellett ugyanannyi hónap alatt igy tanultam meg pl. németül, újgörögül, oroszul annyira, hogy szótár segítségével akármily szakombavágó nyomtatott szöveget megértettem. Vállalkoztam tehát, ennek a francia tanfolyamnak vezetésére, ha felállítását, a közönség érdeklődése lehetődé teszi. Tandíj 20 koroua, mely jogot ad ugy a kezdők, miut a haladók cursusán való részvételre. .Jelentkezni lehet lakásomon Kossuth Lajosutca 42. szám alatt, naponként délután 1—& óráig, egyébkor a parkban, ahol a többi fürdőzővel én is tartózkodom. Tájékozásra azért van szükségem még e hét folyamán, hogy számot vethessek a körülményekkel ; ha legalább 20 résztvevő jelentkezik, a taufolyamot megkezdhessem ; az előképzelt ég, élethivatás megismerésére pedig azért, hogy a csoportokat (kezdők, haladók, felnőttek, serdülők, tanulók, gyakorlati emberek st.b.) megalakíthassam. Sarudy György gimn. tanár. — A megyei közigazgatási bizottság kedden tartotta rendes havi ülését, Batthyány Pál gróf főispán elnöklésével Zalaegerszegen. Az alispáni jelentést tudomásul vették. Azután Kroller István panaszt emelt, hogy az uj mértékhitelesítési törvény szerint a mértékhitelesítők igen sokat kérnek egyegy kiszállásért, pl. a nagykanizsai mértékhitelesítő két mázsamérlegért 59 koronát számított. Árvay alispán megnyugtató választ adott a felszólalásra. — Ruzsicska Kálmán dr. tanfelügyelő tette meg jelentését, A tanfelügyelő jelentésében igen fontos hadonászni s kiabált torkaszakadtából : • Hopp, hopp ! Vigyázz komám ! Megy valami jobb felé !» És csakugyan ment is. Míg a cinikus dühösen fenyegette a kiabálót, a vágás jobb szélén megdördült a puska s utána valami rettenetes ordítás hangja töltötte be az erdőt, mitől még ijesztőbben hangzott ki valami kiabálás. — Meg van ! Meg van ! — hangzott a vágás jobb feléről a •komám* kiabálása, ki örömében magánkívül ragaszkodott bele egy előtte vérében fetrengő vad bőrébe. — Mi bajod komám ? — riad ijedt képpel az odarohanó cinikus a kiabálóra — hol lőtted meg magadat ? — Meg van — kiált vissza az — nézd meg mi, én nem látom. A cinikus most már nem szólt semmit, mosolygó ábrázattal szakított le néhány tölgylevelet s beletüzte a «komám* taplósipkájába. Azután háromszor négyszer jól megnézte az előtte álló fess alakot és elkezdett ő is kiabálni. — Kázmér ! Kázmér ! hallod-e ? Majd visszafordult a vadat még mindig tartó társa felé s tőle telhető komolysággal szólt hozzá: — Látod szép ur, megjósoltam én neked ezt még a vonatban s most mi lett volna a dicsőségedből, ha nem hallgatsz rám, Kázmér ! Kázmér ! hamar azt a kodákot! Végtelen örömmel nézett azután a • komám* a zsákmányára s mikor már majdnem valamennyien odaértek hozzá, örömtől csillogó szemekkel nézett rajtuk körül s mialatt könnyei végigperegtek szép arcán el-elcsukló hangon dadogott. — Nézzétek, nézzétek ! meglőttem az első bakot. Igen meglőttem az első bakot. — Ja — szólt közbe a cinikus — meglőtted az első bakot ? Akkor lefotografálunk. Illő dolog, hogy meg légy örökítve zsákmányod fölött. S míg Kázmér sietve igazgatta az elesett bakot és föléje állította az örömmámorban uszo • komám *-at, szó nélkül vágott egy jó suhogós mogyoróvesszőt. Azu'án odaállott komája háta mögé, elővette cigarettatárcáját s beledugott a szájába egy cigarettát s meg is gyújtotta neki. — Tartsd fellebb a fejedet komám — folytatta tovább abbahagyott beszédét — a sipkádat meg igazítsd meg, mert nem látszik tőle a képed — Igazad van — szólt rá az meghatva és égő cigarettájával sapkája körül kaparászva. — Ali! ha tudnátok milyen boldog vagyok. — Eközben elcsettent a kodak s a Kázmér már valamennyit körül állította a bak fölött, mikor újra hallatszott a «komám* meghatott szava : — Mily boldog lesz a kis feleségem, ha meglátja ezeket a képeket, — Lásd komám — folytatta továíbb a cinikus — kis feleségedről egészen megfeledkeztünk volna, ha eszembe nem hozod. Csináltassunk azért a Kázmérral még egy felvételt — folytatá tovább — örömtől füstölgő fejű embert még ugy sem látott barátaitól körülvéve. Alig csettent azonban harmadszor el a kodak Kázmér kezében, elkapták a szép urat és alaposan elabrichtolták a cinikus mogyorópálcájával. Egyszerre vége lett minden örömnek. A fess vadász, a szép ur hasztalan kiabált, hiába kapálódzott, el kellett viselnie az első bak lövés következményeit. Mikor pedig a cinikus megelégelte már a vesszősuhogást, leintette kötelességükben tulbuzgó társait, a vasmarkokból szabadult deliquuens, mint egy megvadult bika szaladt egyenesen a hozzá legközelebb állónak. — Te ! Te! — kiáltott rá a cinikus meglátva kezében csillogó vadászkését — ég a fejed, nem látod ! ? Es valóban. A sárga taplósipka olFOGMUTEREM Berger Alfréd Budapestről juniustöl augusztus hó végéig Keszthelyen, Schleiffer-villa.