Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

1909. november 28. BALATONVIDÉK 3. «Ha nyugdíj viszonyainkat, a Magyarországon bármely hivatalban, vagy munkálatban alkalmazottakéval összehasonlítjuk, kitűnik, hogy azok valamennyiénél mostohábbak és hogy a mai lehetetlenségig megdrágult életviszonyok között tűrhetetlenek. Avagy ttírhető-e tovább az, hogy a tanítónak — ki minden erejét, egészségét, az egész életét a mások gyermekei felnevelésének szenteli — elhalálozása után az árvái koldusbotra jussanak ? Vagy, — hogy a számtalan súlyos sérelem közül többet ne is említsek, — türhető-e az, hogy azon hosszú, becsületes munkában kifáradt öreg tanítók, kik még a tanítói fizetésreudezes megtörténte előtt nyugdíjaztattak, s igy nyugdijukat a régi nyomorúságos fizetés után húzván, az általános drágulás folytán öreg napjaikra meg legyenek fosztva a megélhetés legszükségesebb feltételeitől is ? Nem ! Itt sürgősen segíteni kell a bajon., És mi akadályozna meg bennüuket abban, hogy megkíséreljük nyugdij viszonyainkat elviselhetővé tenni most, midőn a saját garasainkból összehordott olyan nyugdij alappal rendelkezünk, melyhez hasonló niucs egyetlen foglalkozásbeh alkalmazottaknak sem Magyarországon? Mert ime : Szolnokon a legutóbbi 10 év alatt 8 tanító élvezett hosszabb-rövidebb ideig csekélyke nyugdijad Ez volt a nyugdijalap összes kifizetési kötelezettségi a szolnoki tanítókkal -zembeu. Befizetést, ellenben állandóan 65—70 en teljesítettünk. Épen nem túlzás tehát, ha hozzávetőleges számítással azt mondjuk, hogy itt a kiadás a bevételnek 40—50 százaléka. És igy van ez átlag a régebbi multakra nézve is az egész országban. Már most, ha középszámitással évente csak 25,000 tanító után számítjuk is a befizetésedet, azon több nemzedékre kiterjedő időn át, mióta az aiap fennáll, s ehhez hozzászámítjuk a tőkésített, kamatokat, valamint a tankötelesek és iskolafenntartók által befizetett summákat: bizonyára elég millió lesz kasszánkban ahhoz, hogy igazán szégyenletes helyzetünket — meglévő tőkénk csorbítása nélkül — legalább tűrhetővé változtassuk. Javaslom tehát: mondja ki Egyesületünk, hogy kívánja, mikép az országos A vérem már akkor kezdett forrniHát itt akar hagyni ? Jóllakott velem? Közelebb húzódtam hozzájuk, hogy minden szavukat halljam. A vörös majom cukorral kínálta meg. Bádogdobozban volt s nem tudták felnyitni. Kést vettek elő és azzal feszegették. A feleségem leült valami lócára s egyik lábát a másikra téve bontogatni kezdte a dobozt. A férfi eléje térdelt s a mint a cipőn felül előkandikált a lába, simogatni kezdte : — De remek lábad van ! Es ő ahelyett, hogy ellökte volna ma- i gától azt az embert, hozzáhajolt és megcsókolta. Ekkor rohantam oda. A férfit arcul ütöttem s ellöktem, az végignyúlt a földön, az ő kezéből pedig kikaptam a kést és a mellébe döftem. Az a nyomorult ordítozva elszaladt, ő podig visszaesett ájultan a helyére. De inkább az ijedtségtől, mint a fájdalomtól ájult el, mert a seb olyan jelentéktelennek látszott. Mikor magához tért, még mosolyogva mondta: — Milyen ostoba is vagy ! -r- Az orvos azt állította, hogy egykét uap múlva már játszhat is és még aznap este fellépett a vérmérgezés s másnapra meghalt. Az utolsó szava ez volt : — Esküszöm, hogy nem csaltalak meg senkivel ! -— Es én nem hiszem neki most sem! — ordított fel vadul a rab. Majd zokogni kezdett ós kétségbe esetten nyögdécselte: — S ha mégis igaz lenne ? — Magára nézve az már teljesen mindegy — veté oda a biró. tanítói nyugdij alapot kezelő bizottság rövid idő alatt számoljon be nyugdijalapunk kezelési módozatairól s annak vagyoni állapotáról, hogy sürgősen kiderüljön, mily mértékben segithetüuk a saját erőnkből önmagunkon. Közölje ezt a kívánságát az Egyesület valamennyi magyarországi tanítóval, hogy biztosan remélt hozzájárulásuk által ennek a kívánságnak a megvalósulásához szükséges suly megadassák» Vau szerencsénk felhívni t. Címedet, hogy ezen elfogadott javaslatot sürgősen a vezetése alatt álló tantestület elé terjeszteni s annak véleményéről bennünket — a további intézkedés megtehetése végett — azonnal értesíteni szíveskedjék. Kelt Szol uokon, 1909. évi nov. 14-én. Hazafias tisztelettel Udvary Ferenc Polónyi Mátyás vm. egyesületi jegyző. vm. tantestületi elnök. A teazsur. — Egy utcai párbeszéd nyomán. — Végighallgatta : Gnorn. A. és B. két fiatal ember. Neveik a diszkréció melegébe burkolva. A. : Mész ? B. : Hová ? A : Ez is kérdés, hogy máma hova? ! Hát hova lehet ma menni ? B. : Ebben a fészekben egyáltalán sehova se lehet menni, vasárnap pedig a feneketlen unalomtól éppenséggel a gutaütés kacérkodik az emberrel. A. : Biz Isten nem értelek. Vagy le- ! nézted azt a szórakozást hirdető tarka plakátot ott a Hungária sarokablakában, vugy egyáltalán nem nézted meg s akkor vak v«gyB. : Hja, vagy ugy ? . . . Hát mér' nem szó'sz ! Há' hogy ne láttam volna: Teazsur, amelyen a háziasszonyok szívesen látják a vendégeket 5-től 8-ig A. :, Igenis a teazsur, az első idei teazsur. Es ha szabad kérdeznem, miért méltóztattál ezt ily megve'ő hangon mondani ? B : Ha ha-ha ! Mert ez igazán valami nevetséges. Nem tulihd ? A. : . . . . ? B. : Már nagyon fáradtnak érezheted 5 magad, le öreg tatám, hogy szórakozási hajlamaid 3 órán belül kielégítést nyernek. A. : Hát 5-től 8-ig nem lehet elég csecse-becse, leány- és asszony-mosollyal édes teával, szardella-vajas szendvicscsel, prágai sonkával, hideg felvágottal, tésztával s mit tudom én más micsoda mindenféle jóval untig be szórakozni ? B. : Vagy ugy ?! . . . Na ezt ugyan jól adtad. Mégis csak te vagy kettőnk között az okosabb. Elismerlek és megyek . . . De megálj csak . . . eszembe jutott valami . . . A. : Na ! B. : Agyj kőesőn egy koronát ! — Köszönöm. Aztán Te ! Tudod biztosan, hogy 8 kor vége lesz és tánc nem lesz utána ? A. : Te akasztófára való ! De légy nyugodt. Fél 9 kor mozi, azt a Vas el nem engedi a zsurosok táncolhatnékomja kedvóért. B. : Akkor rendben vau — szervusz. A. : Szervusz! — Zalavármegye törvényhatósági bizottsága december havi közgyűlését 1909. évi december hó 13-án tartja. A közgyűlésen felveendő tárgyak sorából felemiitjük a következőket : 1. Belügyministeri rendelet Batthyány Pál gróf megyei főispánnak ezen állásától saját kérelmére történt fölmentése tárgyában. Ezzel kapcsolatban : Batthyány Pál gróf búcsúlevele a vármegye közönségéhez. 2. A millenniumi ösztöneij adományozása a zalaegerszegi, keszthelyi és nagykanizsai gimnáziumok egy-egy . tanulója számira. 3. A Balatoni Szövetség j 1586/1909. sz. átirata a szövetség kiadása- í ban megjelenő «Balatoni Utmutató» nyomtatási költségeihez leendő hozzájárulás iránt. 4. Cséby Lajos keszthelyi gyógyszerész engedélyt kér arra, hogy Héviz gyógyfürdőben gyógyszertárt állithasson fel. 5. A keszthelyi hordójelző hivatal részére szükséges helyiség kibérelése. 6. Darnay Kálmán sümegi lakosnak kérvénye a községek régi pecsétnyomóinak a Darnay-muzeum részére leendő átengedése iránt. 7. Keszthely nagyközség képviselőtestülete a keszthelyi közkórház építési munkálataira vouatkozólag megkötött szerződéseket törvényhatósági jóváhagyásra felterjeszti. 8. Keszthely nagyközség képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítás tárgyában hozott határozata. 9. A Keszthely nagyközség kezelése alatt álló Vaszary Kolos-féle ..Teréz" alapítvány alapító levelei. HÍREK. — Személyi hir. Festetics Tassilo gróf ur a héten Berzencére utazott, hol több főúri vendégével az ezidei őszi vadászatokon vesz részt. — Népkonyha a zárdában Festetics Tassiloné grófnő, Hamilton hercegnő kegyes jószívűségéből az idén is megnyílott a zárdában a népkonyha, hol a szegények és az urodalmi cselédgyermekek naponkint ebédet kapnak. — 40 éves szolgálati jubileum. Szép ünnepélj't, rendeztek a keszthelyi in. kir. adóhivatal tisztviselői, szeretett főuöküknek Cavallár Józsefnek, szolgálata negyvenedik évfordulója, alkalmából f. hó 2-án. Délelőtt 11 órakor a lnvatalhelyiségben gyűltek össze mindazok, kik az öreg adótárnok igazi tisztelői s munkásságának osztályos társMi. Az ünnepélyt Tóth Zsigmond ellenőr vezette be, meleg szavakkal üdvözölvén az ünnepeltet. Utána az adóhivatal tisztikara nevében Kétszery Géza tartolt üdvözlő beszédet, mig a teleti es zalaegerszegi tű. kir. pénzügyigazgatósiig részéről Nagy Ferenc pénzügyi titkár üdvözölte a jubilánst és átnyújtotta neki Odor Géza m. kir. pénzügy igazgató iidvózlő és elismerő iratát. A m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség képviseletében Aiauy m. kir. számtanácsos mondott üdvözlő beszédet. Az agg jubiláns könnyekig meghatva válaszolt az üdvözlésekre. — Este 8 órakor társas vacsorát rendeztek az .agg jubiláns tiszteletére a Leitner szállodában, hol dr. Remsey Lajos, Pál János kir. járásbirók, dr. Bozzay József ügyvéd, Bognár Imre jegyző, Arauj' számtanácsos stb. mondtak felköszöntő beszédeket. A kedélyes társaság késő éjjelig együtt maiadt, az agg jubilánssal s csak a késő éjjeli órákban oszlott szét. A keszthelyi főszolgabiróság hivatalnokai Takách Imre főbíró vezetése alatt tegnap délelőtt üdvözölték a jubilánst. — Ismeretterjesztő előadások. A magyar közoktatásügy nagy pártfogója, Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete folytán főgimnáziumunk tanári kara, mint eddig, az idén is tart ismeretterjesztő előadásokat a Hungária szálló nagy termében. Mivel pedig városunk és vidékének művelt közönsége mindig nagy érdeklődéssel kísérte a tanár urak magas színvonalú szabad előadásait és felolvasásait azt hisszük, hogy az idei felolvasások is oly látogatottságnak és érdeklődésnek fognak örvendeni, mint eddig. A keszthelyi főgimn. nyilvános előadásai és felolvasásai 1". bó 8-án,szerdán délután 5 órakor liezdődnell a Hungária szálló nagytermében. Az elsőfelolvasó BerbesOttó főgimn. igazgató lesz. A felolV

(.sás tárgya r Gondolatok «• nevelés köréből- A musodik előadas vasárnap és hétfőn lesz d. n- órakor. Előad vetitett képek kíséretében dr. "Win diseb. Richárd gazd. akadémiai tanár. Az előadás tárgya : A i> ezsgő gyártás.