Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-18 / 29. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. julius 18. 29. szám. BALATONVIDEK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. - f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Aratás. A régieknek Medárd napjához fűzött jóslása ez idén valóra vált. Negyven napig borús, esős s oly hűvös volt az időjárás, bog}

r a kánikula legfőbb idején a meghűlés ellen védekeztek az emberek. Alig volt egy-két nap közben, amikor a nyári nap melegét érezni lehetett. A szokatlanul hűvös időjárás hátráltatta a gabonanemüek g}

rors kifejlődését és megérését. Innen van, hogy mig a korábbi években máiPéter és Pál hetében megkezdődött vidékünkön az aratás, addig az idén csak a mult hét elején fogtak hozzá. Ez a két heti késés azonban korántsem volt ártalmára a gazdáknak. A hűvös, esős időben a szemek nem száradhattak be s teljes, szépen kifejlett gabonaszemektől duzzadnak a kalászok. Az idén tehát bő aratása lesz gazdáinknak. Sajnos, hogy csak vidékünkről mondhatjuk ezt" mert az ország más részein az elemi csapások a szépen mutatkozó termés nagy hányadát tették tönkre. Általánosságban tehát ismét csak szomorú eredménye lesz az aratásnak. Egyes vidékek bő termése ugyanis nem képes ellensúlyozni a nagy veszteségeket, pótolni az ország szükségletét s igy a fogyasztó közönség abbeli reménye, hogy aratás után a gabona és iiszt árak csökkenni fognak, meghiúsultnak vehető. Nincs tehát min örvendeznünk, nem hoz ránk semmi vigasztalót az idei aratás sem. A legfontosabb és legszükségesebb élelmicikk : a kenyér, továbbra is oly drága marad, mint volt. Mindezek dacára is van valami megnyugtató és vigasztaló momentum az idei aratásban. Ez pedig nem más, mint az aratási munka zavartalan menete. A mult évek zavargásai helyét a békés és csendes munka foglalta el. A felbujtók törekvései országszerte hajótörést szenvedtek s az aratási munka a legtökéletesebb eg3'etértésbeii zavartalanul folyik az egész vonalon. A mult évek keserű tapasztalatain okulva, a munkások belátták végre, hogy saját érdekeik ellen cselekesznek, ha a szerződésben megszabott feltételeken kivül még tulkövetelésekkel lépnek fel s ezek teljesitését sztrájkkal akarják kicsikarni a munkaadóktól, viszont a munkaadók is belátták, hogy a rég mult idő munkabéreit a jelenben mérvadóul venni nem lehet s méltányos engedményekkel igyekeztek a munkások igényeit kielégiteni. így jött ezután létre a békés egyetértés munkaadó és munkás között, amelynek örvendetes eredménye : az aratási munka zavartalan menete. Remélhetőleg ez a megváltozott állapot nem lesz csak időszerű, hanem állandósul s a munkaadó és munkás egyetértése újra visszaállitja majd azokat a régi, kedves és családias aratóünnepségeket, amelyen a munkás együtt örül és vigad gazdájával a termés letakaritása után. S ha kevésbbé sikerül is a termés, a gazda gondterhes arcáról elsimulnak a ráncok, eltűnnek a felhők, látva azt, liog}

7 munkásai vele éreznek s hűséges osztályosai mind szomorúságának, mind pedig örömének. Ezt a megnyugtató és vigasztaló reménységet hozta meg nekünk az idei aratás s ha nem felel is meg mindenütt a várakozásnak, ha nem hozta is magával az óhajtott árcsökA B AL

ATQNVIIJÉK TAHGAJA. Az első bak. V Nagy hahotázás között kászolódott le a b .... i vicinálisról egy hangos vadászkompama s mig egyik-másik nevetés közben is tőle kitelhető módon igyekezett jól táplált vizsláját a már már újra mozogni kezdő vonat kerekei elől biztonságba helyezni, az 3gyik, egy napsütötte arcú, cinikus kepu, kopottas külsejü alak összeráncolta homlokát s teljes komolysággal visszaszólt a vonatba: , ~ Y

gy

an ne b

o™olj komám ! Hiszen beláthatod, hogy nem minden ember olyan jo l.elkü, mint te vagy. Ha bolondoznak veled ezek az emberek, hát nem azért teszik, nogy nekivadulj és itt hagyj bennünket, mint szent Pál az oláhokat. Ezek mind csak azt irigylik tőled, hogy ma te fogod lom az első bakot. — Az nem igaz — kiáltott be a perronról egy vékony, deresedni, kezdő alak — lőtt már az én komám több bakot is életében, csak tann nem akadt rá— Meg nem is szerette volna tanuk előtt lődözni a bakjait — folytatja sunyi mosolygással egy harmadik — mit szólna hozzá a felesége, ha a baklövéseinek liire futamodnék ? A sunyi beszédére felütötte fejét a kocsiban a «komám >-nak nevezett egyéniség s mig egészségtül duzzadó piros képét kidugta az ablakon, szemei villámokat lövelve keresték azt, ki az imént beszélt. Mikor aztán megtalálta, kiben támadóját vélte, haragtól recsegő hangon szólt hozzája. — Hát azért is megmutatom neked te nyomorult, hogy én lövöm ma az első vadat és itt maradok, hogy ne mulathassatok rajtam, hanem lássátok meg, hogy ki az ember a gáton ! — Igazad van komám — folytatá a cinikus képű — csak nem hagyod a dicsőséget ezeknek, mikor az egyedül csak téged illet meg. A beszéd alatt összeszedte cók mókját a vonatban levő s csakhamar látható lett termetes alakja a kocsi lépcsőjén. Fejét sárga taplósipka födte, mely félig beárnyékolta a még mindig haragban égő arcát s eltakarta szép vonásait. Fess vadászkabát simult mellére, melyről szinte világított az ujdonat-uj vadásztáska s a fényes, rézcsatos patronöv. Kezében egy remek kétcsövű lankastert tartott, mit még a legnagyobb önzetlenség is megirigyelhetett volna tőle s a mig fessen, villámokat szóró szemmel ott állott társai előtt, okos két szemét folyton urára függesztve simult hozzája gyönyörű vizslája. — Na szép ur - - szólt hozzá a sunyi képű — ha téged igy meglátnának az aszszouyok otthon, mind megbomolnának utánad. Épen azért bocsás meg, hogy anynyit évődtünk veled s engedd meg, hogy a Kázmér kodakjával megörökítsük remek alakodat. Sirolin Emeli az étvágyat és a lestsúlyt, niegszlln» teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utániatokat is kínálnak, kérjen .mindenkor „Roehe" eredeti cnomagolást. F. Hoffmann-La Roehe & Co. Basel (Svájc) Roehe ff Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertáraié* ban. — Ara livegenkint •».— korona.