Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-14 / 46. szám

4. BALATONVIDÉK 1909. november 14. ben előterjesztett, javaslata. Zalaegerszeg város megkeresése az egyesületi telek meg­vétele tárgyában. A Csáktornyavidéki Gaz­dakör alapszabályainak jóváhagyása. Tör­vényjavaslat az állattenyésztésről vélemé­nyezése. Folyó ügyek, indítványok. — Halálozás. Ismét egy derék polgár­társunkat ragadta el a kérlelhetetlen halál ifj. Pintér József személyében, a ki nem­csak jó férj, jó apa, hanem mint példás tűzoltó futotta meg életpályáját. A keszt­helyi önkéntes tűzoltó egyesületnek meg­alakítása óta előbb mint rendes, később mint tiszteletbeli tagjxjárt elő jó példával azok előtt, akik az önzetlenség hivei. Az elhunytban Pintér János balatonszent­györgyi vasúti főtisztviselő édesatyját gyá­szolja. — A kath. Népszövetség köréből. A helyi szervezet vezetősége mult vasárnap a kath. Legényegyletben értekezletet tar­tott, melyen Dombay Sándor káplán, a helyi szervezet titkára beszámolt a kath. Népszövetség eddigi működéséről s je'en­legi állásáról. A vezetőség, jóllehet, az el­múlt év eredménye a kezdethez képest eléggé kielégítő volt, mégis szükségesnek tartja a taggyüjtést. széles körben folytatni, hogy a kath. Népszövetség áldásos műkö­désének hasznát minél többen élvezhessék. A naptárak kézbesítése a mult hót folya­mán megtörtént, most, kéztesitet nek a novemberi füzetek és a jövő évi tagsági igazolványok. Uj tugoknak beiratkozni lehet a csoportvezető uraknál, a jövő évi tagsági dij (1 kor.) lefizetése melleit. — Aki a kath. Népszövetség gyönyörű jelvényét megszerezni óhajtja, jelentkezzék a csoport vezetőjénél. — Északamerikai halak a Balatonban. Mint illetékes helyről értesülünk, mult hó végén ós november hó elején magyar ten­gerünkből az ószakamerikai eredetű ttörpe harcsán» kívül, melyet, békapusztitó tulaj­donsága miatt és jóízű busáért haltenyész­tési kisérietképen bocsájtottak be ezrével a Balatonba és nálunk már meghonosodott­uak tekinthető — 'nég két más északame­rikai eredetű édesvízi Lalfajt is fogtak ki halászaink. Érdekes jövevényeink egyike a szivárványszínekben és gyöngyház fényben ragyogó szinü *nuphal,t melyet, Németor­szágban jóizü húsáért már szóltiben tenyész­tenek, a másik, a közgazdaságilag még fon­tosabb tpisztrángsügér*. melynek busa a fogas és a pisztrángéra emlékeztet és >za­poraságáu kívül eléggé gyorsan piacképessé válik. Érdekes vendégeinket senki sem bo­csájtott.a be kisérietképen se szép nagyvi­zünkbe, hanem a somogyinegyei Sárd köz­ségbeli dr. Hirsch-féle haltenyésztőből, hol mesterségesen tenyésztik őket, szöktek meg és vándoroltak be Balatonunkba jó szán­tukból. Részletesebben lapunk jövő számá­ban számolunk el ezen haUenyósztési szem­pontból fontos élő és intő példányokról. — Még most is iskola nélkül. A tanév harmadik hónapjában tart, már, de azért a kiskeszthelyi tankötelesek még vígan va­kációznak. A r,anügyi hatóságot, mint lát­szik, egy cseppet sem aggasztja a be nem iskolázott gyermekek sorsa, mert még most sem döntött a két község közt, vitássá vált iskolaügyben. De a kiskeszthelyi előljáró­aágnak sem fekszik valami nagyon a szi­vén ez az ügy, mert különben szorgalmazná a döntést és annak megérkeztéig is gon­doskodnék valami megoldásról. Letétbe helyezhetné pl. a íelemelt, hozzájárulási Összeget a döntésig s a gyermekek előtt azolinal megnyílna az iskola kapuja. Nekik azonban nem sürgős az ügy. Ők nem res­telik az ázsiai állapotot, ők várhatuak. No hát, Keszthely még kevésbbé restelheti, még inkább várhat. Vesztes csak a népne velés ügye. azzal pedig vájjon ki törődnék Kiskeszthelyen ? — A Lipcsei Magyar Egyesületből. Szerdán, azaz e hó 3-án tartotta a «Lip­csei Magyar Egyesület, reudes közgyűlé­sét, melyen számos magyar tanuló jelent, meg. Az elnök, Dr. Déri, a Ferencz József­rend lovagja, meleghangú szavakkal üdvö­zölte a megjelenteket és egyúttal kérte öke f, hogy viselkedésükkel példát adjanak a többi nemzetbelieknek, mert, az idegen­ben egyes emberről következtetnek a nem­zet összes fiára. — Azután beszámolt az egyletben lörté>\t változásokról és egyúttal örömmel jelentette, hogy a dresdai osztr.­magyar nagykövet, Fürstenberg herceg, alapitó tagja lett az egyletnek. Majd áttért Tlialy Kálmán halálára és egy fényes, magas szárnyalású beszédben méltatta «az utolsó nagy kuruo-ot, ki mintegy emlék, mintegy ereklye maradt fenn a kurucvílág­ból. Végül a levizsgázott, távozó magya­roknak nyújtott búcsujobbot, és ezzel a szép gyűlés befejeződött. A legközelebbi gyűlés december elején lesz. — Hamisak a mérlegek? A mult héten több panaszos levelet, is vettünk, s mind­egyikben a rossz mérlegek ellen (no meg a hatósági lanyha ellenőrzés ellen is) önti ki keserves panaszát egy-egy polgártársunk. Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy jogos a panasz, hisz a lelkiúmeretlensóg nagy suly­lyal nehezedik a mérleg serpenyőjébe s hamar megbillenti azt, s egész pontosan kipótolja az áru klgrjából hiányzó deka­grammokat. Deliát, miért e titkos panaszko­dás? Hisz vau hatósági mérleg, tessék után­méretni s a kevesebbet, mérő egyéneket feljelenteni. Tessék megliinni, ez sokkal többet használ, mintha mi egész hasábokat iiuuk a hamis mérlegekről. — Azt is paua­szólják, hogy a piacon a kofák egyáltaláu nem használnak hitelesített mértéket. Ezt nem akarjuk elhinni. Lehet, hogy akad még egynehány, aki a légi verduuggal mér ma is, de hát azt is csak ugy lehet megszüntetni, ha felhívjuk rá a rendőrség figyelmét, aki aztán elkobozza. — Szőlőbirtokosainkhoz ! Nagy Gábor szőlőuagj'birtokos augusztus hóban felhivás­intézet.t a fővárosi lapokban, hogy az ált, taia 20 év óta (emésztett Delawate faj­szőlőnek termését az idén, a midőn az or­szág összes szőlő termését a betegségek majdnem teljesen lepusztították, a hely- • színén tekintsék meg s győződjenek meg, hogy a Delaw.ire szőlőről tett állítások a valóságnak teijesen megfelelnek. Ezen fel hívásra az ország bor-vidékeiről tömegesen utaztak Kólyrn, sőt egyes borvidékek 10—16 tagu küldöttséget is küldtek tanul­mányozás végett. Minden lái.ogató a hely­színén annyira el volt ragadtatva, hogy nyomban nagyobb mennyiséget, vásároltak, sőt, egy nagybirtokos 200.000 darabra tett megrendelést. Oly sok előnye van a világ­hírű Delaware szőlőnek és bornak, hogy t. olvasóink saját érdekükben cselekszenek, ha meghozatják Nagy Gábor, Kóly (Bihar megye) képes árjegyzékét, melyet ingyen és bérmentve küld. — Esküdtszéki tárgyalás. F. hó 10-én ítélkezett a nagykanizsai esküdtbíróság Fáró Márton balatongyörki gazda bűnügyé­ben. Fáró több éven át vadházasságban élt gazdaasszonyával, Viosz Annával s annyira megszerette balkézről való feleségét, hogy minden ingatlan vagyonát annak nevére íratta, csupán azok haszonélvezeti jogát, tartotta fenn magának. Fáró Márton törvé­nyes nejétől elváltán élt, kit amiatt hagyott ott a felesége, mert egyszer nagyon ke­gyetlenül megverte. Ezért, két és félévi fegyházra Ítélték az öreget és az ítélet ép­pen akkor lett, jogerős, midőn Fáró Már­ton a legboldogabb egyetértésben élt Viosz Annával. Elkellet,t tehát, hagyni a meleg fészket és az öreg bevonult a szegedi csil­lagból t,önbe Két és fél év azonban nagy idő és az asszony ezalatt hűtlen lett. Any­uyira hűtlen, hogy annak rendje és módja szerint való törvényes felesége lett Horváth Józsefnek, ki egyszerűen beköltözött a Fáró-portára. Midőn az öreg kiállotta a büntetést, és hazatélt, nagj'on meglepődött a történteken, de tűrt, és békében próbált együtt, lakni a házasokkal. Alig néhány hét, múlva azonban szerelmével kezdte üldözni volt kedvesét, ez azonban nem akart, vele újból viszonyt kezdeni Napirenden voltak emiatt a veszekedések közöttük és midőn egyszer a férj nem volt otthon, Fáró meg­verte az usszonyt, ki erre férjével Keszt­helyre ment s ott sebeiről orvosi látleletet vetetett fel. Midőn a házastársak Keszt­helyről este hazaérkeztek, Fáró Márton nem volt otthon. A korcsmában ivott; ugy látszik készült a nagy tettre. Éjfél körül aztán elindult a korcsmából, előbb azonban vett, a korcsmárostól egy fél liter petróle­umot Haza érve az ajtót bezárva találta, mire kiment a kertbe, az ott lévő madár­ijesztőről leszedte a rongyokat, ezeket le­öntötte petróleummal, beütötte a házastár­sak szobájának ablakát, a pelroleumos rongycsomót meggyújtotta és bedobta a szobába. Az égő csóva az ablak hosszú függönye mellé esett. Szerencsére azonban a zajra az asszony felébredett ós mielőtt nagyobb veszedelem támadt volna, sikerült férjével együtt eloltani az égő rongyokat. A bűz és füst miatt, Horváték ekkor ki akartak menni a szabadba, de az ajtó kí­vülről be volt támasztva. Vasrudakkal kel­lett, ezt, kifeszíteniük, hogy kijuthassanak. Alig léptek azonban ki az udvarra, Fáró Márton két, kézre fogott fejszével támadt a házasokra és teljes erejével akart Hor­váth József fejére sújtani. Ez azonban félreugrott, ugy hogy a vállán találta a vágás. A dühöngő erre a nőnek ugrott, azt is fejbe akarta sújtani, de szintén csak a karján találta. — Gyújtogatás és szándékos emberölés kísérletének bűntettei és két­rendbeli lopás vétsége az a bünlajstrom, mely miatt. Fáró Mártont felelősségre vonták. Dr. Molnár Jenő ügyész vádbeszédóbeu a vádlottat, mint elvetemült brutális embert vázolta, aki egyszer már azért szenvedett két és félévi börtönbüntetést, mert hites feleségét kocihoz kötve vitte haza a keszt­helyi vásárról, otthon pedig a jászol elé kötötte, szénát tett eléje és vaslánccal vé­resre verte. Tanuk bizonyítják a vád ala­posságát. A védő, dr. Bozzay József keszt­helyi ügyvéd a szerelem minden józan észt megbénító erejét vázolta. Utalt, arra a sok tapasztalásból igazolt tényre, bogy külö­nösen ha öreg ember lesz szerelmes, nagy bolondságokra ragadtatja magát. Vé­dence ittas volt, amihez hozzájárult afeletti elkeseredése is, hogy a saját házából dob­ták ki buja okozói. Kéri a beszámithatat­lanság, vagy legalább az erős felindulás kimondását. Este negyed 8 órakor hirdet­ték ki hosszú tanácskozás után az ítéletet, mely szerint csupán szándékos emberölés bűntettének kísérletében mondták ki Fáró Mártont bűnösnek, a gyujtogatást azonban nem vet'ék külön bűncselekmény gyanánt. A verdikt, alapján a törvényszék fél 8 kor hirdette ki ítéletét, mellyel Fáró Mártont a lopásokért is való összbüntetéssel három és fél évi fegyházbüntetésre ítélték. A vád­lott ós védője az Ítéletben megnyugodtak. — Lopás. Farkas Imrónó, a Hungária szálló szobaasszonya pauaszt, emelt a csend­őrségen, hogy f. hó 6-án szállóbeli szobá­jából arany nyakláncát, ismeretlen tettes i ellopta. Csendőrségünk erélyes nyomozást indított a tettes kiderítésére. — Tetten ért keritőnök. Jó fogási osinált a mult vasárnap Tóth cseudőrörs" vezetőnk. Két kerítőnöt sikerült elosipnie, ép akkor, mikor kiszemelt áldozatukat, csa­l lógatták. Az eset a következőkép történt: Orbez Teréz 15 éves feltűnő szépségű rnen­helybeli leány, ki Kölgyessy Gyula keres­kedőnél van szolgálatban, már több ízben panaszkodott úrnőjének, hogy az utcán egyre-másra szemtelen ajánlatokkal bűnre csábítják. A sok zaklatásnak véget vetendő, úrnője a cseEdőrsóghez fordult, hol a leáuyt kellőkép kioktatták, hogy lépre csalja a kö­rítőket. A mult szombaton Zemák Teréz szobaasszony 100 koronát, ígért a leánynak, ha a vasárnapi éjjelt egy helybeli szállóban tölti, hol várni fogja egy úriember, akitől még majd többet, is fog kapni. A pinzen természetesen osztozkodni akart. A leány ugy tett, mintha elfogadná az ajánlatot s másnap elsétált a szobaasszony lakása felé. Itt már vártak rá s egy Szekeres Borbála nevű csavargó cseléd csatlakozott hozzá, a ki a szobaasszony megbízásából tárgyalt vele s csábítgatta az esti pásztorórára. A 1 leány azonban csak oly feltétellel egyezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom