Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-07 / 45. szám

1909. december 3. BALATONVIDÉK 5. gyei egyesületek közgyűléseire kiküldi s amely tapasztalatait a köz javára felhasználja. Tényleg, kétségen felül áll, hogy az ily érintkezés mindkét oldalra kedvező kihatással lesz. —8. A Ferrer-pör okmányai. — A hazugságok cáfolata. — A spanyol kormány beváltotta igéretét. Közzétette a Ferrer-pör hivatalos okmányait. Ezekből kitűnik, hogy a halálos ítélet igazságos volt, bárhogy kürtölt.} is világgá a szabadkőniives sajtó, hogy nagyobb igazságtalanság még nem történt, mint mikor a «sötét klerikálisok» ösztönzésére és befolyására, «a világ egyik legértékesebb agyvelejét roncsolták össze, melynek néhány sejtjében több világosság volt, miut kivüle az egész Spanyolország ban senkinek.* A hivatalos aktákból eg3'et,-kettőt alább közlünk. Mint látnivaló, a hadbíróság tanúvallomásokra alapította Ítéletét, mely nem lehetett más, mint az, hogy Ferrert mint lázadót Ítélje el. Be van bizonyítva, hogy Ferrert, az ideális anarchistát nem érzülete, hanem bűntettei miatt végezték ki. A szabadkőműves nemzetközi sajtó tehát hazudott. Hazudozásának pedig felültek a liberális lapok. íme néhány a hivatalos okmányok közül : Az 57-ik akta ezt tartalmazza . A vádlott bűntetteit leginkább a baroelonai, premiai és masnoi események jellemzik : Egy őrjáratnak két lovas katonája látta Ferrert julius 26-án este 6 órakor egy csoport lázaló között az Antonio Lopsz-téren. Ezek a katonák ráismertek akkor is, mikor Ferrert egy csomó elfogott zendülővel szembesítették. Nemsokára rá egy rendőr Atanazarasban látta Ferrert egy másik zendülő csoportban, akit. csak akkor vesztett el szeme elöl, amikor Ramblasban megtámadták a rendőröket, a támadást ezek azonban viszszaverték. Julius 23-án Ferrer Premiában értekezletet tartott egy anarchista klnbban, amelyen részt vett Llibre az alkalde (polgármester) és Muszt.oró nevü helyettese és Espinoza községi irnok. Ferrer arra tüzelte a megjelenteket, hogy kiáltsák ki a köztársaságot s gyújtsák fel a kolostorokat és templomokat. Ferrer egy városi tisztviselőnek több dinamit-töltónjt adott át, mellyel a zendülők a keresztény szeretet testvéreinek kolostorát rombolták széjjel. Az 69. akta : Ferrer azzal bizott meg egy Jüan Pig nevü embert, hogy vegye rá Masnon lakosságát, hogy gyújtsák lel a kolostorokat, Pig pedig azt felelte, hogy a gyújtogatások után még nem érkezik meg a köztársaság, de Ferrer azt válaszolta, liogy a köztársaság mellékes dolog, a fő a forradalom. Ferrer egy megbízottat küldött Masnonba azzal az üzenettel, bogy már nem jöhet, mert a barcelonai forradalom követeli azt, hogy ö ott legyen. A uiasnoni zendülők a tanúvallomások során kijelentették, hogy Ferrertöl pénzt kaptak. A már említett Joan Pig kijelenti, hogy az ó tapasztalatai szerint Ferrer rendezte a lázadást, mert a lázadók kícsapongásaikban ngy cselekedtek, mint azt Ferrer és hozzátartozói tanították. Espenosa, aki maga is vádlott, volt, kijeleutette, hogy Ferrer volt a juliusi előzmények lelke és rendezője. A 18. akt,a : Domenech tanú Ferrerrel julius 26-án Barcelonában találkozott, akinek fáradozásait ugy írja le, mint aki a monarchista munkásuniót forradalmi cselekvésekre sarkalta. 15, 16, 17, 18, 19 és 20 dik akták a tanúvallomások alapján azt tartalmazzák, hogy Ferrer mily tevékenységet fejtett ki julius 28-án: Ahol közvetlenül s/.emólyesen nem lehetett, oda ügynökeit küldte, akik a forradalmárokhoz az ő nevében intéztek beszédet, hogy azokat kicsapongásokra bátorítsák. Domenech azt vallotta, hogy Ferrer, aki nála borotváltatta magát, odahivatta Juon Piget, a republikánus koiníté elnökét s ?zt indítványozta, hogy kiáltsa kí a köztársaságot. Pig azonban, mivel a dolgot veszedelmesnek tartotta, nem fogadta el az ajánlatot. Masnonbau lázadó csapatok, melyek részben külföldiekből állottak, várakoztak Ferrerre, aki azonbau julius 29-ón többé nem mutatkozott. A mosnoni tanuk vallomása elégséges okot, szolgáltatott arra, hogy a liadiMig a meglepődött kapitány a levelet olvasta, ő maga jelt adott az utána jövő kurucoknak s azok nagy osomagokat, emeltek le nyergeikről, melyeket egyenként vittek be a vőlegény sátorába. Mikor pedig h végére járt már Tarkőy az olvasásnak, kézen fogta s vezette be a sátorba. — Magam akarom megmutatni fejedelmem ajándékát — folytatta tovább beszédét — és magam akarok tanuja lenni boldogságodnak, hogy hírül vihessem azt a fejedelemnek, Tarkőy szíve a beszédre megtellett örömmel és szó nélkül tüut el menyasszonya sátorában s kihozta őt, hogy együtt mondhassanak köszönetet a nagy fejedelem kegyességeért. De Károlyi nem engedte őket szóhoz jutni. Egymásután szedte olö a fejedelem ajáudékát. L gelőszőr is habos, fehér selyemruhát vett elő s azt az ámuló szép menyasszony kezébe adá. Majd egy felhőszerü fátyolba burkolt gyémántos pártát nyújtott neki, mit csillogó ékszerek és fényes selyem köntösök egész serege követett. De nem feledkezett, meg a vőlegényről sem. Fényes hadi köntös került elő a csomago ból, minek láttára felujongot.t a körülál'ó kurucok szive s egy gyöngyökkel ékesített kard. — Viseld egészséggel nagy fejedelmünk dicsőségére — szólt a fővezér az örömében szóhoz nem jutó kapitányhoz — és legyen ékességed és örömed koronája az, kit magadnak ellenségeinktől elragadtál. Es ezen szavakkal egymás kezébe tette a két boldog szerelmes kezét, kik örömkönynyek között borultak egymás kebelére. Magasan járt már a későn kelő holdvilág, mikor a felékesített barlangból üzente az eskető pap, hogy készen várja a jegyeseket. A kuruook örömrivalgása s a harsonák zugó hangjai mellett, lépett a fényes nászmenet a fáklyák tüzétől megvilágított díszes barlangba. Csakhamar elhangzott, az eskü, melynek a fővezér s az ősz strázsamester Barkóczy voltak a tanúi s újra megriadt a kuruook örömrivalgása a kürtök és harsonák hangjai mellett, hogy hirdessék uruknak örömét, boldogságát. Mikor pedig elhaugzott a rivalgás, mikor elült az öröm kitörő hangja, az uj asszony, a Brassay Kálmán leánya odatérdelt újra az oltár elé s mintha nem is ember, de valami angyal énekelne, felhangzott ajakán az ének: «6oldogasszony, Auyánk, régi jó pátronánk. Nagy Ínségben lóvén, igy szólít meg hazánk : Magyarországról, romlott hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról.» Es mintha az ének megbűvölte volna a komor hadfiak lelkét, mintha valami túlvilági szellem lebegett, volna fölöt'ük, önkénytelen is megmozdult az ajkuk s betöltötte a barlangot az esdeklő sereg áhi'atos éneke. Künn a sziklaormokon azonban megszólalt a vihar orgonája és süvöltő szélvész zúgott keresztül a Bakony rengetegeinek százados tölgyfái között. Mig a barlangban a vígan lakozók kezeiben öszszecsendült a gyöngyöző borral telt kehely, az erdők mélyén dühöngő orkán tépte, 8zakgat,ta a levélteleu ágakat, s zúgásával megfélemlítette a sziklákon járó törvény Ferrert halálra Ítélje. Ferrer premiai szereplését, ahol szintén, mint Masnonban nagy tevékenységet fejtett ki, a tanuk hosszú sora bizonyítja, akik egytől-egyik republikánusok és radikálisok. Neveik Comos, Cesa, Pons Alsine Pobladet stb. Egy párnak, akik Ferrert ' nem ismerték, igy mutatkozott be : Francesco Ferrer vagyok ! Mikor Ferrernek elmondták, hogy Premiában a köztársaság kikiáltása nem történt meg, igy fakadt ki Llibre polgármester előtt: És mórt nem kiáltották ki ugy, mint azt Barcelonában, Madridban ós Valenciában megcselekedtek. Az okmány még több tanút sorol fel, akikuek vallomása léuyegtelen. Az ügyész vádbeszódében negyvennyolc tanút sorolt fel, akik Ferrerre terhelően vallottak. — Mentő tanuként csak külföldi tudósok nyilatkozatai szerepelnek, melyeket a bíróság azzal a megokolással utasított el, hogy oly nagy távolságról nem lehet véleményt és ítéletet mondani. Ferrer mentségére ós javára egyetlen egy tanút, sem tudott megnevezni. Az okmányokból tehát kiviláglik, hogy a hadbiróság tanúvallomásokkal megerősített bűntények alapján ítélte el Ferrert. Az is világos az okmányokból, bogy a hadbíróság eljárása nemcsak kifogástalau, de liberális volt. Hogy erről a magyarországi sajtónak még az úgynevezett komolyabb része sem vesa tudomást, mindenki természetesnek találja, aki csak némileg ismeri is a redakciókuak 99%-ban antiklerikális közvéleniény gyártóit. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete tegnap d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés legfontosabb tárgya a készt,hely-hóvizi villamos vasút építésére beadott ajánlat volt. Az ajánlatot, melyet egész terjedelmében alább közlünk, a képviselőtestület egy bizottságnak adta ki, melynek 30 nap alatt véleményes jelentést kell beterjesztenie. A bizottság tagjai lettek : Lénárd Ernő, Stieder Lajos, Dr. Dezsényi Árpád, Dr. Schwarz Zsigmond, Dr. Neumark Béla, Gaál József, Hoffman Arnold, Beck Sándor, Kell Dezső, Práger éber őrök szivét. De nem csak a vihar volt az, mi aggasztotta a kurucok őreit. Itt is, ott is megvillant valami hirtelen keletkező fény az erdők mélyén s utána rövid roppanás hangja ütötte meg a figyelő fülét. Majd halk trombitaszó szegte át a széljárta ormokat, de erre már újra megharsant az őrök kürtjeinek riadása. Néhány percig azután újra csend lett mindenfelé, csak a barlang előtt hangzott a sikoltó szélben a hirtelen készülődő kurucok lovainak dobogása. Majd pisztolylövések dörejét ragadta magával a szél s a komor felhők alól előbukkanó holdvilág Tarkőy Bálint fényes alakjára vetette sugarát, amint a fejedelemtől kapott uj szablyával ront kurucai élén a patak jegén felfelé törekvő császári csapatokra. Azután ismét elfödött a sötétség mindent, csak a jégről hallatszott a nehéz tusa rémes zúgása, majd a menekülők lovainak patkócsattogása a sziklaormokon. Mire a hajnali köd lassanként oszladozni kezdett a reggel derengő világosságában, Brassay Kálmán felkutatta az elmenekült kuruc farkasok tanyájának minden zugát, de hiába. Azt, kit keresett, leányát, nem találta meg már, mert a túlerő ellen hasztalanul küzdő Tarkőy és a fővezér elvitték magukkal biztos menedékre a fejedelem udvarába. Csak a fejedelem levelét találta meg a labancok híres embere s abból tudta meg, hogy leánya felesége már legnagyobb ellenségének, Tarköynek, a kurucok híres kapitányának.