Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

1909. november 28. BALATONVIDÉK 141. ját, melyek a hetvenes években megteltek, most kiürítik és az itt nyugvó több jelesünket átviszik a Deák-mauzoleum közelében levő huszonkilencedik parcellába, a hová temetik mostanában azokat, kik díszsírhelyet kapnak. Az átszállítandó nagyságok közt van Csány László is. — A főgimnáziumi ifjúság Mária kongre gációja nov. hó 5-én d. e. 10 órakor a magyar ifjúság védőszentjének Sz. Imre hercegnek tiszteletére ünnepélyt rendez a következő programmal : 1. Ének Sz. Imréről. Énekli a főgimn. énekkar. 2. Sz. Imre ünnepére. JKőlt. Szemlér Ferenctől. Szavalják: Záborszky Jenő, V. o.'ós Galambos Olivér, IV. o. tanulók. 3. Sz. Imre herceg élete és legendái. Irta és felolvassa : Benes Ferenc, VIII. o. tanuló. 4 Ünnepi beszéd. Mondja : Gótzy Mihály főgimn. tanár. 5. Sz. Imre siija. Melodráma. Szövegét irta Szepessy László, zenéjét szerzé Demény Dezső. Szavrtlja Mangliár Károly, VIII. o. tanuló. Zongoráu kiséri üickhardt Antal karnagy. 6 Sz. Imre ünnepén. Költemény Szemlér Ferenctől Szavalja Beér Gyula, VI. o. t. 7. Hymnus. Énekli a főgimn. énekkar. Vendégeket szívesen lát az intézet igazgatósága. — Csak egy virágszálat. Városunkban és megyénkben viszhangra talált, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület felhihivása. Hölgyeink már szervezkedtek a vármegye alispánjának felhívására s midenszeutek napján irgalmas adományokat gyűjtenek a szegénysorsu tüdőbetegek javára. Csak egy virágszálat! jelige alati történik a gyűjtés. Az egyesület felhívásában ezeket mondja : A haldoklók szólítanak. Legyen a sirok koszorúja egy virágszállal egyszerűbb ; égjen egy méccsel kevesebb és ennek árából ki fog gyúlni egy pislogó élet. Esdve kér az egyesület minden jó szivet., váltsa meg mindenki ezt a szent, vámot nemzete dicsőségére, özvegyeknek árváknak, ügyefogyottaknak könnyei felszáritására Aki ezt megteszi, akinek irgaloméi zete fölfaltad, annak halottja tudni fog arról. Kegyelete szent, megtisztult nemes tanúsítása ' o lesz, ha egy újonnan létesítendő szegénysorsú tüdőbetegeket, gyógyító népszantóriumának építési tökéje gyarapítására halottak napja alkalommal adomanyát eljuttatja. Ezt kéri az egyesület bizó hit tel és reménységgel, Keszthelyen urnök fogják a tarsolygyüjtést, áldott szivüktől vezéreltetve, irgalmas szívvel végezni. f Dr. Fehér Ipoly. A pannonhalmi szt. Benedek-rendnek gyásza van. Főapátja, Dr. Fehér Ipoly hunyt el váratlanül, 67 éves korában. A gyászhír szóles ez országban mályUmegilletődóst és részvétet keltett, mert az elhunyt főapáiban nemcsak egy kiváló egyéniségű főpapot, de a magyar tudományosság és pedagógia egyik nagynevű munkás tagját vesztettük el. Egész élete szakadatlan munkásságban telt el. fiatalabb éveiben Pannonhalmán tanárkodott s ez időben két jeles, ma is használatban levő tankönyvvel gazdagította tanügyi irodalmunkat. 1874-ben az esztergomi főgimnázium igazgatója lett s ebbeli minőségében kifejtett eredménydus tevékenységéért, a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki 1882-ben főigazgatója lett a szegedi tankerületnek, melynek ügyeit egy évtizeden át kiváló szakértelemmel és példás buzgósággal intézte. Innét került 1892-ben rendtársai bizalniaból a főapáti méltóságba Bölcs vezetése alatt a rend anyagiakban és szellemiekben egyaránt gyarapodott s 17 évi kormányzása korszakot jelent a rend történetében. Sok oldalú tevékenységének elismeréséül számos kitüntetés érte. Mint szegedi főigazj gató nyerte el a kir tanácsosi cimet, ké> sőbb a II. oszt. vaskorona rendet, 1906 ben pedig valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. Tagja volt az Akadémiának s másodelnöke az Orsz. Közoktatási Tanácsnak, A jeles főpap ravatalát részvéttel állta lörül az egész magyarság, amelynek a külföldön is becsülést és jó hírnevet szerzett s emlékét hálás kegyelettel fogja megőrizni szivében. R. i. p. — Közgyűlés. A keszthelyi ének- és zenekedvelök egyesülete f. évi november hó 9-én délután 5 órakor, az állami polgári leányiskolában tartja évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület pártoló tagjait és az érdeklődőket ez uton is meghívja az egyesület elnöksége. — Meg lesz a villamos vasút. Ez a híradásunk bizonyára a legszéles-bb körbeu a legőszintébb örömet fogja kiváltani. — Mint beavatott helyről értesülünk, ugyanis Rnischl Vencel és a Gauz-cég között az egyesség létrejött s csakis kisebb részlet kérdések kölcsönös megbeszélése és elintézése késlelteti még az ügynek a képviselőtestület elé való terjesztését, ami azonban már a közeli napokban megtörténik. Örömünkre szolgál, hogy aggályaink, melyeknek mult számunk vezető cikkében kifejezést adtunk, vem valósultak meg s most már mi is teljes reménységgel a siker iránt, bizalommal várjuk a tárgyalások végét. — A legtöbb adótfizetők névjegyzéke. A legtöbb adótfizető törvényhalósági bizottsági tagoknak az 1910. évre egybeállított névjegyzéke a vármegye székházának kapuján 1. hó 29-től kezdve kifüggesztetett. Az igazoló választmány által összeállított ezen névjegyzék ellen a kifüggesztés napjától számitandó 16 nap alatt a bíráló választmányhoz intézendő felebbezósnek vau helj e. — Ifjúsági ismerkedő. Akadémiánk ifjúsága f hó 23-án tartotta ismerkedő társasvacsoráját az Amazon-szálló nagytermében. Pontban 8 órakor jelent meg az akadémia tanári kara diósgyőri Czakó Béla igazgatóval élén. Megjelenésüket, a hallgatóság harsány óljenzóssel fogadta és kezd-etét ver,te a régi szép szokásokban gazdag bankett. Első fogás után Ermel Gyula III. é. a. hallgató, ifjúsági elnök emelkelkedett szólásra. Köszönetet, mondott, az igazgatónak, valamint a tanári kernak szíves megjelenésükért. Tartalmas, klasszikus hasonlatokkal fűszerezett gyönyörű beszédében az ifjúságot a tanári kar jóindulatába ajánlotta s hallgató társait összetartásra, kollégialitásra buzditá ; mert igaz ugyaD, hogy megfogyott a hallgatóság száma, de az összetartás ezt a keveset is LeouiJás vitéz kisded csapatává teszi, mely képes megküzdeni Xerxes milliónyi hadával is. E kitörő éljenzéssel fogadott, beszéd után következett az a régi szép szokás, mely tán csak a keszthelyi akadémián van meg : az ifjúság minden tagja az igazgatóval és az összes tanárokkal kocintva, éltették egymást; miközben a cigány a legszebb régi magyar népdulokat játszi. A második fogás után ismét, elhallgatott a cigány s általános érdeklődés közben állt fel diósgyőri Czakó Béla igazgató, hogy beszédet mondjon. Magasan szárnyaló, mély tartalmú, élvezetes előadásu, hazafias vonatkozásokban gazdag, remek szép buzdító beszédét rendkívüli figyelemmel es érdeklődéssel kísérte a hallgatóság. És midőn az akadémia jó hírnevének s tagjainak éltetésével e nagy hatást és tetszést, keltő beszéd befegosan rámmosolyog és . . . bicskát, vesz elő s a legnagyobb lelki nyugalommal végig kóstolja elemózsiámat, s miután jólakott, bajuszát, kétszer-háromszor végig simította s igy szólt: — JÓ! Jó! Látom, hogy az ennivalóban semmi gyanúsat nem rejtett el, ezért, a határon minden akadály nélkül átmehet. Én pedig örültem annak, hogy lerázhattam a kedves bácsikát, nyakamról s hozzáláttam a meghagyott eledel elfogyasztásához. Csakhamar megindul vonatom, és Tetschen külvárosát elhagyva, hatalmas völgykatlanba jutunk, mely nek mindkét oldalát fenyő erdő borítja. Az erdő szélén feltűnik egy-egy osiuos svájci modorban épített házikó, melynek falát szőlő futja be ; az udvar tele gyümölcsfával s a ház előtti kertecskében a szebbnél szebb virágok díszlenek. Egészséges, ideális szépségű hely, s nem is csoda, ha a város zajától mene- feülő ember a természet e nyugalmas és madárdaltól hangos paiadic;Oinát keresi fel. Az erdő eltűnik s hatalmas sziklák néznek sz utazó felé. A rásütő naptól biborszinben ragyognak s egy kis fantáziával különböző váralakokban gyönyörködhetik az utas. Egyes helyeken köfej'őket látunk, hol száz meg száz ember fárcdozik, hogy a természet e remeit alkotását lerombolva, a követ saját céljaira használhatóvá tegye. A hegyek csúcsain fel-feltüuik egy-egy templom, mely figyelmezteti a vándort,, hogy boruljon le s áldja a természet Urát, a természet Alkotóját. Pályám nyugati oldalán az Elbe folyik, melynek vizében visszatükröződik a parton épült villasor, a hatalmas sziklacsoport, Csendes folyású vízén itt-ott tutajokat, látunk, melyek fenyőfákat szállítanak a* Elbe partján épült gyárakba. Az Elbe folyása mindinkább s inkább eltér pályám irányától, de mintegy kárpótlásul feltűnik az utas előtt, a sajátságos fekvésű Dresda, mely bámulatra s csodálkozásra készteti Tündérszép kertet látunk magunk előtt, melyben elszórva épülnek a szebbnél szebb, Ízléses villák, s az egész várost lágyan egy hegykoszoru övezi körül. Miután Dresdában kiszálltam s a pályaudvar, melyhez foghatót, szépség ós nagyság tekintetében, sajnos, egész Magyarországon nem találtam, másik oldalára mentein át, hol már indulásra készen állt vonatom. Ha még egy fél percig késem, ugy egész nyugodtan bámulhattam volna félnapig a pályaudvar szépségét. Útitársam egy öreg anyóka voli, ki magyarul szólított meg, mivsl magyar nótát dúdolgattam. Én abbeli örömömben, hogy magyarra akadtam, már-mát, át, akartam ölelni az öreget és egy cuppanós csókot nyomni homlokára, de mégis e hazafias felbuzdulásomtól visszariasztott, az anyóka 63 ev^s i áuctelt, ábrázatja. Majd beszédbe ereszkedtem vele s igy t.udtaip meg, hogy fia Leipzigben van s most látogatóba megy hozzá. Dresdától körülbelül fél órányira remek szép épület köti le az utas figyelmét. Török templomot ábrázol. Hatalmas méretével, égbetörő, karcsú minaretjeivel, ragyogó félholdjaival elbűvöli az embert,. S ez a török templom nem más, mint . . . egy reklám. A «Salem Alejkum» cigarettagyár rekláma. Nem messze e templomtól uóhány szélmalom tűnik fel, mint hatalmas szárnyaival a levegőt verdesi s hosszú karjával nyugatnak mutat, hol számtalan gyárkémény ontja a füstöt, és rontja a levegőt. Előttünk a Mulde folyik, melynek partjait arányos, szép kőhid köti össze. Vonatom zakatolva, dübörögve halad át a kőhidon, most a váltókat, szeli át . . . a fékek a kerekekhez tapadnak, nyüzsgő, mozgó embertömeg hullámzik előttünk — Lipcsében vagyunk. Deutsch Zoltán. Képes levelezö-lapok Sujánszky Józsefnél Keszthelyen.