Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1909-03-14 / 11. szám
1909. á pri l is 11. BALATONVIDÉK 3. műveltek a Kossuth Lajos varázslatos szavára mintegy a földből termett dicső honvédek. Legendás idők legendás alakjai voltak ők. Eziek és ezrek lehelték ki osodás lelküket a szabadság áldozatoltárán; megvívta a magyar minden idők legfenségesebb haroá- és eredményül — elbukott a nemzet. A magyar história egy páratlanul ragyogó lappal lett gazdagabb és a magyar nép egy lelkében gyökerező reménnyel szegényebb. A nagy korszak letűnt ! Szent emlékei azonban a inult, sötét ködén át bizta tólag tekintenek felénk, eszményi erejük cselekvésre lázitja a szunnyadó erőket és a reánk maradt szabadságharci emléktárgyak lesznek a rugói annak, — ha egykor tökéletesen befejezzük Kossuth Lajos , nagy mesterművét: a félbenmaradt 48-at. Éppen ezért a kegyelet és áhitat örökzöldjével kell öveznünk a nagy idők örökbecsű ereklyéir. Forrásai ezek az igaz hazafiságnak és táplálói szebb jövőbe veiett reményünknek, bizodalmuuknak. Megdönthetetlen igazságok ezek és mégis mit tapasztalunk ? Korunk, mintha távolodóban volna a nagy hagyományoktól. Szabadságharci emlékeink leggazdagabb tárházának, a fővárosi Kossuth-Muzeumnak, — mely a nagy Halhatatlan kincseket érő ereklyéit is magában foglalja, — küzdeni kell léte fenntartásáért,. Hazafiúi érzésem netn engedi azt másnak betudni, mint az illetékes körök és a társadalom pillanatnyi fásultságának, mert jaj volna a nemzetnek, ha az állandó közöny lenue ! Dunánt.ul derék, hazafias magyarjai ! Hozzátok szólok honfiúi lelkem egész melegével, ma, március idusán. Törjétek meg ti a mai fásultságot, legyetek zászlóvivői azoknak a jó hazafiaknak, kik körétek csoportosulva, nemes áldozatkészséggel megmentik e Kossuth-Muzeumot. Adjátok össze filléreiteket Kossuth Apánk és a szabadságharc emléktárgyainak fenntarthatására és nemes lelkesültségtekkel legyetek méltó unokái a dicső ősöknek. Ha meghallgatjátok szózatomat a szabadság mai szent ünnepén és a mult hagyományait, megmentitek a jövendőnek, akkor: • Az ősi önérzet Ül uj diadalmat És nem kell pirulni Többé a magyarnak !» Kreith Béla gróf. Levél a művelt társalgásról. — Márc. 13. Kedves Szerkesztő Uraw I Sajátságos átalakuláson kezd keresztül menni a világ. Az én gyermekségem idején — nagyon jól emlékezem, sokat forgolódtam felnőttek társaságában — mindenről olyan szép és lebilincselő módon tudtak beszélgetni azok a jó öreg nénikék, Kossuth-szakállas urak és tunikás, sonkaujju ruhában járó kisasszonyok ; mindegy volt nekik, akár divat, akár háztartás (mert akkor még szivesen foglalkozott, ám a konyhaművészettel is az uri osztály és nem tartotta azt meg'.,élyegzönek), akár zene, akár irodalom, akár kertészet vagy mezőgazdaság, vág}' uram bocsáss — néha még akár politika forgott, is ft szőnyegen, nem hallottam egyetlen sikamlós élcet, egyetlen kétértelmű kifejezést. Manapság az a szellemes ember, az az igazán kedvelt, müveit, társalgó, ki kétértelműségeket, tud egész halommal belekeverni beszélgetésébe, ki a sikamlósságok által megkacaglatja a társaságokat, és hiába keressük úrnőink és fiatal hölgyeink arcán azc a szemérmetes ékességet, azt a jóleső pirulást ; ma bizony nem pirulnak el olyan könnyen a hölgyek, vagy jót kacagnak és akkor számot tarthatnak a modern jnkker nő részére, vagy kellőképen dresszirozva vannak és olyan vérfagj asztó hidegséggel hallgatják a beszédet, mintha mit som értenének az egészből. Az ilyenekre azután azt szokták mondani, hogy okosak, fel világosodottak és tudnak uralkodni magukon, de azért nem kell nekik hinni. Az elsőket, kedveli a művelt társalgó férfinépség, az utóbbiak fádak a szemében. A régebbi romlatlan kor minden érzeimet eláruló bájos pirulása azonban olyan ritka ma, mint a jóféle bazsalikom, levendula meg muskátli az ablakokban, rég felváltotta azoknak a helyét, a kamélea, a kaktusz és begónia. De tovább megyek, maguk a nők is segítenek a férfiaknak a «modern művelt társalgásban* és a legnagyobb udvarral rendelkező menyecske ugyancsak az, aki legjobban ért ezeu a nyelven. Elfajidt a társalgás az kétségtelen. Okait ne keressük, oka a pornográf irodalom terjedése, a triviális operettek ós bohózatok, oka a felvilágosodottságnak csúfolt, elfajulás, oka a feminizmus. Legsajnálatosabban konstatálható ez nagyobb varosokban, de már a vidéken is terjed. Nemrég voltam fültanuja egy ilyen «mű<elt társalgásnak» a mi kis városunkban is és azon töprenkedtem, hogy azt gondolják-e a többi emberek is, akik még ismerték velem együtt a zsinóros ruhák korát, hogy-hogy szebben volt, jobban vólt. ez régebbeu, mikor még pirulni is tudtak az emberek... Mit gondol Szerkesztő Uram ?! MIRE K. — Személyi hir. Burány Gergely dr* prépost-praelat.us, ma városunkba érkezett— Megalakult a kath. népszövetség. Lapunk zártakor vettük a hirt, hogy a kath. népszövetség elhalasztott megalakulása tegnap délután 6 órakor a legényegyesület helyiségében megejtetett. Az alakuló gyűlésről kimerítő tudósítást lapunk jövő száma, fog hozni, most csak annyit még, hogy a hót közepén kibocsátott gyüjtőiveket már eddig is igen sokan írták alá. A taggyüjtés folyamatban van. — A gyermeknap. Az orsz. gyermekvédő liga idei napjai április l ére és 2-ára esnek. Ezt Arvay Lajos alispán a következő rendelettel ajánlja a zalamegyei főszolgftbirák figyelmébe : Az Országos Gyermekvédő Liga f. évi január hó 21-én 500, sz. a. hozzám intézett, megkeresésével felkért, hogy a folyó évben április hó 1 én és 2-án országosan rendezendő gyermeknap megtartása érdekében teendő munkálatokat hatóságf támogatásban részesít em. Hivatkozással a in. kir. belügyminiszter urnák folyó évi január hó 29-én 12278. IX-b sz. a. kelt 3206/909. számú felhívásommal a vármegyei hivatalos lap folyó évi 9 számában közölt leiratára is, felhívom címet, foganatosítson széleskörű intézkedéseket, hogy hatósága területén a jelzett 2 napon az erre legalkalmasabb időben és helyeken a hölgyközöuség feltörténet világánál nem nehéz megtalálni azokat az okokat, melyek ezen törekvéseket előidézték. Évszázadokon át a függetlenség, az önálló állami lét minden kellékével bírtunk. Souverenitásunk a maga érintetlenségében fennállt. Bent az uralkodó és a nemzet jogai világosan körvonalazva. A legszerencsésebb monarchikus formában erőteljes nemzeti élet lüktet. De a magyar imperiumot felváltja a nemzeti szerencsétlenségek kora. Megkezdődik a létért való küzdebm. A megsemmisülés és a tengődés között kellett a magyar nemzetnek választani. És választotta az arasznyi létet, mert lelke egész m eggyóződósóvel hitte, hogy léte rendeltetésszerű, hogy pótolhatlan helyet jelölt ki számára a gondviselés a nemzetek társaságában. Es itt kezdődik ismét a nagy munka : A magyar alkotmányosságban rejlő függetlenségi és szabadságeszmék segélyével fokozatosan fejleszteni az alkotmányt, megépíteni Magyarország függetlenségének hatalmas épületét. Ezeknek a reformtörekvéseknek az eredménye 1848 március 15. is, mely a történelmi fejlődés alapjára he lyezkedett. Egyik láncszemét képezi a fejlődésnek, de olyan láncszemét, mely összekapcsolja egyúttal a multat a jövővel és mint a megujhodt Magyarország alkotmányéletének alapprogrammja, maga is a további fejlődós magvául szolgál. Korszakalkotó alkotmányreform volt ez. E napon lett, a rendi állam nemzetállammá. Igazságot szolg'áltatott a nemzet a népnek és levette vállairól a nyolcszázados t ehert. Micsoda változás ez egy nap ! A jogtalanok millióiból szabad polgárok lettek. És ezt a jogot nem a vértől párolgó tőrrel erőszakolta ki az a tömeg, hanem megadta a magyar nemzet alkotmány és jogtisztelete, mely a márciusi törvényekben megnyilatkozott. Egységessé és tömörré tették ezek a törvények a magyar nemzetet, a népnek az alkotmány sáncai közé való felvótelével egyrészt, de másrészt — és ez még nagyobb dolog volt, mint az előbbi — a magyar alkotmányt körülbástyázták, megszerezvén annak anyagi biztosítékait. Azok a kívánalmak, melyeket a magyar nemzet a 12 pontban összefoglalt, megtalálhatók már az 1847. országgyűlés reformmunkálataiban is, aminthogy minden időben — a maiban is, a haza és a fajszeretettől áthatott magyar honpolgár evangeliomát képezték és képezik. A szabadság ós alkotmányosság, a 48-as törvényekkel összefort. Tegyük félre ezen törvényeket, megszűntünk szabadok és függetlenem lenni. Ebből magyarázható meg a márciusi napok varázsa ; ezért nem mű-lelkesedós az, amely e napon megujul. Ami a tavaszi virágnak a nap éltető melege, ami a fáradtságtól és szomjúságtól eltikkadt vándornak a csergedező patak üdítő vize — az a mi lelkünknek március idusának az emlékezete. Ha majd eloszlik a homály, mely elfödi a jövő képét, ha majd a márcinsi ige megvilágosítja a sziveket és az elméket, ha majd mind az valóra válik, ami benne van a márciusi törvényekben, akkor lesz majd csak igazán ünnep minálunk. Addig haladjunk a megkezdett uton, egy ezeréves nemzet büszke önérzetével az ígéret földje felé, melyet apáinknak megmutattak már ; vigyük magunkkal utravalóul a 48-as eszmékhez való törhetetlen ragaszkodást és azok megvalósításába vetett rendületlen bizodalmat. De vigyük magunkkal a munkaszeretetét és a kötelességteljesítés tudatát is. Mert 61 óv alatt a világon minden óriási léptekkel haladt előre. Nem elég többé csak lelkesedni a hazáért, most élni és dolgozni is kell tudni érte. A nemzetek világversenyében a győztes nem a karddal szerzi meg a babért, hanem munkával, szorgalommal. Ész, erő és szorgalom. Ez a három az újkor vezóreszméje. Ésszel, erővel és szorgalommal dolgozzunk és atkor mindazt valóra válthatjuk, amit kivánt a magyar nemzet a 12 pontban. Vajda dr.
