Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-07 / 10. szám

4 BALATONVIDÉK 1909. március 14. Városunk és vidékünk közönségét, mái­rég foglalkoztatta a tömörülés szükségé­nek gondolata. Az egyesülés eszméje már régebb idő óta forrott a lelkekben. Csak kialakulásra 8 a vezérletet kézbe vevő vezérre várt. A népszövetség országos tér­foglalása osak erősítette a lelkekben a tö­mörülés vágyát. Az a tény pedig, hogy városunk apátplebánosa végre kezébe vette a vezéri pálcát, közönségünket egy csa­pásra meghódította a katli. tevékeny-ég ós tömörülés eszméjének ós gyakorlati meg­valósításának. Minket., kik már-már beletörődtünk «bba a gondolatba, hogy nálunk a kath. is egyáltalán minden keresztény ügy al­kalmas vezérek hiányában holt ponton áll — őszintén megvalljuk — meglepett, an­nak a hire, hogy íme náluuk is lesz ám valami — megmozdult a kath. öntudat, akó oroszlánja. Először csak bizalmas kör­ben, majd mind szélesebb rétegekben ter­jedt a ilir, hogy itt is megalakul a nép­szövetség. A hír nem bizonyult hiábava­lónak. M*rt, már febr. második felében szé­peu hívogató plakátok figyelmeztették a polgárságot, hogy a Hungária nagytermé­ben febr. 28-án, d. u. a népszövetség ve­sérkarának részvételével nagy népszövet­ségi alakuló gyűlés lesz. Megvoltak ne­vezve a leutazó szónokok. Söt, mint tud­juk, a vidékre is mentek ki meghívások. A hatás n«m maradt el. Megmozdult a váios és vidékének kath. polgársága. Mintegy ezer ember szorongott a gyűlés napján a kitűzött órá­ban a gyűlés színhelyén, a Hungária nagy­termében. Jelen volt olt a városnak úgy­szólván egész előkelősége, a hivatalok és iatézetek vezetői, az intelíigentia számos kiváló tagja, a vidéki plébánosok és szá­mos polgár. Egyszóval, a siker és győ­zelem teljes kilátásával néztünk — az ala­kulás elé. Történeti hűség kedvéért itt feljegyezzük, hogy a kilátásba helyezett központi képviseletből a déli gyorsvonat­tal városunkba érkeztek Zbor*y Miklós dr. és Giesswein Sándor dr. országgyűlési képviselők, kiket, Dunst Fereno dr. apátplébános fogadott s kisért, a gyű­lés színterére. A nagyszámú lelkes közön­ség élénk éljenzéssel üdvözölte az orszá­gos hírű szónokokat. Rövidesen elhelyezkedvén Dunst Fs­a-euc dr. apátplébános üdvözlő ós bemu­tató szavai után Zboray Miklós dr. a Nép­szövetség alelnöke vette át a szót, s mint egy háromnegyedórás nagyhatású beszéd­ben fejtegette a hallgatóság élénk érdek­lődése mellett a tömörülés célját és szük­ségességét,. Után na Gies*weiu Sándor dr. orsz. képviselő beszélt nagy hatással. Volt egy-két borizii közbeszólás mindkét neves szónok beszéde alatt, de szavuk a berú­gott ember szavával semmisüllek meg. Most mindenki egy nevezetes fordulatot, az alakulás kimondását várta. Várta pe­dig a gyűlés összehívója, az elnöki tisztet, viselő apátplébános ur szavaira. E helyeti egy lelkes ós rövid felszólalásban lehetett csak gyönyörködnünk. Az alakulás pedig elmaradt. Az összetoborozott nagyközön­ség pedig a csalódás érzetével s egy vég. telenül nagy kérdőjellel ajakán hagyta el f gyűlés termét. Méltán, mert látnia és éreznie kellett, hogy itt, nem az a szellem gyözödelmeskedett, mely a nagy, lelkes tábort összehozta, hanem az, mely látat­lanul uralja közéletünket s a melynek leg­főbb célja ós érdeke a ker. közönségjtömö­rülésének megakadályozása. Sikerült. Ala­kuló gyűlés volt, — alakulás nélkül. Most még csak azt, kérdezzük, mi szükség volt egy ilyen nagy közönséget összehozni, az amúgy is százfelé igénybe vett központi képviseletet ide fárasztani, ha a megalakulást ilyen simán elodázni lehetett ? Mi volt az indító ok és kinek vagy kik tiek PZ érdeke követelte azt liotrv az az alakulás megtörténjék ? Egy elmulasztott, alkalom az egyet­értő lelkek tömörítésében. Ki az oka és kit terhel érte a felelőség ? De mi ugy hisszük, hogy ez nem reparálhátatlan. Yegye kezébe más a zászlót, kinek elég ereje ós bátorsága van. A sereg készen áll ós követni fogja. Jelen voltaJt : A keszthelyi premon­trei kanonokok, Fekete Gergely ker. espe­res, zsidi plébános, Joó Miklós Uarmaosi-, Vida József alsópáhoki-, Vida János sár­melléki-, Havassy József rezii-, Szánt,hó László marcali ker. h. esperes, sámsoni plébánosok, Ley József prépost-plébános Tapolca, Dunst. Ferenc keszthelyi apátplé­bános, Kt'iziiianics Péter hitoktató, Dornbay Sándor és Berkenyés István keszthelyi káp lánok, Felkl Viktor tapolcai-, Tánczos Kál­mán zalaszáutói káplánok, Keszthelyi Kath. Legényegylet ós a szomszédos községek kül­döttségei. HÍREK. — Festetics gróf ur a háziiparért. Festetics Tissilo gróf ur Ouagyinéltósága az Országos Magyar Háziipari Szövetségbe mint örökös tag mt korona tagdíjjal be­lépett. Őnagyméltóságának ez az elhatáro­zása őszinte örömmel tölti el a háziipar minden barátját, mert benne e nagy fon­tosságú nemzetgazdasági ügynek győzelmét látja. Ha ugyanis főuraink követik a lelkes példát — az ügynek győznie kell. — I. kimutatás a Szt. Miklós kápolna újraépítésére betolyt adakozásokról: Hornig Karoly báró megyéspüspök BOO korona, Böröci Juliska 400 kor., Szerdahelyi Jenő 250 kor, apátplébános 100 kor., N.agy István, Illés Ignác dr., Simon Ernő dr. 50—50 kor., Lénárd Ernő és Sparszaui Pál 30—30 kor., Mojzer G»örgy dr., Horváth Károly, Puly János, Henc Aladár, Söveg­jártó Lajos, Bendekovic* István, Cséby Lajos, MelcsókLajos,özv. Bezerédj Lászlóné, özv. Mészáros Miháhné, Mészáros Mariska, Herceg H-rmann, Kutasi Imre 20—20 kor., Leitner Mihály, Vörös Sándor kő­faragó, czv. Francsics Jánosné, Vida Jenő, Kummer Mihály. Sujánszky József, Szabó Lnjos 10—10 kor., özv. Touika Jáno-nó, Somogy iné, Meizler Károly, Vidosfalvy Ernő, Berzsenyi Gyulánó, Havas Gyuláné 5-—5 kor., özv. Hibán Jenőné, özv. Rtedl Karolin 4—4 kor , Bárány Heruiin, Sebem­mel-, Czompó Gábor, Sándor Endre, Nó­vák Ferenc 2—2 kor., Winkler, Szabó Fereno, Hencsey Pál, Mencel János 1—1 kor. Összesen 1842 korona. Dunst Ferenc dr. apát. — A főgimnázium nyilvános előadá­sainak sorozatabau f. hó 4-éu Vntskits György dr. tanár tartott a teáról és kávé­ról igen vonzó, igen érdekes előadást. A kiváló természettudós ez alkalommal is megmutatta, mint, lehet a tudományos kér­déseket ugy tárgyalni, hogy azok a közön­ség minden rétegére maradandó hatással legyenek. A bevezetésben kedves humor­ral mutatott rá a modern ember ólvezet­hajhászatára, amely mind több ember ideg­botnlásábau jelentkezik. Az élvezetliajhá­szatnak köszönheti a tea és kávé is Óriási elterjedését,. Valamikor, nem is olyan ré­gen, egy font tea még királyi ajándék számba ment, valamint a «fekete leves­hez* sem volt igen könnyű hozzájutni s ma már alig van ember, aki e két élve­zeti cikket nélkülözni tudná. Egyes álla­moknak a tea és kávé óriási hasznot haj­tott. Az észak-amerikai Egyesült Államok függetlenségüket a tea-harcnak köszönhe­tik. Igen szellemesek voltak a tudós fel­olvasónak a társadalmi bajokat illető meg­jegyzései is, melyek a szép számban össze­gyülekezett, hallgatóságnak igen tanulságos és élvezetes órát szereztek. — Unterberger bankét. Ipartestületünk ez évben is ünnepet szentelt néhai nagy jótevője, Unterberger Ferenc emlékének. A mult, hó 27 ón társasvacsorára jöttek össze iparosaink a Leitner szálló éttermébe, amely alkalommal Oppel Károly h. város­bíró, kezében az Unterberger serleggel, emelkedett, hangú emlékbeszédben méltatta az elhunyt érdemeit,. Utána Gaál József fögimu. tanár mondott magas szárnyalású felköszöntőt, melyben a szövetkezés szük­ségességét s annak áldásait fejtegette. A társas g vidám hangulatban a késő éjjeli Órákig együts maradt. — A Csány szoborbizottság tisztelet­tel kéri a községek intelligenciáit, főleg a tanítókat, rendezzenek a község lakosai számára rnárc 15. ünnepélyeket s ugyan­ekkor megemlékezve Csány Lászlóról is, gyűjtsenek némít a zalai nagy vértanú szobrára.^ — A főgimnáziumi .Helikon, önkép­zőkör márc. 14 én d. u. 5 órakor nyilvá­nos ünnepélyt rendez a .Hungária, nagy­termében. Az ünnepély műsora a követ­kező : 1. Himnusz. Zenekar kísérettel énekli a főgimu. énekkar. 2. .Előre.. Irta Tóth Kálmán. Szsvalja Filipi E. VII. o. t. 3. VI, Hegedűverseny. Beriot.tól. Előadja Ricsov*ry Sándor VII, o. t. 4. .Nemzeti dal.. Énekli a főgimn. énekkar. .Március 15.» Alkalmi színdarab. Személyek : Öreg honvéd — Boronkai Gergely VIII. o. t,., Sándor, Ilonka, unokái — Horváth Vilmos VIII. o. t., Bozzay Ilonka. 6 «A magyar dal.. Melodráma. Énekkar, zongora har­mónium, heg-dii fuvola és tárogató kísé­rettel szavalja Krausz Dezső VIII. o. t. — A kántortanítók sérelme. Hogy az uj népiskolai t.örvéuy nem hozott teljes megnyugvást a tanítók soraiban minden vonalon, azt a közöttük készülődő ujabb mozgalom bizonyítja legjobban. Sértő a kántortanítókra nézve a törvény 11. § a, mely kimondja, hogy .ha a tanító kán­tori teendőt is végez, a megállapított leg­kisebb fi/.e'és erejéig a tanítói ós kántori járandóságok együttesen tanítói fizetésnek veendők.. Sértő már magában véve azon körülmény, hogy míg az egyik tanító csak pgy> H másik kétféle munkát végez De legsértőbb mégis az, hogy míg a kezdő tanítók egyszerűen belecsöppennek az ezer koronás fizetésbe ós a vele járó nyugdíj jogosultságba, addig az erdemekben meg­őszült kántortanítók ugyanazon jogokért terhes adót. fizetnek. Amazok 5, ezek 50 percentet. Méltáuyos ez a kivetés ott, ahol a tanító tényleg élvezett fizetésemelésbe lép, de nem a kántortanítóknál, akik csak névleges fUetéskiegészit.ésben részesünek. Korpótlékjuk, valamint a minimális 100Ö koronán felül, bármily összeg után ők is készséggel megfizetik a rájuk eső adót Ily kivetés mellett nem csoda, ha egyik-má­sik kántortanitóra 5 — 600 korona adó esik, amelvet alig egy év leforgása alatt kelt megfizetniük. Érthető tehát, hogy a köz­oktatásügyi miniszter f. é. január 9-én ki­adott, rendelete sok könnyet facsar ki a kántortanítók szemeiből. Végre is kántor­tanítók, akiknek legnagyobb része vezető szerepet visz nemcsak az iskola falain be­lül, hanem a társadalomban szociális ós kulturális téren, méltán megérdemlik, hogy igazságos bánásmódban részesüljenek. A. közeledő tavaszi tanítói gyűlések prog­rammjába Stampay köbölkuti kántortanító ós kerületi társai következőket sürgetik felvétetni : 1. .Mondja ki a gyűlés, hogy azon kántortanítókra nézve, akiknek ta­nítói fizetése ezer koronáig kántori jöve­delemből egészítetik ki, a külömbözet utáu kirótt 50%-os nyugdijadó törültessék. Ha ez nem volna keresztülvihető, 2. ínódo­sittassók oda a rendelet, hogy ezen kü­lömbözet, után, a méltányosság figyelembe vételével, egyelőre 5°/ 0 s a későbbi jövő­ben, amidőn a kántortanítók tanítói fize­tése a törvényes minimumig tényleges ki­egészítést nyer, mint azt a kultuszminisz­ter 1907 ben kilátásba helyezte, pótlólag 45% fizettessék.. — Köszönet. A keszthelyi ipari és gaz­dasági hitelszövetkezet a jótékony nőegy­let részére 30 koronát volt kegyes adoniá­nyozui, amelyért ez utón is hálás köszöne­tét fejezi ki az elnökség. — Sorozás. Keszthelyi közigazgatási járásban a sorozás a következőleg ejtetik meg a folyó évben : Március hó 19-én : a sárm lléki, zalaszáutói és alsózsidi kör­jegyzőség, 20-án : a karmacsi, alsópáhoki és keszthelypolgárvárosi körjegyzőség, 22-éu:

Next

/
Oldalképek
Tartalom