Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-21 / 8. szám

4 BALATONVIDÉK 1909. február 14. A szövetkezet jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Zalavármegye főispánjának, gróf Batthyány Pálnak, Bosnyák Géza misefái földbirtokosnak, Batthyány József grófunk a keszthelyi kerület képviselőjének név­szerint, és mindazoknak a zalamegyei törv. hat. biz tagoknak összesen, akiknek tisz­teletreméltó felfogása lehetővé tette azt, hogy Zalavármegye 2 millió koronát ki tevő árvapénzei továbbra is az Országos Fözp. Hitelszövetkezetnél meghagyatlak, t,ehát annál a pénzintézetnél, melynek kö­telékébe a keszthelyi szövetkezei is tarto­zik és a mely Központnak jóirányu tény­kedését a kulturális célodra megszavazott fenti 498 kor. is fényesen igazolja. Neküuk sem lehet, mást mondani va­lónk, mint az, amivel a szövetkezet el­nöke az ülést bezárta; dsteu áldása legyen azokon a nagy férfiakon, akiknek szeli mi <8iössége lehetővé tette azt, hogy Magyar­ország kisiparos ós kisgazda népe az Őu­segóiy révén szövetkezetekbe csoportosul­hat, amelyekről talán már most mi is el­mondhatjuk bátran, hogy ez a szövetkezet nemcsak közgazdasági, de kulturális és tár­sadalmi érdekeket is szolgál.* FARSANG. Farsangi naptár. Febr. 21-én. A kath. legényegyesület mű­kedvelő előadása. Febr. 22-én, húshagyó hétfőn, A Keszthe­lyi Iparosok Dalkörének «Zóna­estély e.» Müvész-estély. Folyó hó 13 án a Hungária szálló nagytermében tartotta az (Jtthon kör, vá rosunksak ezen legifjabb s már is vezető szerepre jutott egyesülete uiüvészestélyót, Baiassa Kálmán hegedűművész, m. kir. operaházi tag, Reichenbach Béla és a szó kesfehórvári hon védzenekar közreműködé­sével A kitűnően sikerült művész estélyről méltó bírálatot nem adhatunk, mert az még a legmagasabb zenei ízlések kívánal­mait is túlszárnyalta s mivel mi a zene birodalmában nem vagyunk oly jártasak, hogy annak művészi értékét olvasóink előtt, kellőkép ecsetelni tudnók, csak az elismerés pálmáját, kívánjuk nyújtani azok­nak, kik bennünket ezen estély gyönyörű­ségében részeltetlek. Az estély főszerep­lője, Balassa Kálmán valósággal elragad­tatta hallgatóit művészi játékával. Mintha csak élt, beszélt, dalolt ós sírt, volna az a hegedű a kezében. Mintha csak érezte volna az a száraz fa ujjai alatt az ő lel­kének minden gondolatát, minden rez­gését. Az a játszi könuyedség, «z a le nem irható nyugalom, mellyel a nemcsak mű­vésziesen összeállított, de valóságos tehet­séget igénylő műsor minden számát leját­szotta, mindenkit meggyőzött arról, hogy nemcsak a hegedűjén uralkodik feltét lenti), hanem a zenében is valóságos művész. Méltó partnere volt Frichay Károly, a szék esfehórvári honvédzeuekar karnagya. Igazán nem lehet tudni, hogy kié a na^»obb érdem. Azé-e, ki remek szólóját,ékával meg­rezegtette lelkünk húrjait,, vagy pedig azé, ki ezen remek játéknak a talán még re' mekebb kísérettel megadta a méltó kere­tet, ? Hiszen a leggyönyörűbb festmény sem hat, ránk, ha nem a megfelelő keret­ben, nem a megfelelő környezetben látjuk. Frichay zenekara ismert, már az egész Du­nántúl s ahhoz a hírnévhez, mely eddig környezte, az Otthon-kör estélyen csak egy ujabb babérágat szerzett magának. A pé­csi kiállításon hallottuk a székesfehérvári honvédzenekartól Wagnernek legnehezebb darabjait s valamint akkor, ugy most is mondjuk, hogy Frichay zenekarával túl­szárnyalta a többi katonai zenekarokat s zenei tudásával szinte elérhetlenül magasra emelkedett azok fölé. Azokat a remek pia­nissimokat, a harmóniának azt a szép­ségét, azt a zenei tökéletességet ugyanis — miuek tanúi voltunk — csak olv ve­zető mellett, lehet elérni, ki nem csak maga tudja, érti, érzi a darab szépségét, hanem egyetlen tekintetével, szemének egy pillan­tásával képes igazgatni az egész kart. ugy, hogy a nagyobbrészt fnvóhangszerek kel működő zenekar akkordja hozzásimul a hegedű leglágyabb pianissimojátioz s »z egész bűbájos harmónia, mint egy varázs­dal rezgi át lelkeinket. Ez Frchay. Befejezésül Reichenbach Béla adta elő nagy tetszéssel a «Girardi Rézi»-t a honvédzeuekar kísérete mellett, s nemcsak utánozhatlan mimikájával, hanem nőiesen csengő hangjával s remek kostűmével is vidám hangulatba hozta a közönséget, mely szűnni nem akaró tapsokkal houo­rálta előadásáért,. A gyönyörű esté'yt tánc­mulatság követte, mely csak a kósö haj nali órákban nyert befejezést. 1 A főgimn. ifjúság; hangversenye­Mar hetek óta lázíts izgatottsággal ké­szülődött ifjúságunk szerdai uaiigversenyóre. TJton-utfólen erről tárgyaltak maguk között nemcsak az öregebbek, hanem ós különösen a liliputi apróságok. Es hozzá mily fontos­kodó képpel. Mintha csak ez utóbbiakon fordult vobia meg az estély sikere. Mikor hétfőn híre futott, hogy a szereplők közül | hármat az intézet orvosa a lakásukon elő­forduló ragályos betegség miatt eltiltott a részvételtől, aggodalmas arccal, kétségbe­esve futkosott az apró nép, rettegve a kö vet.kezményéktől, a hangverseny esetleges betiltásától. Hal' Istennek ez nem követke­zett be, nem volt hát. hiábavaló lázas készü ' lődÓHÜk. De oda is állítottak ám már d. u. 5 órakor glanzparádéban a Hungária elé, hogy valamikép el ne késsenek. Es |ó volt, hogy sietlek. Egy Óra múlva ugyanis olyan népáradat iudult meg a Hungária felé, mely okvetlen elsöpörte volua útjából az apró­ságokat s kérdés, hogy idejére és épen be juthattak volna-e ? 7 Óra felé már tömve volt. a tágas nagyterem díszes, elegáns közönséggel. Di­cséretére legyen mondva az udvarias, elő­zékeny rendezőségnek, az elhelyezkedés gyorsan ós zavartalanul ment. végbe. 7 óra után néhány perccel szétlebbent a színpad függönye s az intézet zenekara a <Mnrtha» opera megnyitójába kezdett. A nehéz ze­nemüvet a jól fegyelmezett zenekar kellő precizitással Hdta elő s a felhangzó tapsra még egy tüzes indulót ráadásul is adott.. Mindkettővel teljes sikert ért el Eckhardt karnagy, a zeuekar jeles vezetője. Nemkü­lönben az ezt követő cCsatadal» al is, ame­lyet ugyancsak az ő vezetése mellett, az énekkar adott elő. A műsor harmadik szá­ma a «Bánk bán« cirnü tragédiából Bánk és Tiborc jelenete volt. Bevezetéskép Sze­recz Alajoí VIII. o. t magyarázta meg egy igazán alapos tanulmányra valló szép be­szódben a tragédia szerkezeti összefüggését,. Majd szétlebbent a függöny s korhű jel­mezekben ott, láttuk a színpadon Bánk bánt (Szily F.) és az öreg Tiborc parasz tot. (Krausz D.) Amit ez a két, ifjú produ­kált, az méltán dicséretére vált volna bár­mely hivatásos színésznek is. Betanítójuk Lakatos dr. méltán lehet büs ;üe tanítvá­nyaira. A párjelenet után felhangzó taps­vihar jelezte a mély hatást, melyet a hall­gatóságra gyakorolt Ezután Hubernak «Ab­ránd» a Hunyadi László opera dallama fe­lett citnll hegedű duettjót adták elő Ricso­váry Béla VII. és Hofman Pál V. o ta­nulók, hannoniumon kisérte őket, Eckhardt Antal karnagy. Mindketten kitűnő techni­káról tettek bizonyságot, s biztos játékuk­kal SOK tapsot arattak. Eckhardt kisórete, miut mindig, most is művészi volt. Utánuk újra az énekkar helyezkedett, el a tágas színpadon s két szép darab eléneklésével gyönyörködtette a hallgatóságot. A máso díkat, mely Eckhardt szerzeménye, meg is ismételtette a fellelkesült közönség. Végül Kisfaludy Károly cMátyás deák> cimü egy felvonásos vígjátékát adták elő. A szerep­lők mindegyike jól megállta helyét. A ré­szeges kántor szerepében kitünö volt Sü­meghy, nemkülönben az öregbiró Boron­kai. Egyiken sem látszott meg, hogy csak ? előtte való nap ugrottak be. Kitűnő volt még Markovits, mint, Mátyás deák. A da­rab egyetlen női szerepét Ikotics Rózsika töltötte be nagy rutinnal. A figj elmes ren­dezőség gyönyörű csokorral lepte meg a bájos műkedvelőt. Az előadás végeztével egy-kettőre szét­szedték a színpadot s megkezdődött a tánc, amely csak másnap reggel 8 órakor ért véget. Jelen volt hölgyek névsora a követ­kező : Asszonyok : Hnyden Sándorné (Sza­lapa), Semetke Józsefné (Zila Gó^ánfa), Bosnyák Gézánó (Misefa), Fihppi Ernőné (Kiskomárom), Horváth Kátolyné, dr. De­zsényi Arpádné, Pós Zsigmoudné, Búzás Alajosnó, Illés Ignáciié, Bezerédj Lászlóné, dr. Simon Ernőné, C-éby Lajosné, Szent­mihályi Dezsőné (A ndorháza), Gaál Józsefné, Ricsováry Sandorné, Rónai Sománé, Ha­rasztovics Istváuné, S'ieder Lxjosné, Rc­gensperger Ferencné, Meizler Károlyué, WHginger Istváuné, Bulla Mihályné, Po lozgai Istváuné, Sümeghy Józsefné (Csab­rendek), Schadl Jánosné. Csöböu\ei E> zse­bet. Kárpáti Jánosné (Gyeues), Sujánszky Józsefné, Csőre Istváuné, Szollár Istváuné, Szerdahelyi Károlyné, Teres N. né (János­háza), Kadelboi!rg Beatrice, Tref'fler Fe­rencuó, Tánczos Lijosné (Rád), B*lváu\osy Lászlóné (Báránd), Schetber Józsefné Her­ceg Józsefné (Marcali), Mttolay Józsefné, Kenyeres Imréné, Eckíiardt, Autalné, Ludo­vics Ágnes (Dióskál), Manovill Mónié, Brodjovin L/nácné, özv. Auszierlitz Péterné (Tapolca). Krausz Jakabué (Murcali), özv. Weiler Dávidué (Tapolca), D-n vas AUidárné (Balatonszentgyörgy), S/.iics Sáudorné (Kis­komárom), D-utsoli Ignácué (Balatonszent­györgy), Szabó Lijosné (Máud), Fritz Dá­n'elné, Barna Gyorgyné, Kotz'g Antalnó (Siófok). Leányok: H>iyden Ilus, Semetke D<di, Gaál Nani és Janka, Szent,ín'hályi Margit és Irma, Struglics Ilonka, Eckhardt Vilma, Ikotics Rózsi, Polozgai Anna, Sümeghy Ilonka, Péter Margit, (Csabrendek), Kascbl Mici és Mili (L-sencetomaj), Bőlim Tónika, Bő hm Mici és Janka, Pethő Elza, Párká­nyi Ilonka és Margit, Barna Iluai, Emecz Gizella, Manovill Irma, Brodjovin El'a, Schadl Irma, Rónai Berta és Sári, Bozzay Irén és Ilonka, Harasztovics Bili és Lujza, Sujánszky Böske és Ma ci, Singer Szerén, L»ky EMa, Bulla Ilonka, Szabó Ilonka, Benyó Piroska (Jánosháza), Gróf Rózsi, Z'.borszky Mariska, Fülöp Aranka, Kovács Böske, Prtkner Gizella, Strausz Nelli. Wag­ner Ella, Galadalits Mariska, Búzás Emiirns és Idus, Auszteriitz Rózsika, Nagel Lili Bpest, Kvaisler N., B«rtos Elza, Regens­perger Margit, Kotzig Iduska, Filippi Józsa, Illés Marietta, Simou S'efike, Kárpáti Etel. Zóna estély. A keszthelyi iparosok dalköre t'ebrnár hó 22 én húshagyó hétfőn a «Hungária* szálló nagyterűiében tanccal egybekötött, zóna-estélyt rendez a köv. műsorral : 1. Kuruc nóták. Médertöl. 2. Nem szeretem én a nyiló virágot. (Uj !) Kernéitől. 3. Szomorú fűz ága .... Hubertéi. Kezdete pontban 8 órakor. B^lépö-díj 1 kor. HÍREI. — A cKatholikus Népszövetség* febr­28-án tartja alakuló gyűlését Keszthelyen a Hungária szálloda nagytermében d. u. 3Va órakor. Az alakuló gyűlésre váro­sunkba érkeznek Gisswein Sándor dr , Zbo­ray Miklós orsz. képviselők, Mihály fi Akos egyetemi tanár és Haller István, a nép­szövetség titkára A rendkívül tanulságos­nak Ígérkező gyűlésre felhívjuk olvasóink figyelmét. Rang és álláskülönbség nélkül meghívjuk városunknak minden polgárát a központ kiküldött szónokainak meg­hallgatására. Győződjék meg mindenki, hogy nem csinálunk sem a néppártnak propagandát, sem a felekezeti izgatás iisz­két nem dobjuk városunk polgárai közé, hanem tisztán társadalmi alapon akarunk szervezkedni, hogy a vallásunk ellen irá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom