Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-06 / 23. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. junius 6. 23. szám. BALATONVIDEK lYirNíi(I;t 1 m í hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. KESZTÖSÉG ÉS ADÓHIVATAL AZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. SZER K I j A VOLT G1 Szekularizáció. Körülbelül fél évvel előbb a budapesti és nagyváradi szabadkőművesek nagypáholya kiadta a jelszót: A klerikálizmus hatalmi túltengését megakasztani a szekularizáció kérdésének fölele venitésével. Határozatukat közölték az összes magyarországi páholyokkal és az egyház vagyonára sóvár szemekkel kacsintó szabadelvű sajtóorgánumokkal; még pedig azzal a kéréssel, hogy ennek a már-már kialvó félben lévő eszmének propagandát csináljanak ug}

r a közéletben, mint a hírlapok hasábjain. Es a mi keresztényellenes napilapjaink élelmes cikk gyártói hasábokon keresztül rémítgették olvasóikat a «középkor feketecsubás lovagjainak* térfoglalásáról és állami életünk fejlődését megbénító hazaellenes működésükről megirt hazug meséikkel. Ennek — a szerintük .minden országos csapásnál — hasonlíthatatlanul károsabb fekete veszedelemnek'elháritására egyedül^alkalmas és célravezető eszköz a szekularizáció — magyarán: egyházi vagyon rablás — ; mert, ha a papság lába alól kirántják a birtokot, melyen hosszú évszázadokon át szilárdan állott, egyszerre megszűnik hatalmi befolyása a tömegre és eddig a közvélemény irányítására fordított idejét ezután a megélhetés gondjai kötik le. Hogy a gondolkodástól régen elszokott újságolvasó közönség nagy része tetszéssel fogadta a szekularizáció megvalósításával kilátásba helyezett milliókat, ezt egészen természetesnek találja az, aki ismeri századunk egyik legfeltűnőbb betegségét, az általános elégedetlenséget, melynek fokozásához nagyon értenek a teljes vagyonegyenlőséget hirI dető szociáldemokrata agitátorok. Sokkal elszomorítóbb jelenség, bogy akadt- egy magyar vármegye, melynek törvényhatósága — mint jogrendjük alkotmányos őre — elég botor volt a bujtogatásnak fölülni és a magán tulajdon sérthetetlenségének elvét egyszerűen félre rúgva, föliratot intézett a parlamenthez, melyben kéri az egyházi javaknak törvényhozás utján való államosítását. Hajdú vármegye jogtipró tör vényhatósága pályázott arra a babértalan dicsőségre, hogy az indulatoktól vezérelt tömegszenvedélyt az egyházra uszítsa, mikor ismeretes határozatát a debreceni megyeház gyüléstermében szótöbbséggel keresztül hajszolta. Talán nem lep meg bennünket ez a határozat, ha tudjuk, hogy a kalvinista Rómában — ahogy Debrecent nevezik — látott napvilágot. Nem szándékozom vitába ereszkedni azokkal a hírlapi fejtegetésekkel, melyek az egyházi birtokok jogi természetének nyakatekert magyarázatával egyenesen a laikusok megtevesztésére irányulnak. Tény az, hogy a szekularizáció nem jogi cselekmény, csakis vis major lehet. Az erőszakot pedig jogi érvekkel támogatni szerecsenmosás. Amig az állam a magántulajdont tételes törvényekkel védelmezi, addig a tulajdonfosztás jogtalanságát fölösleges bizonyítani. Amely percben az állam arra vállalkoznék, hogy jogosnak ismerné el az erőszakot, abban a percben megszüntetné magát a jogot, melyen maga az állam alapszik. A szekularizációt keresztülviheti a törvényhozás, de maga az állam sohasem ismerheti el jogos A BALATONVIUÉK TÁIICÁJA. A bosszú. 1848. december 10-én kapta meg Percei Mór a honvédelmi bizottság rendeletét, hogy összes csapataival hagyja el a Muraközt s keressen utat, módot a Görgei fővezérlete alatt álló pozsonyi főhadsereggel, hogy a AV indischgátz herceg parancsnoksága alatt Bruck és Fehring között betörni szándékozó osztrák hadsereget visszaszoríthassák. Perez el — bár ezen rendelet megakadályozta öt abban, hogy az osztrákokat G-rác felé bekeríthesse, vagy hátbatámadhassa — engedelmeskedett. Portyázó lovasságának egy részét Szamossy Ádám jóbarátjának a vezérletére bizta s meghagyta neki, hogy Muraszombaton át tőlük telhető gyorsasággal vágjanak keresztül Sopron irányában egész Pozsonyig, hogy a fősereg hollétéről tudomást szerezzenek. Szamossy, az ötvenet már jól meghaladott, deresedő kapitány a parancs hallatára rántott egyet jégcsapos bajuszán, magához intette a vele egy zászlóaljban szolgáló 24 éves fiát s ölömtől sugárzó arccal szólt hozzá : Fiu, hazamegyünk ! Azután végig nézte legényeit, meghagyta tisztjeinek, hogy minden rendben legyen, mert egy óra múlva indulnak. Percei látta a vén katona szemében felcsillanó öröm sugarát s mikor az kiadta parancsait, karjába fűzte kezét s szomorúan szólt hozzá : — Ne örülj barátom oly nagyon a hazamenésnek. Odahaza nehéz munkátok lesz. I)e történjék akármi, óvatosak legyegyetek, ta

rtsátok magatokat, én, amint csak lehet utánnatok sietek. Nem tellett bele egy óra, háromszáz derék huszár hagyta el az egész sereg örömrivalgása között az andrecka-goricai tábort s másfél nappal utánna egész szombathelyig jártak már Perczel hadai. De hiába. Görgei attól tartván, hogy L Sirolin lEmeli az étvágyafés a testsúlyt, -megszünteti a köhögést, váladékot. íjjeli izzadást. a Morvaországból betörő Hurbán csapatai elvágják az összeköttetést a védtelenül maradt fővárossal, kivonult Pozsonyból, összes hadait átrendelte a Duna jobb partjára s először Sopronban, majd Győrben tartva egy-egy napi nyugvást, visszavonult a nyomába járó osztrák had elől a Bakony rengetegeibe. Szamossy kapitány háromszor is végig nyargalta az utat Muraszombattól Pozsonyig, majd Győrig, de kémei sehol sem találtak a honvédsereg nyomaira. Ötödnapon hajnalban érte utol azutáu Perczel parancsa, hogy siessen Veszprém felé, hová ő maga is rendelve van. De ezt a parancsot sem lehetett már teljesiteni, mert Windischgratz seregei beözönlöttek máj- a védelem nélkül maradt batáron, elvágták az útját, hogy főseregével egyesülhessen. Hasztalan próbálta meg, hogy valamely ügyes mozdulattal keresztül vágja magát, a könnyű huszárok kardjai nem sokat árthattak a mindenütt nyomába járó nehéz vasas lovasságnak. Végre belátta, Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. JVlinthog/ értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen ^mindenkor „Rocké" eredeti cnomagolást. dl>lToffmann-fca Roche & Co. Basel (STvAjé> Roehe (Í Kapható orvosi rendeletre a gyógysz«rtár«» ban. — Ara tivegenkint 4.— korona.