Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1909-05-23 / 21. szám
1909. ápr ilis 25. BALATONVIDÉK 163 és nem minden sajnálat nélkül látom, hogy eikkiró ur állításaival egyet uem érthettem. Sajnálom azért, mert igy nem tudok hasonló bókot mondani, amit ő volt szíves velem szemben kifejezni, amikor azt állította, hogy kritizált cikkem sok igazságot is tartalmaz. Nagyon kérem azonban, ne Tegye tőlem ezt rossz néven. Biztosithatom, nem vezérelt egyéb, mint a puszta valóság föltárása. Mit sem óhajtok ugyanis inkább, mint azt, hogy mindenki tisztán lásson ebben a fontos gazdasági kérdésben, hogy ennek alapján együttes erővel igyekezzünk a Balaton halászatát fenye gető bajok ellen védekezni. Jó magaui egy negyed századot meghaladó idő óta foglalkozom ezzf-1 a kérdéssel nemcsak hivatalos kötelességből, de olyan lelkesedéssel és odaadással, amire a leguemesebb ambit io késztet. Teszem ezt önzetlenül, legjobb tudásom és meggyőződésem szerint. Hosszas megfigyeléseim alatt sokszor, ugy j szóval, mint Írásban, rámutattam ama jelenségekre, amelyek nézetem szerint aggályosak voltak. A kapacitálást mindenkor a legilletékesebb helyen kezdtem, de sajnos eredmény nélkül. Ám, amikor meggyőződtem, hogy a jó szándék kárbavesz, azt nemcsak félreértik, de félremagyarázzák, sőt itt ott még gyanúsítanak is, akkor elérkezettnek láttam az , időt a kérdést a szak közönség elé vinni. Óhajt ottam és óhajtom, hadd legyen nyoma a nyilvánosság előtt annak, hogy akadt valaki, aki nyí 1tau figyelmeztetett a bajokra, mert ugy gondolom hamar elkövetkezik a felelősség kérdése is és nem szeretném, ha azok, a kiket ez elsősorban terhel, saját tájékozatlanságukkal akarnának mentegetődzni. Landpraf János. Tanítói gyűlések. A tegnapi nap a tanitókó volt. Két tanitói kör tagjai gyűltek össze városunkban, hogy ügyeiket megbeszéljék. A zalamegyei általános tanitó-egyesület keszthelyi járásköre a községi óvóban, a keszthely-szentgróti esperesi kerület tanitói köre pedig a községi elemi iskola egyik termében tartotta meg gyűlését. A gyűlések előtt mindkét tanitói kör tagjai szent misét hallgattak. A zalamegyei általános tanitó egyesület keszthelyi járáskörének közgyűlését Csathó Alajos elnök nyitotta meg, szívélyes szavakkal köszöntve a tagtársakat. A tárgysorozat első pontját Győrffy Gizella közs. óvónő gyakorlati tanitása képezte. A pipacsot ismertette s csengő-bongó versikébe foglalva az elmondottakat, meg is tanitolta rá a kedves kis apró népséget. A játszi, könnyed tanitás arról győzött meg mindenkit, hogy kisáedóvónk vezetése avatott kezekben van. Utána Singer Szerena keszthelyi tanítónő tartott az első osztály számtananyagából gyakoilati tanítást. A számfogalmakat ismertette az öt. éves kis leánykákkal. Az a tény, hogy a számokkal teljesen ismeretlen leánykák az egy és kettő fogalmával megismerkedtek, továbbá, hogy a fejbeli összeadást és kivonást gyorsan elsajátították, a tanitás sikerét bizonyítja, a melyért teljes elismeréssel adózott a közgyűlés. Felolvastatott a mult évi jegyzőköuyv ós hitelesítetett. Ezután Csathó Alajos elnök tette meg jelentéseit, amelyek során a tagok számáról, a köri ós segélyegyleti pénztárak állásáról is beszámolt. A jövő gyűlés he lyéül Badacsonytomajt jelölte ki a közgyűlés. Előadók lesznek : Bónis Erzsike zalacsányi tanítónő, Horváth Lajos karmacsi és Szerdahelyi Károly keszthelyi tanítók. A közgyűlés 11 órakor ért. véget. £ A 'Keszthely zalaszent,gróti esp. ker. tartozó róm. kath, tanitó-egyesület» tavaszi rendes közgyűlését 10 órakor nyitotta meg Nyers Imre elnök emelkedett hangú beszéddel. Sajnálva emiitette meg, hogy a gyűlés egy napra esett a 'Keszthelyi járásköri tanitó-testület» gyűlésével, mert igy nélkülözni kell a megszokott kedves vendégeket; a keszthelyi kartársakat. Üdvözli a szép számban megjelent kartársakat s a megjelent kedves vendégeket; kéri őket, hogy bölcs hozzászólásaikkal a gyűlés fényét emelni kegyeskedjenek. Uj íagokul jelentkeztek : Varga Fereno szentgyörgyvári, Kunc Károly sáimellóki és Rónai Béla tekenyei tanítók. Ezután Nyers Imre elnök tette meg elnöki jelentését. Utána Kendlí Vilma türjei kartárs tartotta meg gyakorlati tanítását, az ige módokról. A szakéitelemmel tartott tanítást figyelemmel hallgatták a tagok s végül viharos tapssal jutalmazták meg a bájos tanítónőt. Majd Császár Lajos türjei tanitó olvasta fel «Az első nő irónk» c. értekezését. Az értekezést élénk figyelemmel s példás csendben hallgatták a közgyűlés tagjai s végül jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak a fiatal kartársnak. Nyers Imre elnöü előadása — tekintettel az idő előrehaladottságára — elmaradt. Füzessy János pénztáros tette meg ezután jelentését. A közgyűlés helyesléssel vette tudomásul a pénztáros jelentését s neki bizalmat szavazott. Majd a tanitói nyugdíjtörvény revíziójáról volt szó. A közgyűlés jó részben az országos bizottság pontjait fogadta el. Az egyházmegyei képviseleti tanitói nagygyűlésre Pozsogár Gyula és Ponauer Emil tanítókat választotta meg a közgyűlés. — Több tárgy nem lóvén, elnök a közgyűlést bezárta. Egyről-másról, A keszthelyi kath. főgimnázium, mely az 1907. évi székesfehérvári keiületi tornaversenyen az első dijat nyerte, a mult vasárnap délután 5 órakor tartotta az elmaradt országos tornaverseny helyét pótló disztornáját. A remek mutatványokat nagyszámú előkelő közönség nézte végig s örömmel szerzett arról meggyőződést, hogy Keszthelyen a premontreiek vezetése alatt álló főgimnáziumban nemcsak a tudományokban, hanem a testedzésben és testi erőik fejlesztésében is nagy gondot fordítanak az ifjúságra. A mult vasárnapi szép ünnepélyért egyedül Lukács István tornatanárt illeti az elismerés, ki fáradhatlan buzgalommal és lankadást nem ismerő törekvéssel annyira vitte tanulóit, hogy, mint a vasárnapi disztornázás eredménye is igazolta, mmtacsapataval az országos tornaversenyen is első lett volna. A mintaszerűen összeállított műsorban helyet foglalt az egész gimnázium ifjúságának tornagyakorlat!), de mindenütt kidomborodott a mintacsapat működése, mely az egész dísztornának a legszebb része volt. Miuden tekintetben meglepő és büszkeséggel tölthet el bennünket az az eredmény, melyet ezen mintacsapat felmutatott. Az országos tornaversenyre előirt összes gyakorlatokat olyan tökéletességgel végezték, hogy a biráló bizottság a mintacsapat 20 tagja közül 16-ot öt pontra fogadott el. A disztorna sorrendje a következő volt : 1. Szabadgyakorlatok. 2. Korlát. (III. és IV. osztály.) 3. 20 as csapat szabadgyauorlata. 4. Nyújtó. 6. Magas ugrás. 6. Koilát. (Mintacsapat.) 7. Sulydobás. 8. Távolugrás. 9. Kötélhúzás. A húszas csapatban a magaB ugrásnál volt egy 16Q cm., hét 155 cm., három 150 cm., öt 145 cm. és négy 140 cm. Egyéni győztesek lettek : 1. Boronkai Gergely (VIII.) 160 cm. 2. Singer Simon (VII.) 155 cm. 3. Wáginger István (VIII.) 155 cm. Távolugrásban : 1. Boronkay Gergely (VIII.) 618 cm. 2. Huszii Jenő (VII.) 578 cm. Sulydobásban : 1. Scheiber Miklós (VIII.) 11-48 m. 2. Kilbinger Zoltán (VIII.) 11 22 m. A disztornázás befejeztével Berkes Ottó főgimnáziumi igazgató mondott lelkes szavakban köszönetet az ifjúságnak a kiváló eredményekért s Lukács Istvánnak fáradhatlan buzgólkodásáért, mellyel a főgimnázium ifjúságát testi erő és ügyesség szempontjából is az egész országban az elsők közé emelte s ha elmaradt is a politikai viszonyok mostohasága folytán a megérdemelt jutalom, az országos tornaversenyen elnyerendő selyem zászló, büszkén gondolhatunk arra, hogy ifjuságunk törekvése és fáradozásai következtében mindenkor meg fogja állani helyét az idők viharában. * Újra csak örömünknek adhatunk kifejezést, mert mit oly sokszor és oly régóta hangoztattunk, végre-valahára megvalósul. Készül az uj szennyviz-csatorna, mely jó részben meg fogja menteni fürdőnket, különösen az uj parkot azon penetráns kigőzőlgésektől, melyek az ott tartózkodást lehetetlenné tették. Még csak egy kívánni valót hagy maga után a dolog. Ez az, hogy minél hamarabb tűnjön el a régi csatornának a nyoma is és a helyén szemnek, léleknek tetsző parkírozással, ültetvényekkel kárpótoljuk azokat, kik egykor egész odáig merészkedtek, hol városunk Stix vize hömpölygette szennyes hullámait. Mikor pedig többé már nem ömlik mindenféle szenny a fürdő közelében a Balatonba, tisztitassák ki a régi csatorna deltáját egészen a nádasig s tegyék a parknak ezen vonzó és kedves részét is a tisztaság által kellemessé és élvezhetővé. * Megépült az uj vasúti vendéglő is. Szép, nagy épület, mely még a téli hónapokban is kellemes szórakozó helye lesz városunk közönségének. Az a terület azonban, mely a restauratio udvara vagy kertjeként be vau kerítve, épen nem emeli ezen csinos épületet. Nem emeli azért, mert oly kicsiny, hogy a vendéglő udvarának sem volna megfelelő, nem hogy kellemes üdülőhelye legyen a hozzánk jövő idegeneknek, kik bizony hozzá vannak szokva ahoz, hogy szép vendéglő díszes környezetben foglaljon helyet. Vajon kit vonzana az a szűk korlátok közé ékelt magas épület, a melyben valóságos rabként érezheti magát az ember ? Nem sokkal jobb lett volna-e, ha az építéssel egyidejűleg gondoskodtak volna az egész terület feltöltéséről és esetleges parkírozásáról ? Minket még mindig a zsugoriság s az önérdek vezet s igy azután nem csoda, ha két-három év múlva négy-öt annyiért kell megszereznünk azt a területet., mi most egyszerűen rendelkezésünkre áll. Lehet, hogy idővel épülni fog a városnak ez a része is, de addig is tegyük a környezetét is csinossá és ne zárjuk el a külvilágtól azzal a dísztelen deszkakerítéssel, ami drága is és bizony meglehetősen rut is. Nem lesz árnyékos helye a forró nyárban az uj vendéglőnek, mert nem gondoskodtak körnj'ezetének a befásitásáról. Az állomás felől jövő por ós a szennyvíz levezetésére szolgáló csatorna hiánya pedig nem fogja nagyon emelni majd ezen épület kellemessógét. Igaz ugyan, hogy töltenek is, rendeznek is valamit, de a töltéshez hordott földanyag más épületek lerombolásából való s benne nem fog megmaradni semmiféle növény sem, ha csak a bürök nem. Pedig mily remek dolgot művelhettünk volna itt is, ha kellő megfontolással a szép vendéglő terraszát alkalmas módon megmentettük volna a huzattól, nem zártuk volna el a parktól, hanem árnyas utakkal s ültetvényekkel kedvessé, vonzóvá, széppé tettük volna a környezetét. Most mindez még lehet, mert nyitva a tér, d© késő lesz a bánat, ha már majd nem lehet. Ha ezreket költöttünk ezen vendéglő létesítésére, nem szabad fukarkodnunk a környezetének rendezése, csinosítása ós fásításakor felmerülő költségek megszavazásánál sem. Az épület belsején csak egy kifogásolni valónk van. Az I. és II. osztályú étterembe faburkolatot kell csinálni, mert a fal már is töredezik a székek hátától, de meg a jó izlés is megköveteli, hogy az a hely csinosabb legyen a másiknál.
